Hergelés vagy tájékoztatás? – A népszavás Hargitai Miklóssal csapott össze Kereki Gergő

Rendhagyó módon nem csak magát a vitát közvetítette Zoomon, illetve Facebookon a Transzparens Újságírásért Alapítvány, de maga a disputa is online zajlott. Bemelegítésként egy kis médiaelemzéssel kezdtek, ahol a liturgikus hagyománynak megfelelően ismét temették a nyomtatott lapokat az online-nal szemben: Kereki szerint vészjósló a tendencia, a print végelgyengülését látjuk 2-5 éven belül, a MÚOSZ éléről nemrég leváltott Hargitai a közösségi média kapcsán mondta el, hogy a Népszava cikkeit olykor több százezren is megosztják, de feltett két kérdést is: ki fizet a médiatartalmakért, és ki ellenőrzi a hitelességüket. Tett egy tétova szúrást a miniszterelnök felé, mondván, Orbán Viktor a több száz milliárd forintból fenntartott médiája ellenére biztosan azért a Facebookon tesz bejelentéseket, hogy kikerülje a kérdéseket.

Itt kialakult némi polémia annak kapcsán, hogy a Facebook és a Twitter cenzúráz-e – Kereki szerint már eleve a hirdetési piacot erősen torzítja, nem fizet a tartalmakért, amiket a sajtótermékek drágán állítanak elő, és még a médiumok kénytelenek fizetni a hirdetésért, s emellett a konzervatív hangokat háttérbe szorítják – a megoldás a megadóztatás lenne. Hargitai inkább a troll kommentelők miatt fejezte ki ellenszenvét a Facebookkal szemben, és EU-s szintű szabályozást sürgetett.

a MÚOSZ felmérése – amelynek két héttel ezelőttig az elnöke is volt – szerint az újságírók többsége érzékel ilyen beavatkozást a munkájába. Kereki Donald Trump példáját hozta fel, aki még hivatalban lévő amerikai elnök volt, mégis lekapcsolták mind a Facebook-, mind a Twitter-fiókját, s hasonlóképpen két héttel a választások előtt blokkolták a Hunter Biden-ügyet (Joe Biden fiának korrupciógyanús ügyét), s az nem jutott el a választókhoz,

De magyar példákat is hozott, Ambrózy Áront és Magadja Gábort, akiket rendszeresen tilt a Facebook, ahogy Lázár János bécsi videóját is, szemben ezzel Semjén Zsolt „gólyagyilkos” álhíréhez nem nyúltak a cenzorok, és fellebbezési lehetőség sincs – Hargitai erre azzal riposztolt, hogy Trumpot pedig a Facebook segítségével választották meg (éppen ezért tiltották most le – replikázott Kereki; „nem tudtam ezt a cenzúra körébe sorolni” – válaszolt Hargitai). A Népszava főszerkesztő-helyettese szerint Trumpnak amúgy sincs szüksége a Facebookra, ott a hagyományos média – ami 2016-ban is végig ellene volt – mutatott rá Kereki, aki hozzátette, szerinte se jobb, se baloldali politikusok fiókját nem lenne szabad letiltani, ne egy magáncég döntsön megfellebbezhetetlen módon a tájékozódási szabadságot érintő kérdésekben.

Hargitai erre témákat javasolt Kerekinek: készítsen interjút Orbán Viktorral vagy Rogán Antallal, tegyen fel kérdéseket Orbán Gáspár katonai akadémiai képzése finanszírozásáról „és megtapasztalod a cenzúrát nagyon gyorsan”.

Ez beleszámít, az nem

Aztán definiálgatták a sajtószabadságot: Hargitai szerint a tájékozódáshoz való jog alapjog, amelynek alanya az állampolgár, akinek a fő csatornákon hozzá kell jutnia a napi életét, és (politikai) döntéseit befolyásoló információkhoz, ami hazánkban szerinte „súlyosan sérült”. Kereki másik, médiatudományi megközelítést kínált, egyből négyet: megvan-e a lapalapítási szabadság, lehet-e a közhatalmat kritizáló cikkeket, annak kínos ügyeit megírni, ezek a médiumok könnyen hozzáférhetőek-e, és sokszínű-e véleményekben a médiakínálat.

Több mikrocsörte is kialakult a vita során. Kereki például elmondta, hogy a 3,8 millió háztartásból 3,7-ben van tévéelőfizetés (azaz 9,6 millió embert érnek el naponta), és az alapcsomag része a balos RTL és ATV (a HírTV viszont nem), Hargitai rákérdezett, hogy rádiónál, „hova kapcsolsz, ha Mészáros Lőrinc dolgairól akarsz hallani?”, tette fel a kérdést – „reggel éppen Klubrádiót hallgattam” – vágta rá Kereki, Hargitai pedig rávágta, hogy „amióta nem hallatszik a Klubrádió az autóban”, nem hallgat rádiót, Kereki pikírten tájékoztatta, hogy a Klubrádió mostani frekvenciáján a Spirit FM szól Róna Egonnal, Krug Emíliával, Somos Andrással és Puzsér Róberttel, s megnyugtatta a Népszava főszerkesztő-helyettesét, hogy „ők nem fideszes kollaboránsok”.

Üzenet kommentelőinknek

Volt számbűvészkedés is: Hargitai előbb a legnézettebb RTL kormánykritikusságát kérdőjelezte meg, majd annak híradójának a műsoridejét bagatellizálta, végül irányt váltott, és a közmédia alacsony nézettségét hozta fel teljesen más logika szerint érvként, ami csak egy rétegnek szól, nincs benne kritikus tartalom.  Kereki egyébként hozzátette, a Mandineren szemléznek például Népszava-publicisztikákat, többek között Hargitai publicisztikáit. A Népszava főszerkesztő-helyettese erre közölte,

Aztán jött a Covid-blokk

Hargitai szerint nonszensz, hogy a Szent Imre kórházba került, szerintük nulladik beteg teszteredményét egy éve nem adják ki a Népszavának a hatóságok, kevés és szűrt információt kap a sajtó, és ez nem teljesíti a tájékoztatási minimumot. Kérdésre Kereki kifejtette, az újságíró mindennapjainak része, hogy nem válaszolnak neki, de ez szerinte nem cenzúra, a Mandinerrel is számtalanszor előfordul, „a Városházáról a Lánchíd-tender óta nem állnak velünk szóba, Dobrev Klára másfél éve nem ad interjút, Karácsony Gergely nem hajlandó leülni Fürjes Balázzsal vitázni, DK-s politikusok vállalják szóban az interjút, majd a sajtóosztály letiltja”.

Hozzátette, ennek ellenére a Mandiner lehozta a fertőzések, halálozások, oltások számait éppúgy, mint a kormány vagy az ellenzék álláspontját, s említette a Pesti Úti Idősek Otthonát, ahol a Mandiner tárta fel a borzasztó higiénés állapotokat, és kongatta a vészharangot ápolókkal, orvosokkal, hogy baj lesz ott, ezért fertőtlenítették a helyet, halt meg ötven ember, és nem még annál is több

s emellett reagált Hargitai megjegyzésére is, aki szerint a főpolgármester tesztelési akciója miatt nem lett nagyobb baj: „ez Gál J. Zoltán Karácsony oldalára feltett hazugsága”, mert konkrétan megerősített információ, hogy az első fertőzött egy ápoló volt az idősek otthonában, csak utána próbálták a kormányhivatalra tolni a felelősséget, és menteni Karácsonyt. Hargitai erre pikírten megjegyezte, örül ennek a „tényfeltáró kapacitásnak”, inkább nyomozzák ki a Szent Imre kórházbeli nulladik beteget, mert a kormány az irániakra akarta kenni a betegség behurcolását, ami álhírterjesztés, és büntetendő. Kereki jelezte, az irániak tesztje pozitív volt, Hargitai szerint attól még nem biztos, hogy COVID-osak voltak. Itt pedig mindenki vett egy nagy levegőt.

Keleti varjúháj, nyugati izgalom

Aztán szóba került a média felelőssége. Itt Kereki lendült támadásba, és felelősségre vonta Hargitait a „keleti vakcinák elleni hergelésért” a publicisztikáiban. Hargitai azzal védekezett, hogy ő 1994 óta újságíró, és a tudományos újságírással foglalkozott,

és továbbra is fenntartja, hogy felelőtlenség volt a 60 éven felülieknél bevizsgálatlan keleti vakcinák alkalmazása, hiszen vannak országok, ahonnan ennél sokkal kisebb arányú kockázatok – néhány vérrögképződés – miatt kitiltották a Janssent vagy az AstraZenecát.

Itt izgalmas fordulat következett: Kereki belekezdett, hogy Hargitai nem szakemberként írta ezt, hanem baloldali újságíróként egy baloldali napilapnál, mire vitapartnere olyat mondott,

noha Kereki rámutatott, hogy a fejlécen az szerepel, hogy „szociáldemokrata napilap”.

Némi levegővétel után Kereki folytatta: egymillió ember olvassa havonta a Népszavát, így szakmai végzettség nélkül tömeges egészségkárosodással és alacsony hatékonysággal riogatni akkor, amikor még a szakhatóságok és kutatók vizsgálják be a keleti oltóanyagokat, úgy, hogy közben minden szakértő, Merkeli Bélától Jakab Ferencen át Duda Ernőig azt mondják, hogy a kínai oltás is jobb, mint a betegség, és 60 év alatt a WHO is jóváhagyta.

„De nem az volt az alternatíva, hogy kínai oltás vagy betegség, hanem hogy kínai vagy engedélyezett oltóanyag!” – vágta rá Hargitai. Korábbi cikkeinkben beszámoltunk a nyugati oltóanyagok késlekedéséről, ami miatt a keletiimport szükségessé vált, és azt is kiszámoltuk, hogy több mint egymillióval kevesebb ember kapott volna időarányosan oltást a keleti vakcinák nélkül – végül a szervezők nem olvasták be kérdésünket („ezek szerint a betegség jobb, mint a kínai vakcina?”, amire Hargitai a Facebookon válaszolt, mondván, ez egy hamis dilemma, mert a jobb oltóanyaggal kell oltani, „a kínai orvoslásban pl a tigriscsont is orvosság, mi mégsem gyógyítunk vele”).

„De te az orosz ellen is hergeltél!” – replikázott Kereki, mire Hargitai azt fejtegette, hogy annak is hiányzott a harmadik fázisú vizsgálata, erre Kereki az orvosok és gyógyszerészek szakértelmét hangoztatta, akik ezen kívül minden más gyógyszert engedélyeznek az országban. Polemizáltak még az antitestek fontosságáról (Hargitai), szemben a sejtes immunválasszal (Kereki), utóbbi hozzátette, a Népszava publicistája eleve kijelentő módban, tényként írt számos publicisztikát a keleti vakcinák ellen, még csak nem is kutatandó kérdésként vizsgálta a hatékonyságukat, hanem kijelentette, hogy „keleti varjúhájak”.

A Jávor-szál és Hargitai legfontosabb dolga

Végül újabb médiablokk következett, a szokásos kérdéssel: létezik-e objektív újságírás. A válaszok a vártnál izgalmasabban alakultak; Hargitai természetesen kritizálta a közmédiát, és az olvasói igények kiszolgálásának fontosságát emelte ki, illetve a tájékozódáshoz való lehetőséget, a kínos kérdéseket szerinte pedig mindenkinek fel kell tenni, így most szerinte Szalay Anna városházi Népszava-tudósítótól Karácsony Gergely álmodik rémálmokat éppúgy, mint Tarlós István.

„Biztos, hogy nem voltam a programíró csapat tagja, ott voltam néhány megbeszélésen, ahol ez formálódott…” – válaszolta Hargitai, de Kereki nem hagyta: „mert a Mozgó Világban nagy büszkeséggel számoltál be róla, hogy részt vettél az új, zöld és fenntartható Budapest programjában Jávor Benedek csapatában, de hogy egy hajóban eveztek, azt nem kötötted az olvasóid orrára”. Hargitai azzal védekezett, hogy ő csak javaslatokat küldött, „teljesen civilként” a programhoz, amikből Jávor felhasznált, de nem lát közös érdekeltséget emiatt. Erre Kereki hozzátette, hogy Hargitai mindeközben Jávorral közös beadványt intézett Brüsszelben a KESMA ellen MÚOSZ-elnökként – „ez volt a legfontosabb dolgom!” – csapott rá Hargitai, Kereki viszont azzal érvelt, hogy Brüsszelben nem látták megalapozottnak a médiakoncentrációra vonatkozó keresetüket, még maga Vera Jourová biztosasszony sem.

Majd volt némi számháború: kinek mennyi a hirdetési bevétele, az állami hirdetés-e, és ez elfogadhatatlan-e – Hargitai szerint igen, mire Kereki rávágta, hogy a Népszava jelenleg több állami hirdetést kap, mint a Mandiner, idézte is, melyik évben hány száz millió forintot, Hargitai meg erre azt mondta, hogy ez természetes, hiszen a Népszava piacvezető lap, furcsa lenne, ha nem kapnának. Polemizáltak azon, megélne-e a Népszava állami hirdetések nélkül, Hargitai szerint miért nem is piaci hirdető a KESMA 300 piaci hirdetője a Vodafone-tól a Peugeot-ig, jófejség-e a Mediaworkstől, hogy a nyomdájában nyomják az ellenzéki önkormányzatok lapját, „sőt, a te lapodat is, a Népszavát is, Miklós!” (Kereki), vagy a monopólium jele, miközben 2002-ben a szocialista kormány első dolga volt kirakni a Magyar Nemzet kiadását a Közlöny Kiadóból.

Aztán jöttek a nézői kérdések. Kerekihez például, hogy a jobboldal mikor számol be a kormánynak kínos ügyekről, például a Szájer-botrányról, mire a társfőszerkesztő rávágta, hogy készült a kérdésre: Mészáros Lőrincről 438, Tiborcz Istvánról 112 cikk szól, Borkai Zsolt és Szájer József ügyét is feldolgozták – sőt, ezügyben Hargitai Miklós publicisztikáját is szemlézte a Mandiner – mire Hargitai megint a közmédiát emlegette.

Egy népszavás coming out

S végül a vita fénypontjaként az egyik nézői kérdés arra vonatkozott, ki támogat a Népszava politikailag, mire Hargitai azt felelte,

majd így folytatta:

amikor az ellenzéki térfelen is szitokszónak számított és kitart emellett, hogy

A továbbiak már relatíve nagyobb bejelentés nélkül zajlottak. Kérdés volt Kerekihez, hogy milyen nem kormányoldali újságírókat követ (Nagy Józsefet a 24.hunál és Pető Péter főszerkesztőt, mondta, a jó interjúk és a megértés szándéka is hiánycikk a baloldali és liberális sajtóban ugyanis), hogy miért nincsenek a szemlerovatban ellenzéki politikusok (de vannak, felelte, 149 ellenzéki és 40 kormánypolitikus került szemlére májusban). Hargitaihoz meg, hogy miért kért pénzt ellenzéki sajtó támogatására (Hargitai pontosított, hogy ez a „nyomtass te is” mozgalom részeként történt, amikor vidékieknek akarták kinyomtatni az internetet; illetve hogy nem azért javasolta ezt, hogy ellenzéki, hanem hogy független médiafelületből legyen több – magyarázta), illetve hogy milyen tényleges érdekképviseleti munkát végzett alatta a MÚOSZ – mire a jogsegélyszolgálatukat hozta fel példaként.

A teljes beszélgetést az alábbiakban tekintheti meg: