Fordítva sült el Von der Leyen csodafegyvere: Putyinék beárazták az Európai Uniót

Jelentős bevételnövekményt könyvelhettek el az orosz fegyvergyártó cégek tavaly, hiába vannak érvényben ellenük nyugati szankciók, és hiába veszítettek piacot külföldön – ez áll a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) friss tanulmányában, melyet a brüsszeli POLITICO szemlézett.

A SIPRI top 100 legnagyobb fegyvergyártó cégeket szerepeltető listájában felbukkanó

„A hazai kereslet elegendő volt ahhoz, hogy több mint kiegyenlítse a csökkenő fegyverexport miatt elveszített bevételeket” – fogalmaz jelentésében a stockholmi intézet. Oroszország az ukrajnai háborúban való felhasználásra 1,3 millió 152 milliméteres tüzérségi lövedéket gyártott (420 százalékkal többet, mint 2022-ben), valamint hétszáz Iszkander ballisztikus rakétát.

A fegyvergyártók bevételei globálisan is növekedtek, bár korántsem ennyire: összesen 679 milliárd dollárt keresett a fegyveripar 2024-ben, a megelőző évhez képest tehát 5,9 százalékkal többet.

Európában tizenhét fegyveripari vállalat alapított új leányvállalatot, vásárolt fel egy másik céget, vagy bővítette termelését új gyárakkal, gyártósorokkal. A SIPRI azonban figyelmeztet, hogy Kína könnyedén véget vethet az európai fegyverkezésnek a ritkaföldfémek exportjának korlátozásával. Ezzel a lehetőséggel már számos európai fegyveripari szereplő is számol.

Az USA öt legnagyobb fegyvergyártója 2018 óta most először növelte termelését, viszont munkájukat jelentős késések és költségnövekmények akadályozzák, főleg a Lockheed Martin F-35-ös harci repülőgépe és a Columbia osztályú tengeralattjáró esetében.

Nyitókép: Ludovic MARIN / AFP