Lehet kapcsolat a hunok, a magyarok és a mongolok között? – mongol régész a Mandinernek

2022. február 19. 08:31

Gelegdorj Eregzen szerint valamiféle kapcsolatnak lennie kell a hunok, a mongolok és a magyarok között, amit hosszú távú projektek megfelelő tervezésével és megvalósításával lehet megvilágítani.

2022. február 19. 08:31
null
Kovács Gergő

Nyitókép: Rashid-ad-Din iráni történetíró krónikájának illusztrációja

Gelegdorj Eregzen régész, a Mongol Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének igazgatója. A szakember a belkh-i ásatás régészeti eredményeit a 2021. őszi hun konferencián Budapesten is bemutatta.

***

Az ön fő kutatási területe a hun sírok, települések, ipartelepek kutatása Mongóliában. Mit lehet tudni azokról a hunokról, akiknek a hagyatékát tanulmányozta eddig?

Már 98 év telt el a mongóliai hun régészeti lelőhelyek első tanulmányozása óta. Ebben az időszakban nagyon sok emléket fedeztek fel és tártak fel régészeti úton. Általában véve az ázsiai hun emlékek főként Mongóliában és kisebb számban Burjátiában, Tuva és az Altaj-hegység határvidékén, valamint Belső-Mongólia, Xinjiang, Kukunúr és Gansu térségekben (Kína) találhatók. Az eloszlásból kitűnik, hogy

a hun birodalom magja a mai Mongólia területe volt.

Kutatásaink eredményeként nagyon sok új információhoz jutottunk a hunok kultúrájáról. Kínai források szerint a hunok nem voltak vademberek, az akkori összes civilizált nemzettel kapcsolatban álltak és onnan szerezték be a szükséges javakat. A modern kutatók a hunokat kínai áruktól függőnek írják le, a valóságban azonban egészen más a helyzet: volt önálló termelésük, mi régészek találtunk ezekre bizonyítékot. Ezen kívül hun városokat és ipartelepeket is tártunk fel. A hun városokról azt tudtuk meg, hogy egy nagyon egyedi szervezettel rendelkeznek, amely a nomád és a nem nomád kultúrák kombinációját tartalmazza.

Meg tudná ezt világítani?

Világossá vált például, hogy a hun vasgyártási technológia nagyon eltért a kínaitól. A régészeti leletek alapján az is világosan látható, hogy a vas és egyéb ipari termékek birodalmon belüli gyártásának és forgalmazásának komoly rendszere volt meg a hunoknál. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy a régészeti kutatások eredményei nyomán

át kell írnunk a hun birodalom történetét és kultúráját.

Duurlig Nars hun előkelő sír felülnézeti fényképe Kelet-Mongóliában (Khentii megye)

 

A mongóliai hun sírok elhelyezkedése (Négyszögletes jel-előkelő sírok, kör-közrendű sírok)

 

Tavaly kezdődött a nevezetes belkhi hun sír újrafeltárása.

A Belkh-völgy fontos lelőhely a hun emlékek szempontjából – ez Mongólia fővárosa, Ulánbátor határán belül található. Eddig tizenhárom hun előkelő temetőt azonosítottak Belső-Ázsiában, ezek közül kilenc Mongóliában található. Közülük a Belkh-völgy az egyetlen sírhely, amely fejlett infrastruktúrával rendelkező lakóövezetben található. Összesen tíz sír van itt. Összehasonlítva a nagy hun temetőkkel, amelyek 300-500 sírt tartalmaznak, ez egy kis temető. Ugyanakkor az is elmondható, hogy a Belkh-völgyben közepes méretű sírok találhatók.

A temetőt először az 1950-es években fedezték fel, és a hatvanas években mongol és magyar régészek végezték az első közös feltárásokat, amelynek keretében közrendű sírokat tártak fel. Sajnos akkoriban a feltárás nem fejeződött be. Ezért Obrusánszky Borbála mongóliai magyar nagyköveten keresztül magyar régészeket kerestünk meg, hogy közösen újraindítsuk a feltárásokat és kutatómunkát. Ennek eredményeként a Magyarságkutató Intézet együttműködésével sikeresen feltártunk egy kisebb előkelő sírt.

Egy hun csont maradványa volt a sírban, ami nagyon értékes leletnek számít.

A mongóliai előkelő hun sírokra ugyanis az jellemző, hogy valamennyit kifosztották még az ókor folyamán, így emberi csontanyag nagyon ritka. Úgy gondoljuk, hogy értékes kutatási anyagot találtunk a Belkh-völgyben.

A mongóliai ásatásoktól egyes magyar kutatók komoly eredményeket várnak: vannak, akik szerint a hun sírokból vett DNS-minták az Árpád-házi mintákkal mutatnak hasonlóságot. Mit gondol ezekről a várakozásokról?

Számos országban a hun genetikai kutatásokra összpontosítanak a kutatók. Azonban továbbra is úgy gondolom, hogy probléma van a genetikai minták kiválasztásával.

A hunok egy nagy birodalmat alkottak, számos törzset egyesítettek, és az eddig felfedezett sírok is a kulturális sokszínűséget tükrözik.

A hun sírokból vett minták fontosak, különösen akkor, ha olyan kérdésekkel foglalkozunk, hogy például ki irányította a Hun Birodalmat. Sajnos az ilyen minták nagyon ritkák. Egy ilyen minta felfedezése a Belkh-völgyi sírhelyből nagy segítség lesz a probléma megoldásában. Ezért a megfelelő minta kiválasztása és az összehasonlító vizsgálat elvégzése ebből a szempontból rendkívül fontos.

Mit lehet tudni a kelet-mongóliai hun temetőfeltárásokról, amelyekről még nem volt szó a magyar sajtóban? Milyen eredmények születtek?

Több ázsiai hun temetőt fedeztek fel Kelet-Mongóliában, és a régészeti ásatások jelentős eredményeket hoztak. Érdekesség, hogy az első ásatásokat az 1970-es években közös mongol-magyar kutatócsoport végezte Duulga Uulnál és ritka tárgyakat, például háromlábú üstöt, vaskardot, bronzüstöt és vasfűrészt találtak. A kelet-mongóliai ázsiai hun sírok közül Duurlig Nars a legnagyobb ázsiai hun arisztokrata sír. Egy mongol-koreai kutatócsoport mintegy 300 sírt azonosított: három arisztokrata és több mint 10 mellékes sírt tártak fel. Az ásatások során számos érdekes tárgy került elő, többek között arany díszek, jáde dísztárgyak, fekete lakkal bevont hintómaradvány, nemzetségjellel ellátott edények és lakkozott tárgyak.  

A Duurlig Nars-i sírokból előkerült emberi csontokból a koreai kutatókkal DNS-elemzést végeztünk, és ezek eredményeit közzétettük, amely felkeltette a kutatók érdeklődését. Ezeknek a mintáknak az eredményeit összehasonlították más területekről vett mintákkal, és megállapításra került, hogy nagyon közel áll a mai India brahminjaihoz. A koreai kutatók által közzétett genetikai tanulmány nem azonosította egyértelműen azt a sírt, ahol ezt a gént megtalálták. Reméljük, hogy a jövőben ez a kérdés tisztázásra kerül. Ezt követően megjelentettem egy külön cikket erről: a sírból származó leletek egy része Közép-Ázsiához köthető, ami arra utal, hogy

a sír génjének tulajdonosa közeli rokonságban állt az indiai brahmanokkal

és a yuezhikkel.

Tehát India is bekerült a képbe?

Ismeretes, hogy a yuezhi vagy tokhar nép egy időben élt az ázsiai hunokkal. A hunok azonban legyőzték őket, a maradék nép nyugatra vándorolt, elfoglalta Baktriát, később elérték Indiát és megalapították a kusán birodalmat. A kusán birodalom nemesei nagy valószínűséggel azoknak a leszármazottai, akiket a kínai források yuezhi néven említenek.

A kutatók sokat írtak arról, hogy a yuezhik indoeurópai népek voltak. Mindezek tükrében számomra úgy tűnik, hogy a Duurlig Nars-i arisztokrata sírban talált személy esetleg yuezhi származású lehetett: ez a vonás a leletanyagain is megfigyelhető. Mások viszont úgy gondolják, hogy a hun arisztokráciához tartozott. Ezt a kérdést más, hun arisztokrata sírokból előkerült lelet tisztázhatja.

Közrendű hun temetkezés képe (Baruun Belseg)

 

Gelegdorj Eregzen

 

Személy szerint mit gondol arról, hogy Magyarországon sokan szimpatizálnak a hun-magyar, akár a hun-magyar-mongol rokonság elméletével?

Szerintem a mongolok és magyarok közti kapocs a hunok. Mi az ázsiai hunokat tekintjük az őseinknek. A magyarok közül is sokan így gondolkodnak az európai hunokról. Több ország történelmi forrása arról számol be, hogy a Közép-Ázsiában hatalmas birodalmat építő hunok egy része nyugatra vándorolt. A nyugat felé vezető úton ezeknek a csoportoknak egy része a helyi lakossokkal keveredett, és más vidékek, tartományok meghódításával erősödött meg, végül az 5. században Attila uralkodása alatt Európa nagy részét elfoglalták és elérték a birodalom kiterjedésének a csúcsát.

Azt gondolom, hogy valami kapcsolatnak kell lennie ezek között az emberek között. Magyarországon sok hun lelet került elő, amelyeket a feltáró régészek tudományos publikációkban közöltek, sokat meg lehet nézni a magyarországi múzeumokban is.

Az, hogy a magyar nyelvben számos mongol szó van, azt mutatja, hogy ez a kapcsolat valós.

Véleményem szerint az egyetlen konkrét dolog, ami a kapcsolatot bizonyíthatja, a régészet, illetve a régészeti ásatáson előkerült leletek természettudományos vizsgálata.

Ön szerint választ kaphatunk a rokonságot firtató kérdésekre az archeogenetika, vagy más tudományágak segítségével?

Az archeogenetika nagyon ígéretes terület. Úgy gondolom, hogy

a mongolok és magyarok közötti etnikai kapcsolatok kulcsszerepet fognak játszani

ennek a régóta mítosznak számító kérdésnek a megoldásában. Azonban, amint fentebb említettem, fontos szem előtt tartani, hogy számos tényező befolyásolhatja a mintát, kezdve a kiválasztással és elemzéssel. Röviden szólva: szoros együttműködéssel, hosszú távú projektek megfelelő tervezésével és megvalósításával meg lehet érteni a rokonsági kapcsolat természetét.

Az átlagos mongol emberek hogyan tekintenek a magyarokra?

Ez nagyon relatív. A magyarok és mongolok egészen a közelmúltig egy szövetségi rendszerben voltak, így a mongolok jól ismerik a magyarokat. A szocializmus idején sok magyar szakember érkezett Mongóliába dolgozni. Mivel segítettek minket nagy projektekben, a legtöbb mongol pozitívan áll a magyarokhoz, a rokonsági származásról azonban nem sokat tudunk. A most elindított projektünk ezt a témát szélesebb körben vizsgálja majd, és remélhetőleg tudományos választ fog adni.

Lektorálta: Obrusánszky Borbála

További érdekes képek:

A hun arisztokraták nyári palotájának maradványa (Gua Dov)

 

Hun-kori sziklarajz (Yamaani us)

Összesen 305 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
simonvitéz
2022. február 20. 23:33
Amedee Thierry nevét először egy Pap Gábor előadást nézve hallottam. Vagyis ha ő mond valamit, akkor azt komolyan kell venni. Nézd, nem az a probléma, hogy a finneket osszehozzuk a hunokkal, felőlem tegyük meg. Nekem az nem jött be, hogy: "hun-kun" micsoda skandallum rokonságot felfedezni köztük, ellenben finn-hun, mi az hogy, hát ennél nagyobb hasonlóság nincs széles e világon. Ez nem működik szerintem. Ez kb olyan, mint amikor hasonló szavakat, hangmegfeleléseket találunk finn-magyar vonatkozásban, majd ha ugyanezt megtesszuk angol-magyar vonatkozásban, akkor kirohogjuk. Ez nem működik. A hun birodalom hatalmas volt, északi részén élhettek törzsek, melyek egy idő után hunként azonositották magukat, keveredve más népekkel. Mondjuk a finn elég karakteres, elég belterjesen szokének tűnnek, mintha nem lett volna túl nagy keveredés az elmúlt évezredekben. Egyébként Thierry Amadé a magyarokat is rokonitotta a hunokkal, amennyire tudom. Mindenesetre most letoltottem a könyvét és végre átrágom magam rajta.
polárüveg
2022. február 20. 15:40
Páran úgy viselkednek, hogy trollkodásukkal szétlövik az őstörténeti témáról folytatott információcserét. Nem kellene. Persze, értem, miért tabu a magyar őstörténet. Mert akkor kiderülne pl. az is, hogy a migrációval való magaskultúrájú birodalomrombolás egy ősi fegyver. És kik alkalmazták kik ellen. De. Az egyiptomiak és a görögök által legősibbnek tartott, szkítának nevezett nép(ek) uralták Eurázsia nagy területeit és befolyásuk, vagy beköltözésük/ottlakásuk alatt birodalmakkal, országokkal Észak-Afrika egyes területeit is. Az ókorban nyugatról keletre és keletről nyugatra vándoroltak népeik. Mi bizonyíthatja ezt? Pl. a Földközi-tenger mellékén lakó ionnu/hionnu népnév nagyon hasonló a kínaiak által említett hsziunnu népnévvel. A Japán szigetek északi részén lakó ajnunak nevezett népszövetség önelnevezése: emisi. Emisi népnek voltak Karakó és Andi klánneveik. A hettita Karkemistől a japán Honszú és Hokkaido szigetekig az asszír üldözés elől menekülve jutottak el. Ugyanilyen feltűnő az Amur folyó menti uszkok népnév, amely megegyezik az Adria menti Sengg uszkok népnévvel. Ám hogy ne lehessen mindezeket délibábnak minősíteni, nézzük a 2000 év genetikai kutatásait. A 2000 évben végzett Semino nevével jelzett kutatás magyarságnak szóló lényegét csupán prof. Papp Lajos szívsebész fogalmazta meg: a magyarság a formai különbözősége ellenére Európa legrégebbi népének bizonyult. Viszont a másik híres genetikai kutatásról, az úgynevezett Linzi-probléma kutatásról nem szokott szó esni. Ugyanis Kína Shandong tartományában, Zibo/Xibo városa mellett Kínában egyedülálló 60 lovas fejedelmi temetkezést találtak, ahol európai genetikajú emberek voltak eltemetve. 2000. szeptember 1-én a https://doi.org/10.1093/oxfordjournals.molbev.a026422 linken számolt be Li Wang, Hiroki Oota, Narita Saitou, Feng Jin, Takayuki Matsutshita és Shintaroh Ueda a Molekuláris biológia és evolúció 17. kötet, 9. számban 1396-1400 a térségben végzett genetikai kutatásukról. https://academic.oup.com/mbe/article/17/9/1396/994964&prev=search&pto=aue Itt jön a dupla döbbenet, mert nem csak az a döbbenet, hogy mit kutattak ki, hanem az is, hogy miért nem közölte a hazai tudományos elit ezt a magyarsággal. Ugyanis azt mutatták ki, hogy ebben a kínainak tartott térségben 2500 évvel ezelőtt (Csin korszak) teljességgel a mai európai emberekkel megegyező genetikájú emberek éltek (azért itt a magyarságról hallgatás volt). 2000 évvel ezelőtt pedig már olyan genetikájú emberek éltek, akik a mai kirgiz, kazak, ujgur embereknek feleltek meg. Azoknak, akik a magyarságot testvérnépüknek tartják. Továbbá Linzi a a délre húzódott Yan/Yen birodalom központjává vált annak megszűnése előtt. A honfoglalás kori Jenő törzs bizony értelmezhető Yen-oe, vagyis Yen-beli, Yen birodalombeli megnevezésnek. És valóban, a linziek egy része nyugatra költözött a Hexi-korridoron keresztül Ganszu térségen át nyugatra, ahol a Gao-cse (Ko-csi) királyság magas kocsikon élő és harcoló népével, a Tarim medencei Kassu/Keszi és Caeri/Kéri és a Tibeti-fennsíkot és Hszincsiang tartomány részen lakó Vay-Nyak/Nyék törzsekkel nyugatra vonult a hunok nyugatra húzódásával. A linziek egy másik része a koreai-félszigeten lévő Silla királyságba vonult, ahonnan átköltöztek a Japán-szigetekre. Az átköltözők a lovashadászati és - harcászati, valamint a korszak legmodernebb fegyverzeti tudásával eldöntötték a szigeteket lakó wa-jin (önelnevezés)/japán törzsszövetség és az emisi (önelnevezés)/ajnu törzsszövetség közötti harcot a wa-jin/japán nép javára. Tehát a koreai és japán nép magyarsággal való rokonságtudatának igenis lehet alapja. Japánban előadó magyar professzor még az 1970-es években talált olyan egyszerű rákhalászt, aki tudott a magyar-japán rokonságról. Ez az egyszerű ember csak a szájhagyományból merítkezett. Továbbá bárki, aki a latin betűs japán-magyar szótárt felcsapja, tucatjával találhat szóazonosságot. Pl. szülőhaza magyarul hon, japánul hon-gakku; japán szántóföld hatá, magyarul határ; japánul huzat kabá, magyarul felsőruha kabát; japánul üres aita, magyarul ajtó; chichi japánul női mell, stb.. A legismertebb kínai vonatkozású nevek a Zibó-Zsibó, a Poshan-Pozsony, a Szecsuán/Zicsuán – Szécsény/Zicsiek, a Csilien/Kilián, a Hohhot/Hahót, a Bugat/Bugac lehetnek. Ajánlom kikutatni a dalia, a csinos, a kajszi, a hó, a zeng, és a régies víz, vízi jelentésű „csó” szótag kínai összefüggéseit. Mindenesetre a 700-as években még Kína szívterületein nem kínai népek még százezer számra vonulgattak. Mindezekkel nem azt kívántam állítani, hogy a magyarság keletről jött, hanem azt, hogy egy része keletről jött. Itt nem kívánok arra kitérni, hogy volt őslakos része, pl. a pannon, akiket Rákóczi a őseink közé sorolt az európaiaknak írt levelében; és voltak meotiszi, kaukázusi, mai iráni, iraki, észak-indiai területekről érkező szkíta-hun ágak. Aki nem hiszi, járjon utána! Lehet kutatni, és van is mit.
kálmi
2022. február 19. 19:51
Érdekes, hogy bármi szól a magyarokról , a libsi csürhe azonnal rákap, mint tyúk a takonyra. Fáj, hogy vagyunk úgy látszik. Hát csak szenvedjetek!
quimby
2022. február 19. 19:28
Érdekes, hogy Jordanes meg se említi Dula királyt az alánok királyát, holott a Képes Krónikában Kálti márk megemlíti. Jordannes így folytatja a leírást a csodaszarvas eltűnése után: Amint ugyanis azon a rengeteg mocsáron átkeltek, rögtön mint valamilyen népvihar söpörték el az alpidzurokat, alcildzurokat, itimarokat, tuncarsokat és boiscokat, akik ezen Scythiának partvidékén laktak. A halánokat is, akik velük vitézségre egyenlők, de műveltségre életmódra és alakra mások voltak, gyakori csatározással kifárasztván, leigázták. A "halánok" az alánok, akik Don és Dnyeszter között éltek. Dula királyról csakis a Tarihi Üngürisz emlékszik meg. Nyilván az alán-hun uralkodói házasságal jött létre a Dulo klán, amelynek Attila király is sarja volt. Cezareai prokopiosz pedig Utigurrol és Kutrigurrol számol be, kik követték a szarvast. Továbbá a vitatott hitelességű volgai bolgár krónika a Dzsagfar Tarihi a következőket írja: Arbat (Árpád) azonban a győzelme után még mindig nem uralkodó, csupán az első számú várományos az éppen uralkodó Bat-Ugur Mumin halála esetén. Talán nem akar várni, vagy már mégsem akar a kazárokkal együttműködni (nem derül ki a DT-ből) de valami okból mégsem tör Volgai Bolgárország trónjára, ehelyett 3 magyar törzs és 3 kabar (kabar=lázadó) törzs élén a Kazár Birodalmat nyugat felé elhagyva Dulobába települ, ahol megalapítja a mai Magyarország elődjét. Duloba az Etelköz, Jordanes Scythiája. A Dzsagfar Tarihit valódi krónikának tekintem.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!