A stratégiai előrelátás fontosságáról – Kennan emlékiratai

2020. december 02. 14:05

Már a hidegháború hajnalán pontosan előre jelezte a szovjet rendszer összeomlását George F. Kennan – gondolatai a mai világrend tektonikus mozgásai közepette is segíthetik a mi tisztánlátásunkat.

2020. december 02. 14:05
null

Írta: Ilyash György, Külügyi és Külgazdasági Intézet 

 

Amikor olyan stratégiai gondolkodóval találkozunk, akinek előrejelzései évtizedekkel később is megállják a helyüket, odafigyelünk rá és próbálunk tanulni tőle. Kétségkívül ilyen ember George Frost Kennan, aki

egy másik korszak hajnalán képes volt a tisztánlátásra, gondolatai kiállták az idő próbáját,

sőt, a mai világrend tektonikus mozgásai közepette segíthetik a mi tisztánlátásunkat. 

Kennan, aki jó barátságot ápolt John Lukaccsal, a legismertebb kortárs magyar történésszel és akinek apját Kossuth Kentnek keresztelték a magyar szabadságharc vezérének tiszteletére, Milwaukee-ban született történész és diplomata volt. Diplomáciai pályafutása rendkívül aktív volt, mégis tanulságosabb számunkra, hogy a feltartóztatás politikájának szellemi atyjaként a hidegháborút meghatározó stratéga volt, később pedig létrehozója és leghíresebb vezetője az amerikai külügyminisztérium tervezésért felelős szervezeti egységének, emellett pedig megalkotója többek között az Európa újjáépítését és ezáltal a világot meghatározó Marshall-tervnek. 

A szeptemberben magyarul is megjelent Emlékiratok nemcsak feltárják ezt a rendkívüli pályafutást, hanem bepillantást is engednek egy olyan stratéga gondolkodásába, aki 1946-ban a legpontosabban határozta meg a szovjet kommunizmus belső hibáit, gyengeségeit és kényszereit,

pontosan előre jelezve a szovjet rendszer összeomlásának mikéntjét.

Az Emlékiratok azonban több, mint történeti dokumentum vagy kiváló irodalmi szöveg; a nemzetközi rendszer működésének megértéséhez vezető út is egyben. A szöveg az akkori világrend tektonikus átalakulása közepette kibontakozó gondolkodás, elemzés és tervezés ösvényein vezet végig minket, amelynek során számos ma is hasznosítható tapasztalatra tehetünk szert. 

A kilencvenes és kétezres évek hidegháborút követő eufórikus, ámde rövid időszakát követően ma újra a nagyhatalmi vetélkedés világában élünk, amelyben eltérő nézőpontok, megközelítések uralják a világpolitikát, miközben a nemzetközi rendszer erőegyensúlya átalakulóban van. Az átalakulások közepette ma egyszerre szeretnénk tisztánlátást és adekvát tudást a nagyhatalmi vetélkedés sajátosságairól. Kennan szövegének és gondolkodásának megismerése mindkettőt elősegíti. Könyvében olvashatunk arról, hogy miként volt képes elsőként felismerni a szovjet veszélyt abban az időben, amikor az amerikai kormányzat még az együttműködésben gondolkodott. Egyben azt is megértjük, hogy a nagyhatalmak célrendszere és eszköztára hogyan befolyásolta Európa sorsát. Churchill egyik beszédében amellett érvelt, hogy minél messzebbre tudunk hátranézni a múltba, annál messzebbre láthatunk előre. Kennan olvasása ma egy ilyen hátratekintés, ami segít előretekinteni. 

Talán még ennél is fontosabb, hogy Kennan szakmai pályafutása is ezt a tétel igazolja. A Szovjetunióról szóló elemzései azért tudtak minden pályatársáénál pontosabbak lenni és közelebb vinni a valósághoz, mert

arra helyezte a fő hangsúlyt, hogy az adott probléma megközelítése során legalább évtizedek, de inkább évszázadok távlatát tekintse át,

nem pedig hetek vagy hónapok kiszakított pillanatnyi képét. A történeti távlatokban való gondolkodás számára szükségszerűség: a nemzetközi rendszer megértését és a külpolitika tervezését is ez alapozza meg. Kennan elemzéseiből, amelyek az Emlékiratok mellékletei között is szerepelnek, kitűnik, hogy szerinte a szovjet vezetők gondolkodását egyszerre határozta meg az akkor megerősödő kommunizmus és az orosz történelem évszázados hagyományai, mi több, az utóbbiak sokszor talán még nagyobb hatást is fejtették ki.

Mindenesetre ma, amikor újra napirenden van hazánk és a szomszédos országok közös építkezésének, Kelet-Európa megújításának és megerősítésének célja, rendkívül fontos, hogy ezt a munkát a történelmi tanulságok tudatában, a szomszédos államok történetének és jelenének adekvát megértése révén végezzük el. 

A térségünkhöz kapcsolódóan egy érdekes és elgondolkodtató párhuzamot olvashatunk a könyvben. Kennan az általa létrehozott és vezetett külpolitikai stratégiai tervezési csapatával együtt három hét alatt papírra vetette a Marshall-tervet. A feladat elején George C. Marshall külügyminiszter egyetlen tanáccsal látta el: „Kerülje a trivialitásokat!” A romokban heverő Nyugat-Európa gazdasági helyreállításának terve az amerikai külpolitika messze legfontosabb és legnagyobb hatású eredménye. Az Emlékiratok szövege ennek a programalkotásnak a logisztikáját is részletesen mutatja be; azt, hogy

mennyire fontos a megfelelő szakértelemmel rendelkező csapat összeállítása,

illetve, hogy milyen tudás birtokában lehet megfelelő külpolitikai elemző és tervező munkát végezni. 

Kennan stratégiai előrelátása az adott ország – esetében Oroszország – nyelvének, történelmének és kultúrájának mély ismeretéből építkezett, egy nemzet főbb történeti és kulturális fejlődési irányainak, megértéséből. Pályatársaival szemben nagy előnyt jelentett számára, hogy a nemzetközi kapcsolatok és a diplomáciai szakismeretei mellett 1928-tól a berlini Humboldt Egyetemen orosz nyelvi és történeti tanulmányokat folytatott. John Lukacs szerint az orosz irodalom ismerete segítette Kennant mélyebben megérteni Oroszországot, mint amit egyébként a diplomáciai-közszolgálati tanulmányai lehetővé tették volna számára.

Ennek a klasszikus képzésnek az előnyeiről ma is érdemes elgondolkodnunk, amikor a szomszédos országok és népek megértésének újra tétje van. 

George F. Kennan: Emlékiratok I–II. (1925–1963). Antall József Tudásközpont, Budapest, 2020. 
 

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 23 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
longobárd
2020. december 03. 09:57
véleményem szerint az összeomláshoz meghatározóan a Reagen féle csillagháborus terv járult hozzá
mokány
2020. december 03. 08:24
Jezsuiták, nyárspolgárok, bolsevikik : Kühnelt-Leddihn Erik A Jezsuiták már az 1920 - as években megírták. De az USA -nak mindig is szüksége volt stratégiai partnerére, Európa megszerzése érdekében.
szemlelo
2020. december 02. 17:11
A Wikipediás cikk által leírt tevékenységéről inkább az látszik, hogy az "előrelátó" Kennan nem kevés bakot lőtt. És nem is kicsiket.
szemlelo
2020. december 02. 16:59
Sztálinnak szembe kellett fordulnia Amerikával. Nem segítséget kapott a háborúhoz, hanem "lend and lease"-t. Azaz kölcsönt, amit vissza kellett volna fizetni. Jól kitalálta Roosevelt: a háború után a Szovjetuniónak nem lesz pénze visszafizetni a kölcsönt, egyet tehet, beengedi az amerikai tőkét és eladja, ami még érték. Sztálin ez felismerte és egy ideig húzta az időt, majd amikor atombombája is lett, nyíltan szembefordult.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!