Köves Slomó egy online konferencián elemezte a magyarországi antiszemitizmus helyzetét.
„Magyarország valószínűleg a zsidók számára legbiztonságosabb hely jelenleg Európában” – mondta Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) főrabbija a Magyarország Barátai Alapítvány által szervezett nemzetközi „Hungary at First »Site« (Magyarország első „helyen”) Konferencián”, melyet a pandémia miatt online rendeztek meg. „Annak ellenére, hogy a társadalom egy részének vannak antiszemita érzései, nincs az országban fizikai atrocitás, ellentétben néhány nyugat-európai országgal” – mondta az EMIH vezető rabbija.
Köves Slomó rabbi előadásában megemlítette a Tett és Védelem Alapítványt (TEV), melynek létrejöttében a szélsőjobboldal megjelenése, a Jobbik növekvő népszerűsége és egyes politikusok ellentmondásos kijelentései játszottak főszerepet az elmúlt évtized közepe táján, valamint abból a gondolatból táplálkozott, hogy a zsidó közösségek felelősek önmagukért .
Az alapítvány jogi segítséget nyújt az áldozatok számára, foglalkozik a holokauszt-tagadás ügyeivel, illetve jogszabály előkészítésben működik közre. Az alapítvány kutatással és monitorozással is foglalkozik, mely tevékenységüket az utóbbi időben további nyolc országra terjesztettek ki. A harmadik pillér, az oktatás (programok, tankönyvek, tanfolyamok), amelyet Köves Slomó a legfontosabbnak tart.
„Ami az antiszemita tendenciákat illeti, Magyarország nemzetközi összehasonlításban mindenképpen biztonságosnak számít” –mondja Köves. A TEV felmérése szerint 2019-ben csupán 35 esetben történtek antiszemita incidensek Magyarországon. Ez az adat lényegesen jobb, mint a nyugati országok (Hollandia, Franciaország, USA vagy Nagy-Britannia) hasonló adatai, ráadásul még a szomszédos Ausztriában is több esetet regisztráltak a korábbi években.
„Ennek ellenére az antiszemita érzések mindenképpen jelen vannak a magyar társadalomban.” – mutatott rá Köves Slomó. A „mérsékelten antiszemiták” száma 10-18%, az „erős antiszemita attitűdök” aránya 18-27% között mozog. A magyar társadalom körülbelül kétharmadának egyáltalán nincsenek antiszemita érzései. Aggasztó azonban – mutatott rá a rabbi –, hogy a mérsékelt antiszemitákban a zsidóellenes érzések erősödni látszanak, amit Köves a Jobbik megerősödésének tulajdonít, mely elfogadhatóbbá tette a szélsőjobboldali nézeteket.
Köves Slomó szerint mindezen jelenségek mellet, míg a világ számos részén a zsidó embereknek gyakran túlélési stratégiákra van szükségük, amikor kimennek az utcára, addig Magyarországon ez nincs így. „Magyarország ugyanakkor még mindig egy olyan ország, ahol a lakosság nagy része valóban hisz antiszemita ideológiában, de ez nem csak a magyarokra jellemző” – állítja a rabbi.
Köves Slomó elismerte, hogy a Jobbik a centrum irányába mozdult 2016 után, és most magát néppártnak nevezi, de úgy véli, a Jobbikból továbbra is hiányzik korábbi kijelentéseik magyarázata, oka, és az egyértelmű elhatárolódás korábbi „elfogadhatatlan” kijelentéseiktől és álláspontjaiktól. A rabbi szerint nincsenek látható erőfeszítések egy alapokat érintő változásra. Rámutatott a TEV közvélemény-kutatásaira, amelyek során kimutatták, hogy míg a többi párt „antiszemita beállítottságú” szavazóinak aránya 15-40% között mozog, addig ez a Jobbik esetében még mindig 60-70% körül ingadozik, ami az elmúlt öt évben sem változott.
Arra a kérdésre, hogy az Orbán-kormány Soros-ellenes kampánya negatív hatással volt-e az országban tapasztalható antiszemitizmusra és a zsidó közösség életére, Köves elismerte, hogy bár nem találta „elegánsnak” a kampányt, ugyanakkor ismét hivatkozott a korábbi közvélemény-kutatásukra. „Elég megdöbbentő megállapításaik” szerint a politikai felhangok ellenére a válaszadók általában nem kötötték össze Soros Györgyöt a zsidósággal, és a kampánynak nem volt számottevő hatása az antiszemitizmusra. Az antiszemita incidensek száma sem emelkedett a kampány és az óriásplakátok megjelenése óta – állította.
A Sorsok Háza projektet 2013-ban jelentették be a magyar holokauszt 70. évfordulójára. Miután azonban a koncepcióért felelős Schmidt Mária történész és a zsidó közösségek közötti nézeteltérések miatt megtorpant a kivitelezés 2017-ben, a következő évben felkérték az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget, hogy vállalja a projekt vezetését. Köves Slomó szerint keményen dolgoznak rajta, de „az ilyen nagyszabású projektekhez mindenképpen időre van szükség”.
„Jelenleg ismert tervezőcégek és a holokauszt leghíresebb történészei dolgoznak a kiállításon” – mutatott Köves Slomó az asztalán heverő, publikálatlan tervekre. A lehetséges nyitást még a 80. évforduló (2024) előttre jósolja.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Sneider Tamás szerint a Fidesz az a párt, amelyik egyéni körzetekben győzhet, a Mi Hazánknak jelenleg erre nincs esélye.
A visszalépett jobbikos és a független jelöltek is sokat perkálhatnak.
Megigézve beszélt Magyarországról a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke, Sebastian Coe a Mathias Corvinus Collegium által szervezett sportkonferencián.
Az eset Magyarországon elképzelhetetlen volna, Nyugat-Európa nagyvárosaiban azonban mindennapos.
A rendezvényen beszédet mondott Orbán Viktor is.
Hann Endréék mentik a menthetőt.
Az április 1. és 12. között zajló Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében.
Az ellenzék csámcsog a magyar hadseregről kritikusan nyilatkozó Pálinkás Szilveszter százados interjúján. Most Pintér Ferenc alezredes a Patrióta csatornán fejtette ki, miért tartja hiteltelennek és szakmailag súlytalannak a századost, akit szerinte csak a nepotizmus és a politikai destabilizációs szándék röpített a reflektorfénybe.
