Újabb országimázs brand – létrejött a Haydneum régizenei központ

Az új magyar állami zenei intézmény a Versailles-i Barokk Zenei Központ és a velencei Palazzetto Bru Zane mintájára jött létre, és azokhoz hasonlóan fog működni. Tevékenységének középpontjában a magyar vonatkozású barokk, bécsi klasszikus és kora romantikus repertoár (1630-1830) újrafelfedezése, megőrzése és terjesztése áll. A Haydneum ösztöndíjakkal, mesterkurzusokkal, fesztiválok szervezésével segíti majd a régizene hazai népszerűsítését.

A bemutató sajtótájékoztatón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter elmondta, a hiánypótló kezdeményezéshez a kormány örömmel biztosítja a forrásokat és támogatja az intézmény létrehozását. Gulyás szerint Vashegyi György személye garancia a legmagasabb minőségre. A kancelláriaminiszter továbbá rámutatott, a központ létrehozása összekapcsolódik Esterháza térségének fejlesztésével is, amelytől a kulturális turizmus fellendülését várják.

Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke elmondta,

ezért nagyon hálásak a kormánynak. Az intézmény létrejöttével a magyar régizene-játszás és kutatás mintegy negyven éves történetének új fejezete kezdődik el, fogalmazott Vashegyi. A központnak két „arca” lesz: a magyarországi régizene-játszás támogatása, valamint a hatalmas és jobbára ismeretlen, 17.-18. századi zeneszerzői hagyatékok zenetudományi kutatása. „Óriási a feltáratlan érték, úgy tudnám érzékletesen leírni, hogy amerre a szem ellát, mindenhol üres kapuk vesznek körül bennünket; ha elrúgjuk a labdát, csak gól lehet.” – szemléltette a helyzetet focis hasonlatával Vashegyi.

A névválasztásról az MMA elnöke elmondta, a salzburgi Mozarteum mintájára született meg az ötlet. Joseph Haydn jelentősége a magyar kulturális identitásban megkerülhetetlen,

”Ha Handelt az angolok a Westminsterben temették el, és máig nagy angol zeneszerzőként tekintenek rá – noha azon túl, hogy naggyá tette az angol zenetörténetet, semmi angol nem volt benne – akkor nekünk minden jogunk megvan arra, hogy Haydn-ra mint a legnagyobb 18. századi magyar zeneszerzőre emlékezzünk” – vélekedett Vashegyi.

Az alapítók a Haydn-kultusz ápolásán túl a Haydn előtt, után és vele egy időben alkotó, a magyar közönség előtt eddig ismeretlen zeneszerzők megismertetését tűzték ki célul. Felfedezésre vár az 1630 és 1830 közötti időszak zenei anyaga, magyar, magyar származású vagy itt tevékenykedő külföldi zeneszerzők művei, rejtőző kincsek, kották, publikálatlan kéziratok. „Sok ezer kéziratos kotta van a könyvtárak tulajdonában, főleg a Széchenyi könyvtár Esterházy gyűjteményében, ezeken fogunk most elkezdeni dolgozni” – mondta Vashegyi György.

A nagy értékű gyűjteményről szólva Vashegyi hozzátette: „az Esterházy hercegi család a 18. század európai szinten is egyik leggazdagabb arisztokrata családja volt, nagyobb volt a jövedelme, mint az angol királynak. A dinasztia tagjai rajongtak a művészetért, a zenéért és az egész világról összegyűjtötték a legértékesebb dolgokat. Esterházy Fényes Miklós képes volt arra, hogy Párizsban Madame Pompadour hagyatékát megvásárolja, ezt a franciák sem tudják.

Vashegyi György továbbá elmondta: a Haydneum a historikus zene kutatása és népszerűsítése területén nagy tapasztalattal rendelkező franciák módszertanát veszi át, egyben ünnepélyesen bejelentette, hogy az újonnan megalakult intézmény művészeti vezetője Benoît Dratwicki, francia zenetudós lesz, aki a hasonló versailles-i intézmény élén már bizonyított.

A Haydneum rezidens együttesei a Vashegyi György által alapított Purcell Kórus és Orfeo Zenekar lesznek, akik a Capella Savariával, a Nemzeti Filharmonikusokkal vagy külföldi neves zenekarokkal együttműködésben fogják népszerűsíteni a kutatásból és a kiadásból származó műveket.

A Haydneum támogatásával megvalósuló programokon már a nyáron részt vehetünk, a nyitófesztivált pedig október 4. és 6. között rendezik Budapesten, a hangversenyeknek a Zeneakadémia, a Müpa, a Karmelita rendezvényterem és az V. kerületi Egyetemi templom ad helyet.. A részletek és további információk a Haydneum.com honlapon olvashatóak.