A Blokád lesz Köbli Norbert következő filmje, amely Magyarország első szabadon választott kormányfőjét, Antall Józsefet mutatja be a taxisblokádon keresztül. A forgatókönyvíró elmondta, miért választotta ezt a témát, és arról is mesélt, hogy válik valakiből egy csapásra „elnyomottból elnyomó”.
Hiány van az életrajzi filmekből, főként az államférfiakat bemutató alkotásokból, a magyar film valamiért ódzkodik ettől – mondta a Mandinernek Köbli Norbert forgatókönyvíró, aki a produkciót nálunk jelentette be februári interjújában. Az Örök tél, a Vizsga, a Berni követ és számos más kiváló történelmi film szerzője elmondta: arra jutott, Antall József az az államférfi, akinek leginkább „szobrot merne állítani”. Hazánk első szabadon választott kormányfőjének személyes története egyben a rendszerváltást is elmeséli – hangsúlyozza Köbli Norbert.
Magyarország miniszterelnöke egy súlyos műtét után altatásból ébred fel, és az emberei közlik vele, hogy odakint az utcán országos méretű tüntetés van. Az érdekelt egyfelől, hogyan lehet kórházi ágyhoz kötve egy ilyen konfliktust megoldani, másrészt izgalmas volt belegondolni abba, hogy a mindössze öt hónapja felálló szabadon választott kormány miként tudja a néppel „lenyeletni” a rendszerváltás keserű piruláját – jegyezte meg a forgatókönyvíró. Hozzátette: hiánypótló film készül, hiszen ezidáig egyetlen film sem született a rendszerváltásról, bezzeg
Azon kérdésünkre, hogy a történet izgalmas elemei közül mi az, ami belefér egy mozifilmbe, kifejtette: minden életrajzi filmnél döntést kell hozni, Stephen Spielberg például úgy mesélte el Abraham Lincoln életét, hogy csak a rabszolgaságot eltörlő törvény beiktatásáról szólt az egész mozi. „Vannak olyan momentumok egy életút során, ahol összesűrűsödik minden, ez Antall Józsefnél a taxisblokád.” Itt összeér a magánéleti és a közéleti szál, kicsúcsosodik a konfliktus, óriási dilemmák, nehéz döntési helyzetek feszítik a történetet – fejtette ki Köbli. A film ezért is kapta a Blokád címet.
A történet két idősíkban játszódik, a taxisblokád az egyik, ezen keresztül ismerjük meg az első szabadon választott kormányfőt, a középkorú Antall Józsefet; a másik pedig 1956, amikor a 24 éves Antall fiatal tanárként az utcára viszi a diákjait, amiért felelősségre vonják. „Nagyon érdekesnek találom a helyzetet, hogy van egy fiatalember, aki felkel az elnyomó hatalom ellen, aztán 34 év múlva ott találja magát, hogy őt nevezik elnyomónak, és ellene lázadnak – fogalmazott Köbli, és nyomatékosan hozzátette, a film nem lesz egyoldalú, a taxisok helyzetét is empátiával fogja ábrázolni. Nem akarjuk utólag megfejteni a történelmet, annyit mutatunk be belőle, amennyit Antall látott és tudott abban a helyzetben – vallott a filmről a forgatókönyvíró.
A Nemzeti Filmintézet támogatásával készülő alkotás forgatása vélhetően októberben kezdődik, rendezője Tősér Ádám, producere Lajos Tamás.
Nyitóképen: Antall József miniszterelnök Strasbourgban az Európa Tanács ülésén. MTI Fotó: Kovács Attila
Budapest egyik büszkesége a Magyar Zene Háza, amelynek különleges Hangdómja idén januárra ráadásul jelentős megújuláson esett át. A Pink Floyd 52 éves lemeze pedig szinte szárnyra kapott e falak között.
De akkor most tedd a szívedre a kezed, kérlek. Pontosan mit is tudnál felsorolni Havastól?
Nagy ajándék az élettől, hogy együtt dolgozhattam Koltai Lajossal, régi vágyam vált ezzel valóra – mondja Lajos Tamás. Az idén Kossuth-díjjal kitüntetett operatőr-producerrel a főiskolás évekről, mesterekről, lezüllesztett filmes oktatásról és arról beszélgettünk, hogy minek és kinek a kedvéért állt újra a kamera mögé egy alkotás erejéig.
Április 30-án számos helyszín és intézmény egyetlen céllal vetít filmeket vagy éppen szervez előadásokat és beszélgetéseket. Ez pedig nem más, mint a magyar film napja.
Animált dínó, cuki kutyus, háború, kínai dráma és az első lengyel zombifilm. Lezajlott a 31. Lengyel Filmtavasz, és a sok hollywoodi produkció után a mozivilág valóban kitavaszodott.
Dargay Attilának olyan mára klasszikussá vált családi mesefilmeket köszönhetünk, mint a Lúdas Matyi, a Vuk vagy a Szaffi, legnagyobb álma azonban a hetvenes években készült vázlataival együtt a fiókban maradt. Egészen mostanáig: csütörtöktől mozikban a Csongor és Tünde animációsfilm-adaptációja.
A tagállamoknak fokozott felelősségük van saját képviselőik elszámoltathatóságának biztosításában – írták a Közlönyben.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig, az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát az eseményen.
