A korábban egymással marakodó három felvidéki magyar párt egyesítette erőit, és komoly eredményeket ért el a választásokon. Tartós magyar sikerek kezdete – vagy nem kell előre inni a medve bőrére? Tokár Géza politológust kérdeztük!
Az első nagy erőpróbája volt a sokáig botladozva alakuló Szövetségnek – a Magyar Közösség Pártja (MKP), a korábbi Bugár Béla-féle Most-Híd vegyespárt és az Összefogás nevű kisebb formáció egyesülésével létrejött pártnak – a vasárnapi szlovákiai megyei és helyhatósági választások.
Mint ismert,
– a függetlenek mögött –, az ünneplés sem maradt el. Nyitra megyében 18, Nagyszombatban 14, Kassában 12, Besztercebányán 9, Pozsonyban pedig 1 mandátum erejéig rúghatnak labdába a magyarok, ami sok tekintetben komoly előrelépés.
„Amit most látunk, hogy
a független jelöltek taroltak egész Szlovákiában,
illetve, hogy vannak a nagyobb, megyei jogú városok Pozsonyon és Kassán túl, például Nyitra, ahol a liberálisok törtek előre – kivéve észak-keleten, ahol viszonylag erős a szlovák radikálisok, populista nacionalisták jelenléte” – magyarázza Tokár Géza felvidéki politológus.
Szerinte ez egyértelműen azt mutatja, hogy nem is feltétlenül regionális ellentétekről beszélhetünk, hanem inkább vidéki-városi ellentétről, hiszen a városok egyre liberálisabbnak, a vidéki térségek egyre konzervatívabbak, megjegyzem, a szélsőjobboldal és a baloldal is itt talál magának egyre inkább bázist, vagyis átalakulhat a korábbi liberális-jobboldali versus populista-nacionalista baloldali felállás.
Ugyanakkor elismeri: megyei szinten egyértelműen előretört a Szövetség, ahol az elődpártoknak, legalábbis az MKP-nak és a Most-Hídnak 42 jelöltje tudott győzni korábban ehhez képest 12-vel több, 54 mandátum a mostani mérlege az egyesített Szövetségnek.
„Főleg ott szereztek plusz mandátumokat, ahol a két elődpárt kiegyezése nem osztotta meg a szavazókat” – érzékelteti Tokár. Kifejti: Berényi József Nagyszombaton és Csenger Tibor Nyitra megyében megyefőnök-jelöltként ugyancsak szép eredményeket értek el, ami tovább erősíti a magyarok helyi képviseletét, még ha arra nincs is esély, hogy valaha magyar megyefőnököt válasszanak.
„Ha ránéz az ember Szlovákia megyerendszerére, látható, hogy nagyon tudatosan
úgy van kialakítva, hogy a magyar többségű községi járások vagy régiók ne tudjanak egy-egy déli megyében egyesülni”
– emlékeztet Tokár.
Ehhez hozzájárul még a magyarok csökkenő lélekszáma és választási hajlandósága, ezzel párhuzamosan a szlovák pártok erősödése is. „Amiért mégis indulnak a megyefőnöki posztért magyarok, annak taktikai és stratégiai oka van: egyrészt így tudja magát felépíteni egy politikus, hiszen felületet, figyelmet kap, másrészt például Berényi József most elmondhatja magáról, hogy ő a környék második legnépszerűbb politikusa, ami segíti a kiegyezést a megyefőnökkel, és a posztok elosztása tekintetében is erős alkupozíció” – mondja.
Ez fontos, többek között a helyi források elosztásának kérdéseiben is, és ami szintén kiemelendő, hogy úgy tűnik, a Szövetség elsősorban a döntéshozó koalíciók része lesz, és nem ellenzékben politizál majd a megyékben.
Ami a helyhatósági választásokat illeti, a politológus hozzáfűzi: fontos tudni, sok magyar jelölt indult függetlenként; emellett
ami nagyon jó eredménynek számít. Itt is megfigyelhető volt azonban, hogy minél nagyobb egy város, annál nehezebb dolga volt a magyar párt jelöltjének – hangsúlyozza. Dunaszerdahely a legnagyobb úgymond magyar város, amit gond nélkül hozott a párt, és van még pár kisebb település – például az egyébként az etnikai paritás környékén billegő Somorja, a legnyugatibb magyar város, stabil magyar irányítással – ahol még ugyanezt meg tudta ismételni.
Meglepetés és fontos siker a politológus szerint Ipolyság „visszaszerzése”, „ráadásul egy fiatal Szövetség-jelölttel, Zachar Pállal”, noha korábban itt független és nem igazán hangsúlyosan magyar polgármesterek voltak. Emellett a galántai polgármester is említhető, hivatalosan nem a Szövetség színeiben indult, de jó a kapcsolata a párttal – sorolja a sikereket a politológus.
Vannak még plusz hozadékai a dolognak: Tokár szerint például az, hogy a Szövetségben korábban sokan nem bíztak, és tartottak attól, hogy problémás lesz a három platform együttműködése problémás lesz – ez így is van, ugyanakkor
(e témban Király Zsolt, a Körkép.sk főszerkesztője nem ennyire optimista).
Ugyanakkor, ami egyértelmű és szimbolikus jellegű kudarc, az viszont a szintén nagyobb lélekszámú, magyar többségű Komárom – mutat rá Tokár. Szerinte az itteni fiaskó jól bemutatja, milyen problémái lehetnek a pártnak a későbbiekben is.
Ugyanis Komáromban „láthatóan összeestek az elődpártnak a struktúrái, és a függetlenek – akik egyébként zömmel magyarok és egyébként felelősségteljes nemzetiségi politikát is folytatnak – egyszerűen nem akarják azt, hogy közük legyen a Szövetség országos politizálásához” és így hatványozottan eredményesebbek tudtak lenni, mint a „romokból újjáépülő Szövetség”, ami nagyban visszavetheti a pártszervezést helyi szinten.
Tokár Géza el is mondja, miért: egyszerűen a magyarok részvételi aránya általában jóval alacsonyabb minden voksoláson. A megyei és önkormányzati választásokon ugyanakkor ez mindegy: ha helyi szinten kevesebben mennek el szavazni délen, mint északon, attól még ugyanúgy megkapja a mandátumot a megyei képviselő vagy a polgármester, miközben az országosan erős szlovák pártok helyben nem tudnak hitelesek lenni.
Ellenben parlamenti választásoknál fordul a kocka, a listás rendszerben megbosszulja magát a gyengébb részvétel, miközben a nagy, országos szlovák pártstruktúrák jobban mozgósítanak, és ezt nem sikerült eddig ellensúlyozni.
„A komáromi választási kudarc kicsit annak a jele, hogy bár a Szövetség tudja hozni azokat a régiókat, ahol vannak erős alapszervezetei, de a mozgósítás, az új választók megszólítása és becsatornázása nem működik annyira zökkenőmentesen, hogy a Szövetség egyértelműen megugorja a bejutási küszöböt a parlamentbe” – emeli ki a szakértő.
Kezdetnek mindenesetre nem rossz.
Nyitóképen: pozsonyi reggel (fotó: Shutterstock)
A makrogazdasági mutatókon túli aspektusokat is számba véve nem csak az életszínvonal, a jóllét is növekedett idehaza. Bőven van még teendő, de az új kormány stabil alapokról indulhat a kampányígéretek beváltására.
Az iskola feljelentést tett, a rendőrség pedig vizsgálja a vajdasági magyar közösséget megrázó incidenst.
Ha megszüntetik az üzemanyagok védett árát, az élelmiszerek árrésstopját vagy a rezsicsökkentést, akkor biztosan elszabadul az infláció.
De tudom, én vagyok a hülye, hiszen az Erste és a Shell is milyen jól képviseli a magyar érdekeket.
Csak annyira unalmas azt hallgatni, hogy itt mindenki független-objektív.
A kamasz- és fiatal felnőttkor legmeghatározóbb időszakáról jelent meg kötet.
Az orosz Nyomozó Bizottság szerint Ukrajna szándékosan mért csapást arra az iskolára, ahol kiskorúak is tartózkodtak.
