George Pataki, államfőválasztás, megroppanó világrend és Bukta Imre – megjelent az új Mandiner!

Sosem láttam Magyarországot élettelibbnek, szabadabbnak, nyitottabbnak, mint most – mondja George Pataki. New York állam volt kormányzóját múlt heti magyarországi látogatásán kérdeztük a háborúról, az Orbán-kormány teljesítményéről és az amerikai jobboldal jövőjéről. 

Vezércikkünkben, az Első karakterben Szalai Laura az államfőválasztásra reflektál, hangsúlyozva: az ellenzék ismét tanúbizonyságot tett politikai kulturálatlanságáról.

 „Nem számít, hogy nő, kevés, hogy kritikus az oroszokkal, és bár van mögötte teljesítmény, az sem elég. Mert fideszes” – írja. 

Közélet

Magyarország legfiatalabb, első női köztársasági elnökét választotta meg az Országgyűlés Novák Katalin személyében. Az ellenzék némi belső vita után Róna Pétert jelölte – hiába. Értékeltük az államfőválasztás körülményeit. 

Valójában nincs olyan, hogy nemváltás, legfeljebb a másodlagos nemi jellegeket lehet megváltoztatni – szögezi le Perczel-Forintos Dóra. A klinikai szakpszichológussal óvodai érzékenyítésről, mintakövetésről, kamaszkori lázadásról, valamint arról beszélgettünk, hogy milyen traumákat élnek át a beavatkozáson átesett páciensek. 

A rovatban Szalai Zoltán főszerkesztőnk ajánlja Abigail Shrier: Visszafordíthatatlan károk – A transzmánia, amely elcsábítja lányainkat című könyvét. 

Navracsics Tibor kormánybiztos a háború kovácsolta egységről ír publicisztikájában, rámutatva: „nem igaz az a feltételezés, hogy az európai együttműködés nem képes egységes álláspontot kialakítani”.

Farkas Vajk, az Alapjogokért Központ vezető elemzője véleménycikkében a háború kapcsán rávilágít: folytatni kell a harcot azon értékek megvédéséért, amelyekből félelem idején is bizakodást lehet meríteni. 

Külhon & Külföld 

Külhon rovatunkban a háború árnyékában túlélni próbáló Kárpátalját járták be tudósítóink a Katolikus Karitászt kísérve, amely folyamatosan adományokat gyűjt a Keleti-Kárpátok és a Fekete-Tisza völgyének szórvány- és mélyszórványfalvaiban lakóknak.

Érzékenyen érintette az elnökválasztási kampány közepén járó francia politikát az ukrajnai háború: több jobboldali politikusnak az oroszokat megértő vagy Vlagyimir Putyint támogató kijelentései miatt kell magyarázkodnia, Emmanuel Macron pedig egyre nagyobb önbizalommal készülhet az áprilisi megméretésre. A francia belpolitikai körképünket külföld rovatunkban olvashatják. 

Demkó Attila, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője a háború nyomán alakuló új világrendről ad képet írásában. 

Precedens & Makronóm 

Hiába támogatja hazánk s az összes közép- és kelet-európai tagország Ukrajna uniós csatlakozását, a politikai és jogi akadályok miatt nem valószínű, hogy az elkövetkező tíz éven belül sor kerülhet rá. Kruzslicz Péterrel, a szegedi Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézetének igazgatójával értékeltük Ukrajna lehetőségeit.

Török Bernát, az NKE docense a modern hadviselés fontos harcteréről, a közösségi média szerepéről ír publicisztikájában.

Az orosz–ukrán háborút nemcsak katonai, hanem gazdasági fronton is vívják. A konfliktus eszkalálódásával márciusban jelentős mértékben gyengült a forint. Az ellenzék a kormányt okolja, és igyekszik politikai tőkét kovácsolni a kialakult helyzetből – Makronóm rovatunkban Mihálovics Zoltán politológus értékelte a háború gazdasági hatásait. 

Sport

Sport rovatunkban megnéztük, milyen szezonra készül a magyar labdarúgó-válogatott. 

Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés

Böszörményi Nagy Gergely ezen a héten Wess Mitchell történész könyvét ajánlja a Habsburg geopolitikáról. 

A Feminens oldalán Kiss Verust ismerhetik meg, aki a császármetszéssel szülő édesanyák megsegítésére tette fel életét és alapította meg a hiánypótló Császárvonal kezdeményezést. 

Máthé Zsuzsa az áprilisi népszavazás tétjéről ír jegyzetében.

El lehet jutni oda, hogy ne vegyük észre az időt..., ha van egyáltalán. Ez a művészetben az egyik legfontosabb dolog, hiszen ebben az állapotban kerülnek rá az alkotásra azok a jegyek, melyek azt sejtetik, hogy nem lehet tudni, mi irányította a művészt – Bukta Imre festőművésszel mezőszemerei házában beszélgettünk Élet rovatunkban.

A rovatban a Murakami Haruki Vezess helyettem című novellája nyomán készült filmről olvashatnak kritikát, a tárcát Csender Levente írta.

A szomszéd országban kihúzták a modern élet pihe-puha szőnyegét a lábak alól. Ez vár egész Európára is? – teszi fel a kérdést a lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Rajcsányi Gellért, a mandiner.hu főszerkesztője.