Másodszor vezették félre az embereket a politikával foglalkozó szakemberek – hangsúlyozza a csapatát háromszor olimpiai aranyhoz segítő egykori szövetségi kapitány. Kemény Dénes úgy véli, Ha mértékletesen él a győzelem arányával az ország vezetése, akkor nem baj, ha nagy a felhatalmazása.
Mi történt a választáson? A Mandiner a magyar nyilvánosság neves szereplőit kérdezi meg új sorozatában a választás tanulságairól. Újabb interjúalanyunk: Kemény Dénes, a magyar vízilabda-válogatott egykori szövetségi kapitánya.
***
Mit szól a választás eredményéhez?
Nagyon érdekes volt számomra, hogy a szavazás napján minden médiumból az ömlött, hogy a magas részvétel erős elégedetlenséget jelez előre. Ha ez így lett volna, akkor ellenzéki sikerrel zárult volna a választás. Tehát a magas részvétel – erős elégedetlenség előrejelzés már másodszor dőlt meg.
Ha egy orvostól elvárható, állapítsa meg, hogy mi a beteg baja, és csak azokat a gyógyszereket írja fel, amitől meggyógyul, akkor tőlük is a pontosabb elemzés.
Tehát félrevezették az embereket?
Igen. Másodszor. Azokat, akiket érdekel a választás. Sokan ugyan – az emberek egyharmada – el sem megy. Azok közül, akik elmentek sem volt mindenki annyira rácsavarodva a témára, hogy egész nap azt figyelje, hány százalékos a részvétel. Akik pedig egész nap követték, azok csak a részvételi számokból, a politikusok sugallatára próbáltak következtetést levonni. Olyan következtetést, ami már négy évvel ezelőtt sem vált be. Megint egész nap azt hallgattuk, mit jelent ez a magas részvétel, majd újból nem azt jelentette. Számomra ez felháborító. Ha nekem kutya kötelességem a parvovírust megállapítani állatorvosként a macskán vagy a kutyán, akkor egy politológus tudja már kitalálni, mit jelent a magas részvétel. Ne sulykolják két egymás követő választáson, hogy a magas részvétel erős elégedetlenséget mutat. Aztán az eredmény meg erős elfogadottságát mutatja az aktuális iránynak.
Meglepte a végeredmény?
A mértéke igen, a győztes kiléte nem. Azt az eredményt vártam, ami született, de nem ilyen arányban.
Mi lehet a nagy fölény oka?
, mert az ellenzékre leadott szavazatok száma tudomásom szerint lényegesen – több százezerrel – kevesebb volt idén, mint négy éve. Szinte minden szavazó talált az összefogott ellenzéken belül olyan résztvevőt, aki neki nem szimpatikus, és inkább nem, vagy nem oda szavazott. Nem működött a matek. A másik, hogy azt érzékeltem, hogy a két miniszterelnök-jelölt az ellenzéki választás két fordulója között elkezdett túlzottan harcos lenni egymással. Belső feszültséget láttam már az előválasztás vége felé, és ez azóta sem rendeződött, ami elég egyértelmű volt. Azért kritizálgatták egymást nyilvánosan is. Vízilabdaedzőként mondom, hogy lehetnek nyilvános viták, de vannak olyanok, amik csak az öltözőbe valók, és onnan nem jöhetnek ki. Egy csapat életében a viták jó részét az öltözőben kell lerendezni. Ha a vita mégis kijött, azt jelenti, hogy a feszültség erősebb volt a kelleténél. Úgy gondolom, nem a választási eredmények után kezdett szétesni az ellenzéki összefogás, hanem már a kampány alatt.
Egyesek azért aggódnak, hogy érdemi ellenzék nélkül, ekkora felhatalmazással a Fidesz lényegében kontroll nélkül marad. Mit gondol erről?
Ha mértékletesen él a győzelem arányával az ország vezetése, akkor nem baj, ha nagy a felhatalmazása. De szükség van egy erős, értelmes és tisztességes ellenzékre, mert az ellenzék a hatalom gyakorlóinak ellensúlya. Nem baj, ha valaki mondja, „Gyerekek, ezt azért mégse!”. Csukott ajtók mögött ezt szerintem még a győztesek is elismerik.