A lengyel külügy bekéreti Magyarország nagykövetét
A lengyel külügy egyúttal úgy döntött, hogy konzultációra hazahívja Sebastian Kecieket, az ország budapesti nagykövetét.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kurier osztrák napilapnak beszélt járvány elleni védekezésről, migrációról és gazdaságpolitikáról.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter az osztrák újság munkatársának arra a kérdésére válaszolva mondta ezt, hogy milyen intézkedéseket tervez Magyarország, ahol a koronavírus-helyzet rosszabb, mint Ausztriában, amely karantént vezet be az oltatlanok számára. „Az állam is munkaadónak minősül, így mi is jó példával jártunk elöl” – szögezte le.
Az interjú készítője felvetette, hogy kormány maximálta az üzemanyagárakat, és 166 ezerről 200 ezer forintra emelte a minimálbért, és visszaállítja a 13. havi nyugdíjat „Miután a baloldal megszüntette” – mondta erre a miniszter. Kiemelte, hogy a magyar kormány mindezt nem szociálpolitikának, hanem gazdaságpolitikának tekinti.
– fogalmazott.
Mint mondta, mindez saját forrásokból finanszírozható, ehhez nincs szükség az Európai Unió pénzügyi segítségére, tekintettel arra, hogy Magyarország a járványt gazdasági szempontból jól kezelte, és ennek köszönhetően 7 százalékos GDP-növekedést könyvelhet el az idei évben.
Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje jövő tavaszi választási esélyeiről és brüsszeli látogatásáról szólva Gulyás Gergely hangsúlyozta: „Ez egy belpolitikai döntés, amelyet Magyarországon kell meghozni, nem uniós szinten”. A „vitatott” Pegazus izraeli kémszoftver magyarországi alkalmazásáról szólva a miniszter kijelentette: „Államtitoknak minősül, hogy a hatóságok milyen eszközöket használnak információgyűjtés céljából. Minden állam rendelkezik a titkos információgyűjtéshez szükséges eszközzel. A nyugati média viszont szívesebben ír rosszat Magyarországról, mint más országokról” – jegyezte meg.
Az Európai Unió lengyelországi külső határán zajló migránsválságról szólva leszögezte:
„Magyarország volt az egyik első uniós ország, amely a külső határok védelmének fontosságát hangoztatta. Virágokkal keveset ér el az ember, erőre van szükség. Az EU-nak jobban kell támogatnia a külső határokat védő országokat” – jelentette ki Gulyás Gergely.
Rámutatott, hogy a határvédelem európai feladat.
– tette hozzá.
A magyarországi migrációs helyzetről szólva elmondta, hogy jelenleg naponta ezer illegális határátlépési kísérlet történik. „Már benyújtottunk egy kérelmet a Bizottsághoz, hogy a határvédelmi költségek egy részét fizessék ki. Egyelőre függőben van a Szerbiával közös határon 2015 után megépített határkerítésre és határvédelmi költségekre fordított 1,5 milliárd euró kifizetése” – mondta a miniszter.
Gulyás Gergely rámutatott, nemzeti hatáskörbe tartozik Magyarország azon döntése, hogy a koronavírus elleni oltakozás felgyorsítására orosz és kínai vakcinát is beszerzett. „A kiváló gazdasági növekedést a gyorsabb oltási kampánnyal értük el. Németország és Ausztria is megtehette volna ugyanezt. Ami pedig az uniós pénzeket illeti, mindenki befizet a kasszába, és valamit vissza is kell kapnia. Ez nem ajándék. Nem tartozunk köszönettel az uniós pénzekért” – jelentette ki a miniszter arra a kérdésre válaszolva, hogy Magyarország nem kér-e túl sokat az uniótól.
Magyarország Németországhoz fűződő viszonyát egy kérdésre válaszolva Gulyás Gergely „alapvetően barátinak” mondta, Ausztriával kapcsolatban pedig felidézte a nagy futballrajongó Habsburg Ottótól származó mondást, aki egyszer megkérdezte, hogy mi az esti program. A válasz: Ausztria-Magyarország labdarúgó-mérkőzés. Mire ő: de ki ellen játszunk? – kérdezte Habsburg Ottó.
(MTI, Kurier )
Nyitókép: Mandiner / Földházi Árpád