Mennyibe kerül a háború az átlagpolgárnak? – közgazdász a Mandinernek

„Az első dolog, amit rögtön az elején szögezzünk le, hogy nem Magyarországon van a háború” – hangsúlyozza a Mandinernek Szepesi Balázs közgazdász. Mint kiemeli, bár a mostani konfliktus komolyabb, hiszen az oroszoknak atomfegyverük van és sokkal nagyobb hadseregek küzdenek egymással, a szomszédunkban ezt megelőzően is volt háború 1990 és 2001 között. Nemcsak maga az orosz-ukrán háború erőteljesebb, mint a tíz évig tartó korábbi konfliktus, de

Az, hogy mennyire, még rendkívül képlékeny, hiszen a világon senki nem tudja, meddig tart még a hadviselés. Ami jelenleg zajlik, Szepesi Balázs nagyságrendi becslése szerint naponta 14 milliárd forintba kerül Magyarországnak. Ebben benne van hazánk háború miatti gazdasági lehetőségeinek szűkülése, az áremelkedés és a háború olyan egyéb többletköltségei is – mint például a katonák készenléte a határon, vagy a menekültek ellátása.

„Nehéz felfogni ezt az összeget. Ha megpróbáljuk lebontani, mit jelent egy havi nyolcszázezer forintot hazavivő családnak, akkor hozzávetőlegesen napi háromezer forintot” – teszi hozzá a szakértő. Huszonkét napja tart az összecsapás, ami egy család költségvetésére lebontva hetvenezer forint kiesést jelent ez idő alatt. Ha még két-három hétig tart, akkor olyan kiadást jelent egy családnak, mintha meg kellene javítani az összetört autót.

A költségek egy része az államot terheli, hiszen többletkiadásai vannak. A költségek másik része a vállalkozásokat sújtja, hiszen drágábban szereznek be, nem tudnak eladni, vagy stratégiát kell váltaniuk. A költségek harmadik része pedig az állampolgárokat terheli, mert drágábban tudnak vásárolni. Azt, hogy ez a teher hogyan oszlik meg a szereplők között, még nem látni pontosan – teszi hozzá a közgazdász. Az biztos ugyanakkor, hogy lesznek olyan ágazatok, amelyek nagyon sokat veszítenek – például az Ukrajnából nyersanyagot beszerzők –, de lesznek olyanok is, amelyek meg sem érzik majd, sőt plusz lehetőségei nyílnak majd. 

Fontos kiemelni, hogy a háborús többletköltségek mellett a piaclezárásból adódó terhek is sújtják majd az országokat, hiszen a tényleges összecsapások mellett gazdasági háború is zajlik – hangsúlyozza Szepesi Balázs közgazdász. Szerinte az is nagy kérdés, hogy az Oroszországra kivetett gazdasági embargó költségei hogyan jelentkeznek, és hogyan oszlanak majd el. 

– mutat rá a közgazdász. Mint mondja, a hirtelen alkalmazkodásokból nagyon nagy turbulenciák vannak: az intézményi befektetők a háború hatására átrendezik portfóliójukat, ami a részvény- és az energetikai piacon is érezteti hatását. Ám ez a nagy ingadozás a közgazdász szerint idővel stabilizálódni fog. 

Fontos aspektus az is, hogy várhatóan a háború okozta bizonytalanság be fog épülni az árakba is. Ott van például a búza. Oroszország és Ukrajna a világ búzaexportjának harminc százalékát adja. Egyelőre azt sem tudjuk, mennyi búza terem meg a háborús helyzetben, ahogy arról sincs fogalmunk, hogy ebből mennyi kerül majd be a világpiacra.

A kiadások mellett érdemes megnézni a bevételi oldalt is. Szepesi szerin

A kiadások nőni fognak, aminek mértéket amiatt is nehéz megbecsülni, hogy több területet is érint a kormánypolitika. Mint mondja, az infláció megfékezésére nagyon komoly kormányzati beavatkozások vannak, ez pedig tompítja az élelmiszerár-emelkedés érezhető hatását. Ugyanez a helyzet az energiaárakkal, amit szintén nagymértékben mérsékel a rezsicsökkentés. 

A napi tizennégymilliárdos kiadás pesszimista becslés, és ha ezzel számolunk, a háborúnak vélhetően kisebb lesz a gazdasági terhe, mint amilyen a koronavírusjárványé volt – véli a közgazdász. Szerinte egyébként a helyzetet nehezíti, hogy alig csengett le a járvány ötödik hulláma, jött is a háború. Vagyis egy komoly válság által megrázott társadalmat és gazdaságot ér most ez a sokk.

Hozzáteszi ugyanakkor, hogy a rengeteg negatív hatás mellett a covidnak pozitív hatása is van, mégpedig az, hogy mind a vállalkozások, mind a családok megtanultak alkalmazkodni a változó körülményekhez. „Egy kutatásunk azt mutatja, hogy a vállalkozások többsége nagyon keményen megszenvedett a járvány okozta hatásokkal, megtépázta, de meg is erősítette, magabiztosabbá tette a cégeket pandémia” – összegzi.

A járvány és a háború hatásait tompítja, hogy a pandémia előtt nagyon jó időszaka, hét bő esztendője volt a magyar gazdaságnak. „Nagymértékben nőttek a jövedelmek, a vállalkozásoknak a termelékenysége is emelkedett” –  Stratégiailag, technológiailag felkészült vállalkozások, a munkás kezeket kereső munkaerőpiac és magas foglalkoztatottság mellett könnyebb megbirkózni a kihívásokkal.

Ami a lakosság banki megtakarításait illeti, a közgazdász úgy véli, a magyar bankrendszer elég erős és stabil, a 2008-as válságot is túlélte, ami sokkal-sokkal nagyobb csapás volt, mint a mostani. A magyar bankoknak semmiféle működési problémája nincsen – szögezi le. „Egyetlen egy bank, az orosz Sperbank ment csődbe” – hívja fel a figyelmet. A másik, hogy az emberek többsége nem bankbetétben tartja a pénzét, hanem állampapírban, ami a legstabilabb és legbiztonságosabb befektetés. 

Az, hogy hosszabb távon ez hogyan változik, a makrofolyamatok határozzák majd meg. Ha a hitelkamatok felugranak, akkor a vevőknek drágább lesz a lakásvásárlás, amire nem tudni, hogy az lesz-e a válasz, hogy kevesebb lakás épül majd, és akkor a lakások értéke megmarad, vagy pedig több épül, amiből pedig az következik, hogy a lakások reálértéke csökken.

„Ezt senki sem látja előre” – hangsúlyozza Szepesi. Mindenesetre úgy véli, nem válságban érdemes átrendezni a vagyont, hacsak valakinek nincsenek kivételes befektetési ismeretei. Békében sem könnyű eldönteni, hogy lakást, részvényt vagy állampapírt vegyen valaki, most, amikor azt sem tudni, hogy mi lesz holnap, még nehezebb. „Jobb nyugodtnak lenni” – emeli ki.