„Ha jogszabályokból következik is, az íratlan törvényeken fennakad” – írja a Kölcsey igazgatója az elbocsátásokra reagálva

Magyarországon a fékek és ellensúlyok rendszere kiépített és jól működik. A jogállam és a demokrácia van és jól működik. Az ellenzék az alkalmatlan, és az elnyomott áldozat szerepében tetszeleg. Ugyanakkor, felelőtlenül terjeszti a demagógiáját. A kelet-közép-európai új demokráciák azért vannak jobb helyzetben mint a régi nyugatiak, mert még nem követték el azokat a hibákat, amiknek a következményeitől a régi demokráciák szenvednek. Tanulva a hibáikból más úton járunk. Ilyen a fejlettebb demokrácia. Anakronizmus lenne nyugat európai vagy amerikai mintára demokráciát építeni.

"A törvény mindenkire egyaránt vonatkozik. Kommunistákra tízszeresen, százszorosan."

"Íratlan szabály" az is, hogy egy botrányos, plágiumgyanús "etikai" diplomamunkát elkövető embert (marosi beatrix) nem neveznek ki tankerületi vezetőnek, hogy komoly, tekintélyes tanárokat kirúgdalhasson. Meg negyedvonalbeli fidesznyák pártkatonát se (rábel krisztina)...

Az SZDSZ szellemiség már 1990 előtt 4-5 évben megágyazott mindannak, ami most a közoktatásban zajlik. Ez egy érzékeny terület, ami politikailag ide-oda rángatva nem képes teljesíteni. Vannak jó és rossz példák. A jelenlegi nyugat oktatása nem jó példa, az elemitől az elitegyetemekig terjedően. A kiinduló pont az, ha a német köztelevízióban elhangozhat egy olyan, kisiskolás gyermekek által előadott csasztuska, amelyben refrénként sulykolható - a nagymamám egy környezet szennyező disznó - mondat, akkor az nem követhető minta. 5 gyermekes - 24-45 évesek - apaként megpróbáltam olyan intézményeket találni, amelyekben a nevelés és az oktatás összhangban van, az oktatók pedig hitelesek. Nem jártam sikerrel, és ahogy közeledtünk a mához, a helyzet egyre inkább rosszabbodott. Manapság azonban az értelmiségi pályákon azok a fiatalok tudnak az elitbe jutáshoz szükséges sikereket elérni, akik magas színvonalú oktatásban részesültek már a gimnáziumokban is. A külföldi kísérletezést is kipróbáltuk, nem jött be. Az ottani oktatás színvonala sem a fizetős közép- és felső-oktatásban, de még az elit egyetemeken sem érte el azt a tudás-szintet, amelyet az 1970-es években a magyar gimnáziumokban és egyetemeken a végzősök el tudtak érni. Elég ha csak a közgázra utalok, amelyben egy végzős közgazdának (a marketing és külker szakosokat kivéve) több tantárgy keretében kellett 10-12 féléven keresztül matematikai jellegű tantárgyakból vizsgáznia, minimum 2-ből szigorlatoznia is. A képzettség fokától függetlenül vannak szakmák és vannak hívatások. A legszebb hívatás az anyaság. Az általam ismert szakmák közül a papság, gyógyítás, a gyermekek nevelése a bíróság és a katonaság felelhet meg a hívatás követelményeinek. A hívatásnak ugyanis része az áldozat- és kötelezettség vállalás. Természetesen a felsoroltakat lehet szakmaként is kezelni akkor, ha az áldozat és a kötelezettség vállalás nem része, vagy feltétele a tevékenységnek. A hivatásos jelző ugyanis csak azt jelenti, hogy egy szakmáról egy adott személynek van érvényes okmánnyal igazolt végzettsége. Ettől még áldozat- és kötelezettségvállalás nélkül nem nevezhető elhívottnak azaz hívatásosnak. Nagy különbség van a hosszú és rövid i betűnek a két, hangzásukban alig különböző jelzőknek.