Szent István és Kolumbusz, űrhajó és internet – ezek történtek karácsonykor a történelemben

A karácsony ugyan a szeretet ünnepe, de a történelem és az élet erről nem mindig vesz tudomást, és tovább zajlik – hol így, hol úgy. Most időrendben villantunk föl pár jelentős, egyben érdekes mozzanatot az elmúlt századok karácsonyi időszakából.

Az első feljegyzett karácsonyi ünnepség

336. december 25., Róma – ez a pontos időpontja és helyszíne az első eseménynek, amikor és ahol a rómaiak megünnepelték Jézus születését: mindez az első keresztény császár, I. Konstantin alatt történt. Ez

amelyet hagyományosan a téli napforduló idején tartottak. ilyenkor, Szaturnusz tiszteletére a rómaiak szabadságot vettek ki, gyertyákat gyújtottak és ajándékokat cseréltek. Ezeket az ősi, egykor emberáldozatokkal is járó pogány hagyományokat akkor is fenntartották, amikor a birodalom felvette a kereszténységet. És akárhogy is nézzük, a római naptár még mindig meghatározza, hogy sokan közülünk hogyan töltik a decembert.

Szent István és Nagy Károly koronázása

Több nevezetes koronázást is karácsonykor ütöttek nyélbe, számunkra természetesen Szent István királyunké a legfontosabb. Egyes források (évkönyvek) szerint 1000. december 25-én, más források (ugyancsak évkönyvek) alapján 1001. január 1-én került az egykori Vajk, majd első magyar király fejére a korona. Ami biztos, hogy a karácsonyi időszakban történt, így

Bár minket kevésbé érint, volt még egy izgalmas koronázás, 800. december 25-én is, tehát Istvánunk előtt két évszázaddal. Az Európa atyjának is nevezett Nagy Károlyt, a Frank Birodalom uralkodóját ekkor koronázták „római császárrá”:. Ez Rómában, a karácsonyi misén történt, amit maga a pápa celebrált, feltámasztva így a három évszázada tetszhalott imperátori címet. Nagy Károly tette le aztán a ma ismert középkori Európa alapjait, amivel a mostani Európának is megágyazott.

Kolumbusz megérkezett Amerikába, és zátonyra futott

Az 1492-es év vége átalakította és radikálisan újraformálta az addig ismert világ képét. Kolumbusz Kristóf őszre elérte Amerika (vagyis az amerikai kontinens) partjait, és nem volt megállás: októberben már a Karib-szigeteken szállt partra, újabb és újabb területeket fedezett fel. Ugyan három hajóval indult neki Spanyolhonból az ismeretlennek, ám december végére csupán két hajója maradt: a Niña és a zászlóshajó, a Santa María, melynek Kolumbusz volt a kapitánya. A zászlóshajó aztán december 24-én zátonyra futott.

A történet úgy szól, hogy Kolumbusz első felfedezőútján egy kabinos fiút hagyott a hajó kormányánál: a fiatal srác nem vette észre, hogy az áramlatok lágyan zátonyra sodorják a Santa Mariát, és megfeneklik. Mivel Kolumbusz nem tudta kiszabadítani a hajót, tovább utazott az egyetlen épen maradt közlekedési eszközével (Niña), a Santa Maria deszkáiból pedig erődöt épített a hátrahagyott legénység. Ezt La Navidadnak,

Karácsonyi fegyverszünet az első világháborúban

Az emberi történelem emlékezetes pillanata volt 1914 karácsonya, amikor a csatatéren spontán ünnepi tűzszünet kezdődött. December 24-én német, brit és francia csapatok tömegei tették le a fegyvert a belgiumi csatatéren: a fegyverszünetet állítólag a németek kezdeményezték, akik karácsonyfával, gyertyákkal díszítették lövészárkaikat, és a „Csendes éj”-t énekelték. A brit csapatok is dallal válaszoltak. A fáradt harcosok végül kimerészkedtek a „senki földjére” – a lövészárkokat elválasztó területre, ami mind a kézifegyverek, mind a tüzérség tüzének ki volt téve –, hogy üdvözöljék egymást és kezet rázzanak.

Az érintettek beszámolói szerint a katonák cigarettát és whiskyt osztottak meg egymással, karácsonyi ajándékot cseréltek azokkal, akiket pár órája még hevesen lőttek. A rövid szünetet kihasználva

mondják a krónikások. Hepiend persze nem lett: a fegyverszünetet egyik fél tisztjei sem hagyták jóvá, így a férfiakat visszaparancsolták lövészárkokba, hogy folytassák a vérfürdőt. A további barátkozást betiltották. Mégis, a háború elhúzódásával ez a bizonyos „karácsonyi fegyverszünet” az örök emberség, a szeretet példája maradt.

Katonák fociznak a senkiföldjén az 1914-es karácsonyi fegyverszünet idején. Forrás: Origo (Universal History Archive/UIG/Getty Images)

Hold körüli pályára állt az Apollo

Ma már elképzelhetetlen szenzációnak számított, hogy az Apollo–8 űrhajó 1968-ban szenteste, december 24-én Hold körüli pályára állt – a Holdra szállásra fél évvel később került sor egy másik űrhajóval. A híres karácsony esti tévéadásban az űrhajósok a Bibliából olvastak fel, és magát a Holdat is kommentálták, amit először figyelhetett meg „élőben” emberi szem, miközben körülötte keringtek. Frank Borman parancsnok ezt mondta: „Az én benyomásom, hogy

Jim Lovell pilóta szavai: „Félelmetes ez az itteni végtelen magány, azt juttatja eszedbe, amit hátrahagytál a Földön. Innen nézve a Föld egy hatalmas oázis az űr végtelenjében.”

Ceaușescu halála

A „karácsonyi fegyverszünet” és az Apollo sikersztorija után Romániába indulunk, ahol rögtön kiderül, hogy nem minden játék és mese. A dátum: 1989. december 25. A Román Kommunista Párt mindenható vezetője, Nicolae Ceaușescu 1965 óta diktátorként vezette országát, de utolérte a sors. Méghozzá épp karácsonykor: a Temesváron lángra lobbanó forradalom napok alatt elsöpörte a Ceaușescu-rezsimet, a korábbi pártvezető és felesége pedig hiába kísérelt meg helikopteren menekülni, az nem jött össze, mivel időközben a hadsereg is a felkelők oldalára állt.

A morcos románok

ami a következő napon golyó általi halálra ítélte a Ceaușescu-házaspárt. Az ítéletet rögtön a tárgyalás után végrehajtották. A kivégzést a a román televízió is sugározta, bár minden olyan gyorsan történt, hogy a tárgyalást rögzítő tévéstábnak „nem maradt ideje áramellátást biztosítani a külső helyszínen. Bár egy kamerával így is rögzítették a kivégzés pillanatait, az utóbb nyilvánosságra került felvételekről mintegy öt perc, maga a kivégzés és az utána következő percek hiányoztak – e körülmény spekulációkat és legendákat szült.”

Az internet születése

Tudja, hogy mikor futtatták le a világháló első verziójának a tesztelését? Hát persze, hogy 1990 karácsonyán. Az esetről Tim Berners-Lee, a világháló atyja számolt be könyvében: a lényeg, hogy ekkor jött létre először kommunikáció a webkiszolgáló és egy másik számítógép között. A többi már történelem. 

Nyitókép: A Santa María replikája (Wikipédia)