Hogyan hatott a francia elnökválasztási kampányra az orosz-ukrán háború? Mi az oka a forint gyengülésének? Létezik-e olyan, hogy nemváltás? Interjú George Patakival, kérdések Ukrajna uniós tagsága körül és riport Kárpátaljáról az új Mandinerben!
Sosem láttam Magyarországot élettelibbnek, szabadabbnak, nyitottabbnak, mint most – mondja George Pataki. New York állam volt kormányzóját múlt heti magyarországi látogatásán kérdeztük a háborúról, az Orbán-kormány teljesítményéről és az amerikai jobboldal jövőjéről.
„A határnál lenyűgözött a magyarok kiváló munkája, az viszont szomorú, hogy nem láttam amerikai szervezeteket” – hívja fel a figyelmet.
Vezércikkünkben, az Első karakterben Szalai Laura az államfőválasztásra reflektál, hangsúlyozva: az ellenzék ismét tanúbizonyságot tett politikai kulturálatlanságáról.
„Nem számít, hogy nő, kevés, hogy kritikus az oroszokkal, és bár van mögötte teljesítmény, az sem elég. Mert fideszes” – írja.
Közélet
Magyarország legfiatalabb, első női köztársasági elnökét választotta meg az Országgyűlés Novák Katalin személyében. Az ellenzék némi belső vita után Róna Pétert jelölte – hiába. Értékeltük az államfőválasztás körülményeit.
Valójában nincs olyan, hogy nemváltás, legfeljebb a másodlagos nemi jellegeket lehet megváltoztatni – szögezi le Perczel-Forintos Dóra. A klinikai szakpszichológussal óvodai érzékenyítésről, mintakövetésről, kamaszkori lázadásról, valamint arról beszélgettünk, hogy milyen traumákat élnek át a beavatkozáson átesett páciensek.
A rovatban Szalai Zoltán főszerkesztőnk ajánlja Abigail Shrier: Visszafordíthatatlan károk – A transzmánia, amely elcsábítja lányainkat című könyvét.
Navracsics Tibor kormánybiztos a háború kovácsolta egységről ír publicisztikájában, rámutatva: „nem igaz az a feltételezés, hogy az európai együttműködés nem képes egységes álláspontot kialakítani”.
Farkas Vajk, az Alapjogokért Központ vezető elemzője véleménycikkében a háború kapcsán rávilágít: folytatni kell a harcot azon értékek megvédéséért, amelyekből félelem idején is bizakodást lehet meríteni.
Külhon & Külföld
Külhon rovatunkban a háború árnyékában túlélni próbáló Kárpátalját járták be tudósítóink a Katolikus Karitászt kísérve, amely folyamatosan adományokat gyűjt a Keleti-Kárpátok és a Fekete-Tisza völgyének szórvány- és mélyszórványfalvaiban lakóknak.
Érzékenyen érintette az elnökválasztási kampány közepén járó francia politikát az ukrajnai háború: több jobboldali politikusnak az oroszokat megértő vagy Vlagyimir Putyint támogató kijelentései miatt kell magyarázkodnia, Emmanuel Macron pedig egyre nagyobb önbizalommal készülhet az áprilisi megméretésre. A francia belpolitikai körképünket külföld rovatunkban olvashatják.
Demkó Attila, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője a háború nyomán alakuló új világrendről ad képet írásában.
„A békés építkezés időszaka most évtizedekre véget ért” – hívja fel a figyelmet.
Precedens & Makronóm
Hiába támogatja hazánk s az összes közép- és kelet-európai tagország Ukrajna uniós csatlakozását, a politikai és jogi akadályok miatt nem valószínű, hogy az elkövetkező tíz éven belül sor kerülhet rá. Kruzslicz Péterrel, a szegedi Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézetének igazgatójával értékeltük Ukrajna lehetőségeit.
Török Bernát, az NKE docense a modern hadviselés fontos harcteréről, a közösségi média szerepéről ír publicisztikájában.
Az orosz–ukrán háborút nemcsak katonai, hanem gazdasági fronton is vívják. A konfliktus eszkalálódásával márciusban jelentős mértékben gyengült a forint. Az ellenzék a kormányt okolja, és igyekszik politikai tőkét kovácsolni a kialakult helyzetből – Makronóm rovatunkban Mihálovics Zoltán politológus értékelte a háború gazdasági hatásait.
Sport
Sport rovatunkban megnéztük, milyen szezonra készül a magyar labdarúgó-válogatott.
Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés
Böszörményi Nagy Gergely ezen a héten Wess Mitchell történész könyvét ajánlja a Habsburg geopolitikáról.
A Feminens oldalán Kiss Verust ismerhetik meg, aki a császármetszéssel szülő édesanyák megsegítésére tette fel életét és alapította meg a hiánypótló Császárvonal kezdeményezést.
Máthé Zsuzsa az áprilisi népszavazás tétjéről ír jegyzetében.
El lehet jutni oda, hogy ne vegyük észre az időt..., ha van egyáltalán. Ez a művészetben az egyik legfontosabb dolog, hiszen ebben az állapotban kerülnek rá az alkotásra azok a jegyek, melyek azt sejtetik, hogy nem lehet tudni, mi irányította a művészt – Bukta Imre festőművésszel mezőszemerei házában beszélgettünk Élet rovatunkban.
A rovatban a Murakami Haruki Vezess helyettem című novellája nyomán készült filmről olvashatnak kritikát, a tárcát Csender Levente írta.
A szomszéd országban kihúzták a modern élet pihe-puha szőnyegét a lábak alól. Ez vár egész Európára is? – teszi fel a kérdést a lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Rajcsányi Gellért, a mandiner.hu főszerkesztője.
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
Mondom: elfogadom a volt EP képviselő „legendás” tudását, finom modorát, és azt a hirtelen érkezett szerecsen-mosdatást is.
Bocsánatot nem kért, csak távozott. Angolosan.
A rádiócsatorna meghívta Skrabski Fruzsinát Bolgár György műsorába.
Az amerikaik után a britek és a franciák is megengedték az ukránoknak, hogy Oroszországot támadjak nagy hatékonyságú fegyverekkel.
Miközben a kormányok óvatosságra intenek, Európa-szerte egyre többen vetik fel, hogy itt az ideje az Aszad-rezsim elől elmenekült szíriaiaknak visszatérni az országukba.
Félreértés ne essék nem bosszút várok, hanem példás büntetést. Üzenetet!
