Gelegdorj Eregzen szerint valamiféle kapcsolatnak lennie kell a hunok, a mongolok és a magyarok között, amit hosszú távú projektek megfelelő tervezésével és megvalósításával lehet megvilágítani.
Nyitókép: Rashid-ad-Din iráni történetíró krónikájának illusztrációja
Gelegdorj Eregzen régész, a Mongol Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének igazgatója. A szakember a belkh-i ásatás régészeti eredményeit a 2021. őszi hun konferencián Budapesten is bemutatta.
***
Az ön fő kutatási területe a hun sírok, települések, ipartelepek kutatása Mongóliában. Mit lehet tudni azokról a hunokról, akiknek a hagyatékát tanulmányozta eddig?
Már 98 év telt el a mongóliai hun régészeti lelőhelyek első tanulmányozása óta. Ebben az időszakban nagyon sok emléket fedeztek fel és tártak fel régészeti úton. Általában véve az ázsiai hun emlékek főként Mongóliában és kisebb számban Burjátiában, Tuva és az Altaj-hegység határvidékén, valamint Belső-Mongólia, Xinjiang, Kukunúr és Gansu térségekben (Kína) találhatók. Az eloszlásból kitűnik, hogy
Kutatásaink eredményeként nagyon sok új információhoz jutottunk a hunok kultúrájáról. Kínai források szerint a hunok nem voltak vademberek, az akkori összes civilizált nemzettel kapcsolatban álltak és onnan szerezték be a szükséges javakat. A modern kutatók a hunokat kínai áruktól függőnek írják le, a valóságban azonban egészen más a helyzet: volt önálló termelésük, mi régészek találtunk ezekre bizonyítékot. Ezen kívül hun városokat és ipartelepeket is tártunk fel. A hun városokról azt tudtuk meg, hogy egy nagyon egyedi szervezettel rendelkeznek, amely a nomád és a nem nomád kultúrák kombinációját tartalmazza.
Meg tudná ezt világítani?
Világossá vált például, hogy a hun vasgyártási technológia nagyon eltért a kínaitól. A régészeti leletek alapján az is világosan látható, hogy a vas és egyéb ipari termékek birodalmon belüli gyártásának és forgalmazásának komoly rendszere volt meg a hunoknál. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy a régészeti kutatások eredményei nyomán
Duurlig Nars hun előkelő sír felülnézeti fényképe Kelet-Mongóliában (Khentii megye)
A mongóliai hun sírok elhelyezkedése (Négyszögletes jel-előkelő sírok, kör-közrendű sírok)
Tavaly kezdődött a nevezetes belkhi hun sír újrafeltárása.
A Belkh-völgy fontos lelőhely a hun emlékek szempontjából – ez Mongólia fővárosa, Ulánbátor határán belül található. Eddig tizenhárom hun előkelő temetőt azonosítottak Belső-Ázsiában, ezek közül kilenc Mongóliában található. Közülük a Belkh-völgy az egyetlen sírhely, amely fejlett infrastruktúrával rendelkező lakóövezetben található. Összesen tíz sír van itt. Összehasonlítva a nagy hun temetőkkel, amelyek 300-500 sírt tartalmaznak, ez egy kis temető. Ugyanakkor az is elmondható, hogy a Belkh-völgyben közepes méretű sírok találhatók.
A temetőt először az 1950-es években fedezték fel, és a hatvanas években mongol és magyar régészek végezték az első közös feltárásokat, amelynek keretében közrendű sírokat tártak fel. Sajnos akkoriban a feltárás nem fejeződött be. Ezért Obrusánszky Borbála mongóliai magyar nagyköveten keresztül magyar régészeket kerestünk meg, hogy közösen újraindítsuk a feltárásokat és kutatómunkát. Ennek eredményeként a Magyarságkutató Intézet együttműködésével sikeresen feltártunk egy kisebb előkelő sírt.
A mongóliai előkelő hun sírokra ugyanis az jellemző, hogy valamennyit kifosztották még az ókor folyamán, így emberi csontanyag nagyon ritka. Úgy gondoljuk, hogy értékes kutatási anyagot találtunk a Belkh-völgyben.
A mongóliai ásatásoktól egyes magyar kutatók komoly eredményeket várnak: vannak, akik szerint a hun sírokból vett DNS-minták az Árpád-házi mintákkal mutatnak hasonlóságot. Mit gondol ezekről a várakozásokról?
Számos országban a hun genetikai kutatásokra összpontosítanak a kutatók. Azonban továbbra is úgy gondolom, hogy probléma van a genetikai minták kiválasztásával.
A hun sírokból vett minták fontosak, különösen akkor, ha olyan kérdésekkel foglalkozunk, hogy például ki irányította a Hun Birodalmat. Sajnos az ilyen minták nagyon ritkák. Egy ilyen minta felfedezése a Belkh-völgyi sírhelyből nagy segítség lesz a probléma megoldásában. Ezért a megfelelő minta kiválasztása és az összehasonlító vizsgálat elvégzése ebből a szempontból rendkívül fontos.
Mit lehet tudni a kelet-mongóliai hun temetőfeltárásokról, amelyekről még nem volt szó a magyar sajtóban? Milyen eredmények születtek?
Több ázsiai hun temetőt fedeztek fel Kelet-Mongóliában, és a régészeti ásatások jelentős eredményeket hoztak. Érdekesség, hogy az első ásatásokat az 1970-es években közös mongol-magyar kutatócsoport végezte Duulga Uulnál és ritka tárgyakat, például háromlábú üstöt, vaskardot, bronzüstöt és vasfűrészt találtak. A kelet-mongóliai ázsiai hun sírok közül Duurlig Nars a legnagyobb ázsiai hun arisztokrata sír. Egy mongol-koreai kutatócsoport mintegy 300 sírt azonosított: három arisztokrata és több mint 10 mellékes sírt tártak fel. Az ásatások során számos érdekes tárgy került elő, többek között arany díszek, jáde dísztárgyak, fekete lakkal bevont hintómaradvány, nemzetségjellel ellátott edények és lakkozott tárgyak.
A Duurlig Nars-i sírokból előkerült emberi csontokból a koreai kutatókkal DNS-elemzést végeztünk, és ezek eredményeit közzétettük, amely felkeltette a kutatók érdeklődését. Ezeknek a mintáknak az eredményeit összehasonlították más területekről vett mintákkal, és megállapításra került, hogy nagyon közel áll a mai India brahminjaihoz. A koreai kutatók által közzétett genetikai tanulmány nem azonosította egyértelműen azt a sírt, ahol ezt a gént megtalálták. Reméljük, hogy a jövőben ez a kérdés tisztázásra kerül. Ezt követően megjelentettem egy külön cikket erről: a sírból származó leletek egy része Közép-Ázsiához köthető, ami arra utal, hogy
és a yuezhikkel.
Tehát India is bekerült a képbe?
Ismeretes, hogy a yuezhi vagy tokhar nép egy időben élt az ázsiai hunokkal. A hunok azonban legyőzték őket, a maradék nép nyugatra vándorolt, elfoglalta Baktriát, később elérték Indiát és megalapították a kusán birodalmat. A kusán birodalom nemesei nagy valószínűséggel azoknak a leszármazottai, akiket a kínai források yuezhi néven említenek.
A kutatók sokat írtak arról, hogy a yuezhik indoeurópai népek voltak. Mindezek tükrében számomra úgy tűnik, hogy a Duurlig Nars-i arisztokrata sírban talált személy esetleg yuezhi származású lehetett: ez a vonás a leletanyagain is megfigyelhető. Mások viszont úgy gondolják, hogy a hun arisztokráciához tartozott. Ezt a kérdést más, hun arisztokrata sírokból előkerült lelet tisztázhatja.
Közrendű hun temetkezés képe (Baruun Belseg)
Gelegdorj Eregzen
Személy szerint mit gondol arról, hogy Magyarországon sokan szimpatizálnak a hun-magyar, akár a hun-magyar-mongol rokonság elméletével?
Szerintem a mongolok és magyarok közti kapocs a hunok. Mi az ázsiai hunokat tekintjük az őseinknek. A magyarok közül is sokan így gondolkodnak az európai hunokról. Több ország történelmi forrása arról számol be, hogy a Közép-Ázsiában hatalmas birodalmat építő hunok egy része nyugatra vándorolt. A nyugat felé vezető úton ezeknek a csoportoknak egy része a helyi lakossokkal keveredett, és más vidékek, tartományok meghódításával erősödött meg, végül az 5. században Attila uralkodása alatt Európa nagy részét elfoglalták és elérték a birodalom kiterjedésének a csúcsát.
Azt gondolom, hogy valami kapcsolatnak kell lennie ezek között az emberek között. Magyarországon sok hun lelet került elő, amelyeket a feltáró régészek tudományos publikációkban közöltek, sokat meg lehet nézni a magyarországi múzeumokban is.
Véleményem szerint az egyetlen konkrét dolog, ami a kapcsolatot bizonyíthatja, a régészet, illetve a régészeti ásatáson előkerült leletek természettudományos vizsgálata.
Ön szerint választ kaphatunk a rokonságot firtató kérdésekre az archeogenetika, vagy más tudományágak segítségével?
Az archeogenetika nagyon ígéretes terület. Úgy gondolom, hogy
ennek a régóta mítosznak számító kérdésnek a megoldásában. Azonban, amint fentebb említettem, fontos szem előtt tartani, hogy számos tényező befolyásolhatja a mintát, kezdve a kiválasztással és elemzéssel. Röviden szólva: szoros együttműködéssel, hosszú távú projektek megfelelő tervezésével és megvalósításával meg lehet érteni a rokonsági kapcsolat természetét.
Az átlagos mongol emberek hogyan tekintenek a magyarokra?
Ez nagyon relatív. A magyarok és mongolok egészen a közelmúltig egy szövetségi rendszerben voltak, így a mongolok jól ismerik a magyarokat. A szocializmus idején sok magyar szakember érkezett Mongóliába dolgozni. Mivel segítettek minket nagy projektekben, a legtöbb mongol pozitívan áll a magyarokhoz, a rokonsági származásról azonban nem sokat tudunk. A most elindított projektünk ezt a témát szélesebb körben vizsgálja majd, és remélhetőleg tudományos választ fog adni.
Lektorálta: Obrusánszky Borbála
További érdekes képek:
A hun arisztokraták nyári palotájának maradványa (Gua Dov)
Hun-kori sziklarajz (Yamaani us)
A székelyek török nyelvet beszéltek, stratégiai okok és a hun-hagyomány miatt csatlakozhattak a honfoglalókhoz – mondja Aydemir Hakan tudományosan megalapozott, forradalmi tanulmányában.
Új módszertan és az elhanyagolt kínai források vezették Aydemir Hakan török kutatót a tudományos elmélethez: talán mégis Anonymusnak volt igaza. Még a székelyek vándorlása is követhetőnek tűnik!
Ma van a magyarországi holokauszt 80. évfordulója, melynek alkalmából egy szinte teljesen ismeretlen rabbi életét idézzük fel.
A hagyományos, tudáslapú oktatás olyan képességeket ad át, melyeket a kompetencia-alapú oktatással nem lehet pótolni - vallja Setényi János.
Számos ok miatt érdemes felkeresni a Délvidéket. Kezdjük mindjárt Szabadkával.
A honfoglalás már nem egy „Besenyő vereség okozta katasztrófatörténet”, hanem egy hosszú, tudatos betelepülési folyamat, amelynek kezdete a 9. század közepére és végére tehető – árulta el Szabados György.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
