Bármelyik vakcinával oltanék már – Szlávik János a Mandinernek

„A második oltás köztudottan kicsit több helyi reakcióval járhat, mint az első, nekem is jobban fájt a kezem, éjjel izzadtam, és kicsit gyengébb voltam, még az is lehet, hogy lázam is volt, de mindezek a tünetek 24 órán belül meg is szűntek”– mondja lapunknak Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa azt követően, hogy másodszor is beoltották. A koronavírus elleni oltás abban különbözik a szezonális influenzaoltástól, hogy míg az utóbbiból egy is elég, addig az előbbiek többségéből kettőre is szükség van. Egyelőre nem tudjuk pontosan, mennyi ideig tartó védettséget adnak a Covid elleni oltások, Szlávik szerint elképzelhető, hogy hosszú időre is megvédenek minket, de az is lehet, hogy fél-egy év múlva ismételni kell.

Nem növelte az oltási hajlandóságot a főorvos szerint, hogy a betegség nyáron alábbhagyott, ahogy az sem, hogy a lezárásokat megszüntették egy időre. Az első hullámban nagyon sokan várták a vakcinát, nyáron azonban – amikor az emberek kicsit szabadabban éltek – sokan tévesen úgy gondolhatták, hogy nem is olyan komoly ez a betegség, és nincs is szükség a vakcinára. Év végére a szkeptikusok borzasztóan megerősödtek, ami szintén nem volt jó hatással az oltási kedvre.

Ezt azzal magyarázza, hogy az emberek látják, hogy egyre többen kapják meg a vakcinát, a beoltottak pedig nem találkoznak súlyos mellékhatásokkal. Viszont szerinte még mindig nagyon alacsony az érkező vakcinák száma, ami szintén kedvez az oltástagadóknak, hiszen ők még inkább megerősödnek abban a téves tudatban, hogy tudunk mi védőoltások nélkül élni. „Ezért is merem remélni, hogy ahogy telik az idő, egyre többen lesznek beoltva” – hangsúlyozza.

Szinte lenullázódott a halálozás

„Nézzék meg azokat az országokat, ahol a népesség jelentős részét már beoltották: szinte lenullázódott a halálozás, és drámaian csökkent az esetek száma is” – üzeni az oltással kapcsolatosan bizonytalankodóknak. Mint mondja, ha csak ezt nézzük, már akkor is, nagyon nehéz elképzelni, hogy akad, aki nem kérné az oltást. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy az oltás az egyetlen eszköz, hogy biztonságosan meg lehessen szüntetni a korlátozásokat, és hogy újra mehessünk étterembe, és szabadon élhessünk.

– szögezi le a főorvos.

Alapvetően négyféle vakcináról beszélhetünk jelenleg. Az egyik típusú az úgynevezett mRNS technikát alkalmazó, harmadik generációs, a Moderna és a Pfizer–Biontech-oltóanyag, amivel jelenleg itthon is oltanak. A másik típusú az úgynevezett vektorvakcina. Ide tartozik az oxfordi és az orosz, úgynevezett Szputnyik V, aminek bő két hónapos értékelői munkát és a gyártóhely megtekintését követően a napokban engedélyezte a veszélyhelyzeti behozatalát és alkalmazását az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI). A vektorvakcinák valamilyen nem szaporodó csimpánz vagy humán adenovírus segítségével váltják ki a védőhatást. A harmadik típusú oltóanyagok az úgynevezett peptid alapúak, ezek a koronavírus fehérjéit a szervezetbe juttatva váltanak ki a védelmet. Bár rendkívül korszerű technológiájúak, egyelőre nagyon kevés helyen alkalmazzák kísérleti jelleggel. Illetve van még a hagyományos technológiával készült oltóanyag – ilyen a kínai Sinopharm –, amely inaktivált koronavírus segítségével fejti ki hatását.

Kell tartanunk a kínai oltástól?

„A hátamon feláll a szőr attól, hogy inaktivált egész koronavírussal oltsunk!” – nyilatkozta a Válaszonline-nak Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem orvosi karának professzor emeritusa a kínai Sinopharm oltásról. Mint kifejtette, a koronavírus nem influenza, hanem autoimmun folyamatok beindítására képes „lopakodó”. Ennek kapcsán Szlávik János azt mondja lapunknak:

Mint kifejti: a professzor bizonyára arra gondol, ami borzasztó ritka esetben az influenzaoltásnál is előfordulhat, ez pedig az autoimmun eredetű bénulásos megbetegedés, az úgynevezett Guillain–Barré-szindróma. A Sinopharm kínai oltásnál is előfordult átmeneti alsóvégtag bénulás, ám ez maradandó tünetek nélkül meggyógyult. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a kínai oltásnál elképesztő ritkán észlelték eddig is. Persze, az oltások nem egyformák, vannak köztük különbségek nemcsak a hatásmechanizmusban, hanem hatékonyságban, helyi reakciókban, esetleg az oltandók körében.

Halljuk, hogy egyes oltásoknál óvatosságot igényel, ha daganatos betegeknél alkalmazzuk, másoknál óvatosságot igényel, ha súlyos allergiás reakció volt az anamnézisben. Az pedig, hogy felhívják ezekre a figyelmünket, Szlávik szerint nagyon helyes, de ez nem változtat a tényen, hogy oltani kell.

– emeli ki. Nagyon várjuk az oxfordi AstraZeneca vakcináját, amit már alkalmaznak az Egyesült-Királyságban. Ebből az oltóanyagból Gulyás Gergely bejelentése alapján február végéig 300 ezer ember beoltására elég vakcina érkezik hazánkba.

Gulyás Gergely a csütörtöki sajtótájékoztatón közölte, a kormány március elsejéig meghosszabbítja a korlátozásokat. Arról is szólt, hogy a hetvenszázalékos átoltottsági szint eléréséhez több vakcinára van szükség. Szlávik János annak kapcsán, hogy mikor érhetjük el ezt az átoltottsági szintet, azt mondta, hogy még a vakcinák megérkezése előtt úgy gondolta, hogy Magyarországon idén nyárra elérhető a nyájimmunitás, ám most úgy gondolja, minden attól függ, milyen tempóban érkeznek az oltóanyagok.

Mi a helyzet a fertőzésen átesettekkel?

Azzal kapcsolatosan, hogy akik átestek már a fertőzésen, nem lenne-e érdemes őket szűrni, hogy mekkora az ellenanyagszintjük, mielőtt oltást kapnak, azt válaszolta, hogy az ellenanyagszint önmagában nem határoz meg mindent, hiszen nemcsak ellenanyagokkal védekezünk a vírusokkal szemben, hanem a sejtes védekezésünk is befolyásolja, hogy újrafertőződünk-e vagy sem. Tehát a szűréssel nem tudunk meg mindent, így szerinte jelen tudásunk alapján ilyen esetekben nem is érdemes ezt alkalmazni. A jelenlegi hivatalos álláspont szerint mindenesetre három hónap múlva lehet azokat oltani, akik már megfertőződtek.

Lapértesülések szerint egyes, a Covid-19-et tünetmentesen átvészelő gyerekek súlyos sokszervi gyulladással kerültek kórházba itthon, főleg a nyolc-tízéves korosztály érintett. Ennek kapcsán Szlávik azt mondja, „senki nem mondta, hogy gyermekek nem fertőződnek meg”. Ám az említett kórkép rendkívül ritka megbetegedés, Magyarországon eddig valamivel több, mint negyven esetet találtak, és szerencsére mind a negyven gyermek meggyógyult. Hozzátette: „tudjuk, hogy rengeteg kórképet, betegséget, panaszt és elhúzódó tüneteket okoz a koronavírus, ebből is látszik, hogy mennyire komoly vírus, és komolyan oda kell rá figyelni”.

A Dél-pesti Centrumkórházban érzik egyébként a második hullám lecsengését, alig ötven beteget ápolnak, míg az intenzív osztályon csupán tízen vannak.

elég, ha a hagyományos koronavírushoz képest sokkal gyorsabban terjedő angol variánsra gondolunk”. Ezért Szlávik szerint, ha megszüntetnék a lezárásokat, egészen biztos, hogy jönne a következő hullám. Az egyetlen megoldás a mielőbbi, hatékony oltás.