Új jelentések árnyalják a képet az orosz-ukrán háború kapcsán; egyrészt az orosz kegyetlenkedésekről széleskörű felmérés készült, másrészt az is egyértelműen kiderült, hogy az ukránok is követtek el atrocitásokat. Demkó Attila, az MCC geopolitikai műhelyének vezetője lapunknak elmondta: bár a jelentések óvatosabban fogalmaznak, az egyes eseteket bemutató „nyugati média nem tudósít, hanem a háború részese: drukkol”.
Két jelentés tartja lázban a sajtót, az egyiket még az amerikai külügy készítette 2021-re vonatkozólag Ukrajna kapcsán, a másikat az ENSZ megfigyelői a februárban meginduló orosz offenzíva első két hónapját dokumentálták, elsősorban ukrán információkra hagyatkozva.
Röviden: az amerikai jelentésekben Ukrajna és Oroszország kapcsán – kivéve, hogy utóbbi tekintetében felrója a szabad választások hiányát – csaknem hasonlóképpen látja a helyzetet: törvénytelen őrizetbevételek, politikai gyilkosságok, (elsősorban és kiemelten a szexuális) kisebbségek elleni atrocitások, korrupt bíróságok, visszaélések.
Az ENSZ-jelentés pedig leírhatatlan borzalmakról számol be, amelyeket az orosz katonaság egy része követett el a civil lakosságon, ugyanakkor elismeri, hogy az ukránok sem makulátlanok az agyonlőtt orosz fogoly katonákkal vagy éppen a humanitárius segélyközpontént működő iskolába telepített főhadiszállással.
Mindez erőteljesen árnyalja azt a képet, amit elsősorban a nyugati média sugall, miszerint Ukrajna a hófehér lovag, Oroszország pedig maga a gonosz (ugyanakkor nem éppen az oroszokat mossa ki, ellenkezőleg: az ukránokat leplezi le, ha nem is túl nagy vehemenciával).
„Nyilván ukrán részvétellel is követtek el számos, bizony nagyon súlyos emberijog-sértést az oroszokkal kollaborálókkal,
vagy azokkal szemben, akikről így sejtették; vagy akár csak az orosz nyelvű kisebbséggel szemben, ami köztudott volt. Hogy az ENSZ ezt elismeri, az fontos, vagyis hogy Ukrajna is számos olyan eszközt alkalmaz, amely még háborús körülmények között sem elfogadható” – mondja lapunknak Demkó Attila, aki kérdésünkre, miszerint lehet-e ez bármiféle hatással a nyugati Ukrajna-képre, a biztonságpolitikai szakértő nemmel felel: szerinte
Az alapnarratíva semmiképpen nem változik:
Esetleg ott hathat ez a jelentés, ahol nagyobb megértés van az oroszokkal szemben, a harmadik világban elsősorban, Indiában, Afrikában – sorolja a szakértő. Nyugaton nem, mert
„a nyugati média nem tudósít, hanem a háború részese: drukkol”.
Ugyanakkor az Ukrajnában történt jogsértéseket nem lehet szőnyeg alá söpörni, így ebben a jelentésben is benne vannak – kérdés, hogy mi ennek az oka.
Részben Demkó szerint az, hogy a Nyugat még mindig nem Oroszország, így van némi szabadságuk, illetve felelősségük a jelentéstevőknek, nem a diktált narratívát kell igazolniuk. Vagyis nem feltétlenül érdekalapon állnak, megvan a lehetőségük az objektivitásra törekvésre. Másrészt az sem kizárható, hogy ezekkel a – nem túl nagy körben terített – jelentésekkel, amikor egy amerikai szervezet bemutatja a valóság egyes elemeit, Washington valamelyest „fogja” is szövetségesét, ha például Kijevben nem úgy csinálnak valamit, ahogyan az az amerikai tanács szerint elvárható lenne. A sajtó egy részének, illetve a hasonló jelentések médiareprezentációjának is megvan a maga üzenete, ennél jóval direktebb módon. „A The New York Times sokszor működik ilyen üzenőfalként, amely lehozta például a Dugin-gyilkosság kapcsán is, hogy valószínűleg az ukránok álltak mögötte – ez tekinthető figyelmeztetésnek is” – fogalmaz a szakértő, aki szerint ez is közrejátszhat. Vagy a kettő keveréke: ha az Egyesült Államok elvárja a szövetségesétől, hogy például emberijogi ügyek terén érjen el egy bizonyos szintet, vagy
„Szövevényes játékok vannak, amelyeknek a töredékét sem látjuk, ebből látható, hogy az ukránoknak nincs teljesen biankó csekkje”, még ha a nyugati sajtóháttér igen erős is. Közben az amerikaiak tisztában vannak azzal, hogy ez a háború jóval bonyolultabb annál, mint az átlagos nyugati felvilágosult olvasó képzel erről, noha, fontos kiemelni, „ezt a kört egyértelműen Oroszország kezdte el”.
Ami a rettenetes háborús bűncselekményeket illeti, Demkó szerint biztos, hogy nagyon durva atrocitások előfordultak, nyilván felülreprezentált az orosz atrocitások száma, de az biztos, hogy volt rengeteg kegyetlenkedés, sokszor attól is függött, milyen orosz alakulat került éppen milyen területre: „nem arról van szó, hogy általános orosz politika lett volna ez, hanem bizonyos alakulatoknak a fegyelmezhetősége, pszichés-morális állapota gyengébb volt, vagy egyszerűen szabadrablás volt” – mutat rá.
„És vannak esetek, ahol nem lehet megállapítani százszázalékosan, hogy mi történt, ami a jelentésben is olvasható, azonban a média is egyértelmű következtetéseket von le” – fogalmaz Demkó, aki hozzáteszi: „Az is egyértelmű, hogy a halottak egy része az ukrán bevonulás után esett áldozatául az atrocitásoknak”, ami értelemszerűen nem menti az orosz kegyetlenkedéseket.
„Amikor összekötözött kézzel találnak egy holttestet a pincében, és fejbe van lőve, az nem bizonyíték arra, hogy az oroszok voltak”,
van, ahol egyértelmű ez, van, ahol viszont valószínűsíthető, hogy a bevonuló ukránok végeztek az oroszokkal együttműködő személyekkel.
Azonban, mint Demkó rámutat: „ezeket az eseteket teljesen rekonstruálni lehetetlen”.
Nyitókép: METIN AKTAS / ANADOLU AGENCY / ANADOLU AGENCY VIA AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Kína határozottan ellenzi azokat az uniós törekvéseket, amelyek a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásáról szólnak.
A brit pénzügyminisztérium be is jelentette, hogy a tárca megadta a szükséges engedélyt a pénz feloldásához.
A kormányfő szerint egy ilyen lépés már a háborús részvétel kategóriája.
Menczer Tamás kiemelte, hogy Orbán Viktor azért küzd most Brüsszelben, hogy Magyarország mindebből kimaradjon.
Az olasz miniszterelnök elmondta, hogy nem akarják „sorsára hagyni Ukrajnát az utóbbi évek legnehezebb szakaszában”, ugyanakkor a rendkívül összetett tárgyalási folyamat nem vonatkoztathat el Oroszország akaratától.
A Le Point szerint a francia agrárium válságát valójában a kormány és Ukrajna okozza.
A beruházásoknak köszönhetően új munkahelyek jönnek létre Magyarországon.
Kína határozottan ellenzi azokat az uniós törekvéseket, amelyek a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásáról szólnak.
