Pride után, ideiglenes csöndben

Vasárnap este még szólt itt-ott a városban, cipelt hanghordozókból az a techno, ami korunk verbunkját akarta jelenteni szombat fényes nappal, hogyaszongya: „Tüfc, pú, tüfc, pú, bújj elő te is! Tüfc, pú, tüfc, pú, állj a seregünkbe!” De hét elejére az ütemes tüfcik közé kevert gépi bélhangok végleg elcsitultak,

Szememben nagyon más a pusztán homoszexuális és más a melegjogi aktivista. Előbbinél nem azt tekintem, mire gerjed, az értékei alapján ítélek. Adott esetben rokonszenvem sokkal inkább az övé, mint egy adott heteroszexuálisé. Viszont a melegjogi aktivista nem engedi tekinteni személyisége univerzumát. Fő meghatározottságként szexuális alternativitását tolja elém, és még azonosulást, hódolatot is vár. Persze erre fanatizálja egy birodalom méretű szekta, az LMBTQ, és nemcsak azért, hogy szakítson neki új híveket minden nép, társadalom többségéből. Hanem azért is, hogy szegénynek lehetőleg esélye se legyen többé kikerülnie ebből az álvallásból.

Beugrott: a bibliai Zákeusnak is volt „coming outja”. Ez a törpe termetű csaló vámos egy fügefára mászott fel és a lombok közül leste az arra elhaladó Jézust. Öntudatlanul szégyellte magát a Tiszta előtt, de meg kíváncsi is volt arra, akit Felkentnek ismertek fel és Jeruzsálembe vonulását ünnepelték az emberek, egy Pride-hoz nemigen hasonlító processzión. De aztán Zákeus, vállalva az esetleges kinevetést, előbújt. Lemászott annak az Istenembernek a hívó szavára, aki milliószor hatalmasabb a szexuális késztetésnél, de a csalás útján való vagyonszerzés gyönyörénél is. Pedig ezek, lássuk be, szintén nem kis hatalmak.

Zákeus azon a vacsorán, amit ő adott a magát meghívató Jézusnak, hitet nyert. Ezért tudott és akart aztán újra előjönni, nyilvánosság elé állni, ekkor már azzal a bizonyságtétellel, hogy Kinek kötelezte el az életét, Kihez tartozik. Meg hogy kiknek tartozik – hiszen busásan visszafizette az adósságát mindazoknak, akiket munkája során alaposan átvágott.

Mi, mai keresztények, akik talán unjuk a gyerekhittanon megismert Zákeust, egyetlen valamit azért eltanulhatnánk a melegjogi aktivistáktól: az előbújást. Persze egészen más formában, tartalommal, szándékkal, hangoltsággal.

Ne a heteroszexuális mellünket döngessük közben. Akik megélten keresztények vagyunk, imádkozzunk azokért, akik megtévesztettségükben ma még nem érzik a rabszíjukat. Ha nem tudnak is róla, egy amilyen rejtett, olyan globális háború hadifoglyai ők.

Nyitókép: Ficsor Márton