„Nagyon konfliktusos és nehéz idők jönnek, amikor rendkívüli súllyal bír, hogy ki irányítja az országot” – mondja Földi-Kovács Andrea a Mandinernek. A Védett Társadalom Kuratóriumának tagja szerint ha a progresszió megtámadja az oltárt, a keresztényeknek hathatós választ kell adniuk. A televíziós újságírót Mi történt? című interjúsorozatunkban kérdezzük a választásról.
Mi történt a választáson? A Mandiner a magyar nyilvánosság neves szereplőit kérdezi meg új sorozatában a választás tanulságairól. Újabb interjúalanyunk: Földi-Kovács Andrea, a Védett Társadalom Alapítvány kuratóriumának tagja.
***
Mi vezetett a magyar jobboldal óriási választási győzelméhez? Húsz százalékos listás előnyről kevesen álmodtak…
Mi a magyar? című, ’39-es kötetében Babits Mihály arról gondolkodik, mi minden különböztet meg minket más nemzetektől. Szerinte a magyarság lényege az, ami benne sajátos és összetéveszthetetlen, ami mindenkitől megkülönbözteti. Nyelvünkön és kultúránkon kívül, úgy látta, a jogi állandóság védelme a magyar hivatás. Egészen pontosan így fogalmazott: „A kultúra védelmének érdemét, ahogy erre már több író rámutatott, más, körülöttünk lakó népek is igénylik. A jogi állandóság védelme azonban jellegzetesen magyar hivatás.”
Ez a sajátosság még mindig él bennünk, ezért éltük túl a történelem viharait is: mert pusztán a változtatás kényszere, a progresszió miatt nem dobtuk el magunktól azt, ami jó. Nagyon örültem, amikor a miniszterelnök a választás éjszakáján azt hangsúlyozta, hogy mindez közös sikerünk, mert valóban mindenki érezte a tétet és a saját területén, mikrokörnyezetében elvégezte azt a munkát, ami szükséges volt az újabb kétharmados felhatalmazáshoz.
Miben ragadja meg az eredmények igazi jelentőségét?
Kulcsfontosságú és történelmi jelentőségű lesz ez a felhatalmazás a következő években, mert nagyon konfliktusos és nehéz idők jönnek, amikor rendkívüli súllyal bír, hogy ki irányítja az országot. A választások előtt a Mandinernek azt mondtam, „bennünk Európa túlélheti magát”. Nem csak mi kaptunk most lehetőséget, hanem Európa is, hogy a jó mintát, a magyar modellt kövesse és kibontakozhasson ebből fakadóan az újjáéledés, az európai reneszánsz hitéleti, politikai és identitásvédelmi értelemben egyaránt.
A baloldal nehezen nyugszik bele a történelmi vereségbe. Kígyót-békát kiabálnak a nemzeti táborra és a keresztény értelmiség egy része sem örül az eredmények láttán. Mit gondol erről?
Lássunk tisztán; egyre több lesz a hamis ígéret, az „úgynevezett-keresztény”, a csapda és a félrevezető információ.
erőteljessé válnak ugyanis a megtévesztésekre irányuló kísérletek és a hamis beszéd.
Persze erre és a farizeusi magatartásra a kampányban is bőven láttunk példákat. Le kell szögeznünk: nem erkölcsi értékítéletet alkotunk és nem a hithez, Istenhez való viszonyát vizsgáljuk senkinek, ugyanakkor ki kell mondani, ha valaki a Szentírással és a tanítással ellentétes kijelentéseket tesz. Emlékezzünk az evangélium soraira: „Sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak”, azaz nem az lesz a keresztény, aki pusztán mondja magáról.
Perintfalvi Rita, aki végzettségét tekintve teológus, odáig merészkedik, hogy az egyházak bojkottjára szólít fel.
Az egyházban uralkodó hierarchia, a szent rend nem rúgható fel, még Perintfalvi Rita megmondásai alapján sem. Lázadásra, bojkottra szólítani – ez nincs benne a katekizmusban, az azonban igen, hogy alázattal forduljunk egyházunk és tanítása felé.
Ez bolsevik beszéd, amit megpróbálnak újra ránk erőltetni. Nyugodtan politizáljanak csak a papjaink és erősítsék meg a társadalomban a keresztény értékrendet!
Olyan értékeket akarnak lerombolni – család, élet, házasság, hűség, szexuáletikai alapvetések –, amelyek a legalapvetőbb értékrendszerünkhöz tartoznak. Kötelességünk megvédeni a társadalmat. Nem mi léptünk be a politikába, hanem – ahogy Mindszenty József bíboros fogalmazott – ők jöttek be a templomba és támadták meg az oltárt. A rombolást, amelyet egykor a kommunisták végeztek, azt most progresszívek folytatnák. De mi itt vagyunk és nem engedjük!
Nyitókép: Mandiner/Mátrai Dávid
Választásértékelő sorozatunk eddigi interjúi:
Beer Miklós: Nagyon sajnálom Márki-Zay Pétert
Kemény Dénes: Vannak viták, amik csak az öltözőkbe valók
Csókay András: A kiábrándult baloldaliak is a jobboldalhoz fordultak
Máthé Zsuzsa: Azok fogtak össze, akik egy kanál vízben is megfojtanák egymást
Tarlós István: Kár lenne Budapesten leírni a jobboldalt, küzdeni kell
Kiszelly Zoltán szerint „izzadságszagú erőlködés”, amit az utóbbi időben Magyar Pétertől láthatunk, miközben Gyurcsány Ferenc pedig arra vár, hogy „varázstalanodjon” a Tisza-párt vezetője.
Állítólag „csak apró eltéréseket” tapasztaltak az újraszámolás során.
Kovács Gergely nem zárja ki a TISZA párttal való együttműködést sem a 2026-os választásokon, de hangsúlyozta, hogy a végső döntés a tagság kezében van.
A szakvezető lett a legnagyobb vesztese annak, hogy elmaradt az aranyérem a párizsi olimpián.
A kisebbik rossz.
Farkas Dánielt Mohácsy István váltja a Fidelitas elnöki pozícióján. Mik az új elnökség főbb célkitűzései? Elérik-e a főbb kormányzati üzenetek a fiatalokat? Mit lehet tenni a Magyar Péter-jelenség ellen? Többek között ezekről kérdeztük a szervezet új vezetőjét.
Egy biztos: a parlamenti jog és a képviselői mandátum szabadsága sosem volt még ilyen felkapott téma.
Hihetetlen párosítást hozott az FA Kupa sorsolása.
