Itt a 11. Békemenet! – és talán soha nem volt még annyira fontos, mint most

„A mostani Békemenet fontossága a legelső, 2012-es esemény fontosságához mérhető, mert akkor szorongatta úgy külföldről a kormányt a birodalom-építő erő, ahogy most” – mondta a már a tizenhárom évvel ezelőtti esemény szervezésében is részt vevő Bayer Zsolt publicista az október 23-ára meghirdetett újabb tömegdemonstráció kapcsán. 

Ismeretes, Orbán Viktor miniszterelnök egy hónappal ezelőtt, a digitális polgári körök első országos találkozóján jelentette be az újabb Békemenetet, jelezve egyben, hogy 

amelynek erejét már számtalanszor bizonyították az eltelt években. A mostani megmozdulásról a kormányfő a Mandinernek adott múlt heti interjújában azt mondta: soha nem volt ennyire aktuális a Békemenet névválasztása – ezzel a Kelet-Európában tomboló háború mellett az Európai Unió Ukrajna felvételére irányuló törekvéseire is utalt. Utóbbi téma egyébként épp az aznap kezdődő uniós csúcson lesz ismét napirenden. „Mi nem akarunk meghalni Ukrajnáért, és a fiaink sem fognak” – fogalmazott hírlevelében a miniszterelnök. 

Brüsszelnek üzentek 

Az erődemonstrációnak is nevezhető Békemenet mindig nagy tömeget vonzott, és általában kritikus pillanatokban adott lendületet a kormánypártoknak. A 2012. január 21-ei kezdet egy reakció volt, az uniós elit ugyanis már akkor sem nézte jó szemmel a kormány szuverenista tevékenységét, ezért találták ki a szervezők, hogy az utcán mutatják meg kiállásukat az ország vezetése mellett. Az esemény megálmodói a 2009-ben alapított, Csizmadia László vezette Civil Összefogás Fórum (CÖF) mellett Bayer Zsolt, Bencsik András, Széles Gábor és Stefka István voltak. Feltehetőleg a szervezők sem gondolták, hogy a rendszerváltozást követő időszak legnagyobb civilek által kezdeményezett tömegdemonstrációja lesz az első Békemenet: jelenlétükkel több százezren biztosították támogatásukról az Orbán-kormányt. 

A „Nem leszünk gyarmat” jelszóval meghirdetett rendezvényt még abban az évben két másik követte, hasonló tömeget megmozdítva. A március 15-ei nemzeti ünnepen szervezett esemény vezérmotívuma megegyezett az elsőével, október 23-án viszont már más volt az üzenet: a kezdeményezők az adósrabszolgaság ellen hívták életre a menetet, a transzparensen az állt: „Nem maradunk adósok! – Egy a haza!” 

Sokan talán már nem is emlékeznek, de volt egy Békemenet, amelyet nem a fővárosban rendeztek meg, hanem Gyulán. Azért ott, mert a Magyar Szocialista Párt és a Demokratikus Koalíció tüntetést és utcai felvonulást rendezett a Fidesz–KDNP 2013. február 5-ei kihelyezett frakcióülésének helyszínére, a CÖF pedig erre reagálva szervezett kiállást a kormánypártok mellett. A „Bajnai– Gyurcsány: Együtt tették tönkre az országot” feliratú molinó mögé több ezren sorakoztak fel. 

A győzelemért dolgozni kell 

A következő megmozdulást 2013. október 23-án tartották, ismét a fővárosban. Ez a demonstráció is egy válasz volt: a Bajnai Gordon által életre hívott Együtt, a Lehet Más a Politikát elhagyó politikusok alapította Párbeszéd Magyarországért és a 2011-től működő Magyar Szolidaritás Mozgalom nagyjából egy hónappal korábban rendezett tüntetést, amelynek a végén a résztvevők ledöntötték Orbán Viktor miniszterelnök hungarocellszobrát a Sztálin-szobor 1956-os ledöntésének mintájára. A CÖF „Aki agresszív, fél. Mi nem félünk!” feliratú transzparenssel reagált az eseményekre. 

A hatodik Békemenetet egy héttel a 2014-es országgyűlési választás előtt tartották. Az „Egy az ország” jelszóval elinduló tömeg a Hősök terére futott be, ahol Orbán Viktor miniszterelnök figyelmeztette a támogatókat, hogy a győzelemért meg kell dolgozni. „Az esélyt be is kell váltani, mert nincs olyan esély, amelyet ne lehetne eljátszani” – mondta, emlékeztetve az egybegyűlteket pártja 2002-es választási vereségére. A beszámolók alapján a 2014-es volt minden idők legnagyobb létszámú Békemenete, becslések szerint csaknem félmillióan vettek részt rajta. 

Ezután hosszabb szünet következett, az újabb Békemenetre a következő választásig kellett várni. A 2018. március 15-ére szervezett demonstráció megint jelentős tömegeket vonzott, ismét több százezren vonultak az utcára, hogy a végén a Kossuth téren meghallgassák Orbán Viktort. A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy még sosem feszültek egymásnak ilyen nyíltan a nemzeti és a globalista erők, s elsősorban a tömeges migráció veszélyére figyelmeztetett. 

A háború árnyékában 

A nyolcadik Békemenetet ismét egy nagyobb, három és fél éves szünet előzte meg. 2021 őszén még javában zajlott a pandémia, na meg az ellenzéki előválasztás, amellyel a baloldal egy időre tematizálni tudta a közbeszédet. A szervezők úgy érezték, ismét eljött az ideje, hogy a konzervatív tábor megmutassa magát, ezért a CÖF a forradalom és szabadságharc évfordulójára újabb Békemenetet hirdetett a fővárosban. A megmozdulás sikere megmutatta a kormányoldal és a mindössze pár ezer embert megmozgató ellenzéki demonstráció közötti kontrasztot. 

2022. március 15-én nem volt kérdés, hogy az egy hónappal korábban kitörő orosz–ukrán háború lesz a Békemenet – és az áprilisi országgyűlési választás – témája. A Fidesz a béke jelszavát tűzte kampányzászlajára, mialatt az ellenzék vezető politikusai egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek a konfliktusról. 

A tizedik Békemenetre 2024. június 1-jén, az európai parlamenti és önkormányzati választás előtt került sor, azzal a jelmondattal, hogy Magyarország maradjon a béke szigete. A résztvevők egy „No war” feliratú molinó mögött vonultak végig a belvároson, hogy aztán a Margit-szigeten hallgassák meg a kormányfő beszédét. Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy Európa háborúra készül, és ha a baloldal győz, idő kérdése, hogy mikor ér utol bennünket a konfliktus. Nyomatékosította, hogy „nem fogunk Ukrajnáért hadba lépni, meghalni, itt az idő, hogy a magyarok igazságát az európaiak igazságává tegyük”. Ezt az üzenetet viszi tovább a most október 23-ára szervezett újabb demonstráció is.

Nyitókép: Tavaly a Margit-szigetre futott be a menet
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt