Mit testesített meg a brit királynő, és mi következik utána? Lesz-e elég búza és kukorica itthon, és mi lesz a gazdákkal? Miért nem sikerült itthon tartani a fiatal magyar sakkzsenit? Keressék az e heti Mandinert, és megtudják!
Hogyan lehetséges, hogy a Fidesz egykori kritikusa ma a jobboldali holdudvar találkozóján szólal fel? Sohrab Ahmari teheráni születésű amerikai konzervatív publicista, az MCC vendégelőadója tartott beszédet Kötcsén, eheti lapszámunkban rendhagyó módon teljes terjedelmében közöljük a zártkörű eseményen elhangzott beszédet.
Magyarország kritikusai napjaink legveszélyesebb ideológiai szélsőségességeit hangoztatják”
– fogalmaz a bostoni joghallgatóból lett újságíró, aki 2011-ben a Fidesz és a miniszterelnök kritikusaként érkezett Magyarországra, ma pedig Amerika sokat idézett „orbánistája”. A konzervatív szerző a szemellenzős liberális újságírás kritikája mellett elmondja személyes tapasztalatát, hogy miként hullt le a hályog a szeméről többek között a migránsválság testközelből való megtapasztalásakor. Kifejti gondolatait az egyetemi szférában dúló wake- és gender-őrületről, és a hit fontosságát hangsúlyozza.
Oktatási és kulturális intézményeinket szexuális és nemi kérdésekben radikális nézeteket valló személyek uralják, akik ádázan küzdenek az ember természete és a biológia ellen, figyelmeztet Ahmari, aki hozzáteszi:
A fiatalok agyát a nemi ideológia savában mossák át, és szó szerint megcsonkítják a fiatal testeket”.
Közélet rovatunkban a hazai élelmiszerellátásról és az agrárium helyzetéről kérdezzük Nagy István agrárminisztert.
Brutális energiaválság és kíméletlen aszály – az áramszámla és a hiányzó termés miatt szűk esztendők elé néznek az agrárvállalkozások, a közeledő tél miatt pedig egy egész ország szorong. Lesz-e elegendő élelem és tűzifa?
hogy a szükségleteinken felül ne legyen export belőle. A csábítás nagy, mert a gabona világpiaci ára most magas. Jelentős a piaci igény, már a háború kitörése után csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 55 ezer tonna gabonát kötöttek le holland nagykereskedők, mondja Nagy István.
A szomszédunkban dúló háború kapcsán megjegyzi: „Olyan fokú gabona- és élelmiszerhiány lehet a világ számos pontján, hogy az súlyos társadalmi feszültséghez vezethet.
– kongatja meg a vészharangot a miniszter. Majd azt is megjegyzi, az ukrajnai háborúra adott válaszként Brüsszel olyan szankciókat vezetett be, amelyek az európai lakosságot is sújtják, az elégedetlenség emiatt növekszik. Nem hiába: sorra követik a különféle államok a magyar intézkedéseket, amelyekkel a kormány a családokat akarja megvédeni.
Külföld rovatunkban II. Erzsébet brit királynőtől búcsúzunk.
Az Egyesült Királyság az egyik utolsó ország a világon, ahol a monarchia intézménye még létezik, s jelentősége, súlya van.
Vajon miben fogható meg uralkodói életműve, és mi változik halálával? E kérdéseket járjuk körül portrénkban és Leimeiszter Barnabás írásában. Állandó vendégszerzőnk, Boris Kálnoky pedig az utód III. Károlyról közöl személyes benyomásokkal tűzdelt írást.
A közelgő olaszországi választások apropóján az itáliai jobboldal várható győzelméről is olvashatnak. Bármilyen meglepő, kampánytéma hazánk is, írja Kohán Mátyás, mivel
A Kínát fenyegető kettős adósságválságról szól Makronóm rovatunk e heti elemzése.
Kína az elmúlt évtizedekben a világ legnagyobb kétoldali hitelezőjévé vált, 3000 milliárd dollár értékben fektetett be fejlődő országokban. Csakhogy a szegény országok egyre nehezebben tudják fizetni a tartozásukat, így
A belső összeomlás ugyanakkor erőteljes globális következményekkel is járna, hiszen Kína a világ második legnagyobb gazdasága, figyelmeztet a szerző.
Sport rovatunkban interjút olvashatnak Szabó Lászlóval, a Magyar Sakkszövetség elnökével a nagy vihart kavart hír kapcsán, miszerint a kiváló fiatal magyar sakkozó, Rapport Richárd a jövőben Románia zászlaja alatt versenyez tovább. Mi vezetett idáig, és kit terhel a felelősség ezért a veszteségért? Ezeket is megtudhatják az interjúból, amelyben Szabó László a felháborodása mellett a reményének is hangot ad:
Biztos vagyok abban, hogy előbb vagy utóbb visszatér a magyar zászló alá”
Élet rovatunkban az idén nyolcvanéves András Ferenc filmrendezővel beszélgetünk.
Az interjúban szó esik 1945-ről, 1956-ról, a Charta ’77-ről, András Ferenc ikonikus filmjeiről, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű vagy A nagy generáció, továbbá a nagyapai örökségről, a Kádár-kor kitaszított értelmiségéről és a Színház- és Filmművészeti Egyetem új filmes generációjáról is.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az Országgyűlés elnöke Gyurcsány Ferenc „legjobb tanítványának” nevezte Magyar Pétert.
Családról, hitről, politikáról és lánya támadásairól beszélt Gáspár Győző. A showman kiállt Gáspár Evelin mellett, Orbán Viktort méltatta, bírálta az őt és családját érő kritikákat, és azt is elárulta, miért hagyta ott annak idején az RTL-t.
„Náci Barbie”, „közpénzszopó” – csak pár durva jelző, amit női politikusok kapnak. A Hotel Lentulaiban Vitályos Eszter, Ibolya Csenge és Hal Melinda elemezték a Tisza-párt körüli online agressziót. Miért lett „szexi” a bántalmazás, és hol válik a kritika pszichózissá? Brutális kommentek és túlélési stratégiák a kampányban.
Az ukrán határ felől egyre nagyobb mennyiségű kábítószer érkezik Magyarországra, ami komoly kihívás elé állítja az egészségügyi ellátórendszert és a közbiztonság fenntartását – figyelmeztetett Forgács István, a Drogkutató Intézet társadalompolitikai igazgatója.
Az eseménynek ezúttal a Várkert Bazár ad otthont.
A képviselő szerint a közel-keleti háborútól függetlenül Magyarországra jöhetne olaj a Barátság kőolajvezetéken.
A kormányfő az osztrák üzemanyagárakhoz hasonlította a hazai árakat.
