Koronázások, kivégzések és szívmelengető pillanatok is akadtak az elmúlt évezredek karácsonyain. Összeszedtünk párat ezek közül.
A karácsony ugyan a szeretet ünnepe, de a történelem és az élet erről nem mindig vesz tudomást, és tovább zajlik – hol így, hol úgy. Most időrendben villantunk föl pár jelentős, egyben érdekes mozzanatot az elmúlt századok karácsonyi időszakából.
Az első feljegyzett karácsonyi ünnepség
336. december 25., Róma – ez a pontos időpontja és helyszíne az első eseménynek, amikor és ahol a rómaiak megünnepelték Jézus születését: mindez az első keresztény császár, I. Konstantin alatt történt. Ez
amelyet hagyományosan a téli napforduló idején tartottak. ilyenkor, Szaturnusz tiszteletére a rómaiak szabadságot vettek ki, gyertyákat gyújtottak és ajándékokat cseréltek. Ezeket az ősi, egykor emberáldozatokkal is járó pogány hagyományokat akkor is fenntartották, amikor a birodalom felvette a kereszténységet. És akárhogy is nézzük, a római naptár még mindig meghatározza, hogy sokan közülünk hogyan töltik a decembert.
Szent István és Nagy Károly koronázása
Több nevezetes koronázást is karácsonykor ütöttek nyélbe, számunkra természetesen Szent István királyunké a legfontosabb. Egyes források (évkönyvek) szerint 1000. december 25-én, más források (ugyancsak évkönyvek) alapján 1001. január 1-én került az egykori Vajk, majd első magyar király fejére a korona. Ami biztos, hogy a karácsonyi időszakban történt, így
Bár minket kevésbé érint, volt még egy izgalmas koronázás, 800. december 25-én is, tehát Istvánunk előtt két évszázaddal. Az Európa atyjának is nevezett Nagy Károlyt, a Frank Birodalom uralkodóját ekkor koronázták „római császárrá”:. Ez Rómában, a karácsonyi misén történt, amit maga a pápa celebrált, feltámasztva így a három évszázada tetszhalott imperátori címet. Nagy Károly tette le aztán a ma ismert középkori Európa alapjait, amivel a mostani Európának is megágyazott.
Kolumbusz megérkezett Amerikába, és zátonyra futott
Az 1492-es év vége átalakította és radikálisan újraformálta az addig ismert világ képét. Kolumbusz Kristóf őszre elérte Amerika (vagyis az amerikai kontinens) partjait, és nem volt megállás: októberben már a Karib-szigeteken szállt partra, újabb és újabb területeket fedezett fel. Ugyan három hajóval indult neki Spanyolhonból az ismeretlennek, ám december végére csupán két hajója maradt: a Niña és a zászlóshajó, a Santa María, melynek Kolumbusz volt a kapitánya. A zászlóshajó aztán december 24-én zátonyra futott.
A történet úgy szól, hogy Kolumbusz első felfedezőútján egy kabinos fiút hagyott a hajó kormányánál: a fiatal srác nem vette észre, hogy az áramlatok lágyan zátonyra sodorják a Santa Mariát, és megfeneklik. Mivel Kolumbusz nem tudta kiszabadítani a hajót, tovább utazott az egyetlen épen maradt közlekedési eszközével (Niña), a Santa Maria deszkáiból pedig erődöt épített a hátrahagyott legénység. Ezt La Navidadnak,
Karácsonyi fegyverszünet az első világháborúban
Az emberi történelem emlékezetes pillanata volt 1914 karácsonya, amikor a csatatéren spontán ünnepi tűzszünet kezdődött. December 24-én német, brit és francia csapatok tömegei tették le a fegyvert a belgiumi csatatéren: a fegyverszünetet állítólag a németek kezdeményezték, akik karácsonyfával, gyertyákkal díszítették lövészárkaikat, és a „Csendes éj”-t énekelték. A brit csapatok is dallal válaszoltak. A fáradt harcosok végül kimerészkedtek a „senki földjére” – a lövészárkokat elválasztó területre, ami mind a kézifegyverek, mind a tüzérség tüzének ki volt téve –, hogy üdvözöljék egymást és kezet rázzanak.
Az érintettek beszámolói szerint a katonák cigarettát és whiskyt osztottak meg egymással, karácsonyi ajándékot cseréltek azokkal, akiket pár órája még hevesen lőttek. A rövid szünetet kihasználva
mondják a krónikások. Hepiend persze nem lett: a fegyverszünetet egyik fél tisztjei sem hagyták jóvá, így a férfiakat visszaparancsolták lövészárkokba, hogy folytassák a vérfürdőt. A további barátkozást betiltották. Mégis, a háború elhúzódásával ez a bizonyos „karácsonyi fegyverszünet” az örök emberség, a szeretet példája maradt.
Katonák fociznak a senkiföldjén az 1914-es karácsonyi fegyverszünet idején. Forrás: Origo (Universal History Archive/UIG/Getty Images)
Hold körüli pályára állt az Apollo
Ma már elképzelhetetlen szenzációnak számított, hogy az Apollo–8 űrhajó 1968-ban szenteste, december 24-én Hold körüli pályára állt – a Holdra szállásra fél évvel később került sor egy másik űrhajóval. A híres karácsony esti tévéadásban az űrhajósok a Bibliából olvastak fel, és magát a Holdat is kommentálták, amit először figyelhetett meg „élőben” emberi szem, miközben körülötte keringtek. Frank Borman parancsnok ezt mondta: „Az én benyomásom, hogy
a Hold egy óriási, magányos, félelmetes valami, a semmi megtestesülése.”
Jim Lovell pilóta szavai: „Félelmetes ez az itteni végtelen magány, azt juttatja eszedbe, amit hátrahagytál a Földön. Innen nézve a Föld egy hatalmas oázis az űr végtelenjében.”
Ceaușescu halála
A „karácsonyi fegyverszünet” és az Apollo sikersztorija után Romániába indulunk, ahol rögtön kiderül, hogy nem minden játék és mese. A dátum: 1989. december 25. A Román Kommunista Párt mindenható vezetője, Nicolae Ceaușescu 1965 óta diktátorként vezette országát, de utolérte a sors. Méghozzá épp karácsonykor: a Temesváron lángra lobbanó forradalom napok alatt elsöpörte a Ceaușescu-rezsimet, a korábbi pártvezető és felesége pedig hiába kísérelt meg helikopteren menekülni, az nem jött össze, mivel időközben a hadsereg is a felkelők oldalára állt.
A morcos románok
ami a következő napon golyó általi halálra ítélte a Ceaușescu-házaspárt. Az ítéletet rögtön a tárgyalás után végrehajtották. A kivégzést a a román televízió is sugározta, bár minden olyan gyorsan történt, hogy a tárgyalást rögzítő tévéstábnak „nem maradt ideje áramellátást biztosítani a külső helyszínen. Bár egy kamerával így is rögzítették a kivégzés pillanatait, az utóbb nyilvánosságra került felvételekről mintegy öt perc, maga a kivégzés és az utána következő percek hiányoztak – e körülmény spekulációkat és legendákat szült.”
Az internet születése
Tudja, hogy mikor futtatták le a világháló első verziójának a tesztelését? Hát persze, hogy 1990 karácsonyán. Az esetről Tim Berners-Lee, a világháló atyja számolt be könyvében: a lényeg, hogy ekkor jött létre először kommunikáció a webkiszolgáló és egy másik számítógép között. A többi már történelem.
Nyitókép: A Santa María replikája (Wikipédia)
Legalább két ügynök utazott a gépen, Aczél rövidre zárta a nyomozást, Kissinger szerint akár a gépen is történhetett robbanás. Mit mondanak a levéltári források? Veszprémy László Bernát írása.
A Brain Bar jövőfesztiválon tartott előadása után most itt a klasszikus nyugati műveltséget összefoglaló zseniális kötet, amely mindenkinek hasznára válik.
Horrorfilmekkel kezdte, ma már filozofikus mélységekben gondolkodik élet, halál és az emberi történelem dolgairól David Cronenberg. A kanadai rendezővel munkásságáról és tűnődéseiről beszélgettünk.
Nemcsak magunknak, a fehérváriak közösségének, hanem az egész nemzetnek akarunk nyújtani egy nagy, talán katartikus pillanatot.
Zrednai János érsek óriási szellemi befolyása vitán felül áll, szívügyének tekintette a hódító oszmánokkal szembeni háborút, és Mátyás királlyal is emiatt került végzetes konfliktusba.
Kereken két évszázada, 1825. szeptember 11-én – közel másfél évtizeddel a megelőzőt követően – hívta össze újfent I. Ferenc király az országgyűlést Pozsonyban, amely elindította hazánk legnagyobb társadalmi átalakulását.
Navracsics Tibor nemcsak Magyar Péterről beszélt, de arról is, miért mosolygott Karácsony Gergely mellett Budapest új villamosainak átadásán.
A politikai vizekre tévedt influenszer a kritikus kommentek többségét ugyan már törölte az oldaláról, de még így is látszik, hogy a követőinél kezd betelni a pohár.
