Az Alapjogokért Központ pénteken, a nemzeti összetartozás napján közölte legfrissebb kutatásának részleteit.
A magyarok 83 százaléka szerint fontos, hogy legyenek nemzetek a jövőben is, 92 százalékuk pedig elsősorban magyarnak vallja magát és nem európainak – derül ki az Alapjogokért Központ aktuális közvélemény-kutatásából, amely aktualitását a 101 évvel ezelőtt megkötött trianoni békediktátum évfordulója adja.
A felnőtt magyar társadalom véleményét bemutató, országosan reprezentatív mintán végzett felmérés alapján kijelenthető, hogy a magyar emberek nemzeti identitástudata roppant erős a 21. században is. Tízből nyolc megkérdezett szerint ugyanis fontos az, hogy a globalizáció modernkori hatásai ellenére is legyenek nemzetek a jövőben, és mindösszesen a válaszadók 5 százaléka helyezkedett ezzel ellentétes álláspontra. Bár hazánk elveszítette területének és lakosságának kétharmadát, és több mint hárommillió magyar a csonkaország határaink kívül rekedt, mégis, 101 évvel Trianon után is érvényes az a megállapítás, mely szerint csak az államnak van határa, a nemzetnek nincs.
Magyarságtudat
A kutatás arra is rámutat, hogy a nemzet iránti elköteleződés mellett a magyarságtudat is megmaradt, amin az európai uniós tagság sem változtatott. A 18 évnél idősebb lakosok 92 százaléka ma is elsősorban magyarnak vallja magát, míg 6 százalékuk európainak.
Az erős nemzettudat fontos legitimációs pont: az európai integrációról szóló vitákban, így a most zajló, az Európai Unió jövőjéről szóló konferenciasorozaton is társadalmi felhatalmazást biztosít a magyar érdekek minél hatékonyabb képviseletére, a szuverén államok közötti együttműködés fenntartására a szupranacionális, nemzetek feletti Európa koncepcióját képviselő erőkkel szemben.
Nyitóképen: Az Összetartozás emlékhelye. Fotó: MTI/Mónus Márton
Magyarország több mint tíz esztendeje védi az Európai Unió határait; az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint még Brüsszel bírságát is megéri vállalni otthonunk védelme érdekében.
Az Alapjogokért Központ elemzése szerint a nyarat elvesztette a Tisza, de az őszi rajtnál is beragadt.
A magyarok közel kétharmada tart a Tisza Párt adóemelési terveitől.
„Kolozsváron ne beszélj magyarul!” – ordította egy román nő a vasúti pályaudvar környékén.
Januárban még más eredményt hozott a kutatás.
Nem foglalkoznak Brüsszelben a magyar kisebbséggel.
Zajlik a „trükközés” a fronton, nem is akárhogyan.
Látványos, mennyire megcsappant az érdeklődés.
