Szennyvíz öntötte el a salgótarjáni óvodát (FOTÓK)
A fertőtlenítés már folyamatban van, az újranyitásról a népegészségügyi hatóság dönt majd.
Egyik fő ígéretét sem váltotta be az önkormányzat vezetése az elmúlt egy évben, az Üllői és Nagykőrösi utat továbbra is kátyúk szabdalják, s úgy tűnik, ez így is marad az MSZP-ből a DK-ba átülő Szaniszló Sándorék regnálása alatt. Az energia a belső feszültségek palástolására vész el, közben a polgármester a főpolgármesterbe sem fél beleszállni.
„Hosszú ideje várat magára a három legfontosabb főút, az Üllői, a Nagykőrösi és a Gyömrői rendbetétele. (…) Nem várunk tovább, kikényszerítjük, ami a kerületieknek jár, plakátok helyett járható utakat, ezért dolgozunk” – jelentette ki Szaniszló Sándor – akkor még XVIII. kerületi polgármesterjelölt – 2019. október 11-én Ígéretek helyett utakat című kampányvideójában. Szaniszló aztán polgármester lett, ám a lengéscsillapítókat nem kímélő Üllői, Nagykőrösi és Gyömrői út állapota azóta is tovább romlik. Azt, hogy egy év regnálást követően még nem sikerült kivitelezni a harcosan beígért projekteket, még magyarázható lenne az idő rövidségével, csakhogy sajnos nagyon nem úgy tűnik, hogy Szaniszló tényleg rendbe teszi a szóban forgó szakaszokat. „Már most látszik, hogy a
Nagykőrösire nem ad pénzt Karácsony,
az Üllői út felújítására ígért nagyságrendileg egymilliárd forintból pedig lehetetlenség a Szarvascsárda tértől Vecsésig felújítani az útszakaszt. Meglepődnék, ha ebből az összegből a Béke térig eljutnának” – mondja lapunknak Lévai István Zoltán önkormányzati képviselő.
A Nagykőrösi út felújítása kapcsán Lévai István Zoltán rámutat, „nyilván Szaniszló látja már, hogy a Karácsony vezette főváros nem fogja finanszírozni a beruházást, nem hiába fordult Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, hogy a fővárosi főútvonalak fejlesztésére a kormány által elkülönített ötmilliárdos forrásból juttasson a kerületnek”. Amennyiben ez a terv nem valósul meg, Lévai szerint a szokásos kommunikáció lép életbe, ami Karácsony Gergely főpolgármesterét is jellemzi. Vagyis ha valamit nem tudnak saját hatáskörben megoldani, azt a kormányra fogják: „vagy nem ad pénzt a kormány, vagy ellehetetlenít”.
Lévai szerint a balodal nagyon keveset tett a kerületért, viszont nagyon erős az új városvezetés kommunikációja, mint fogalmaz, „Facebook-kormányzás” és „látványpolitizálás” folyik a 18. kerületben.
„Új projektek alig indulnak, terveket is alig látunk,
az általunk elindított projektek is lassan haladnak, nincs nyoma, hogy csak a járvány végét várnák a fejlesztések beindulásával” – szögezi le.
Szivárványkoalíció szivárványvezetéssel és belső harcokkal
Információink szerint nemcsak a projektekkel nem haladnak, hanem a hivatal sem úgy működik, ahogy kellene. „Elképesztő belső feszültségek, rossz hangulat jellemzi a közös munkát, több önkormányzati dolgozó – olyanok is, akiket az új városvezetés vett fel – is felmondott már” – mondja Lévai. Szerinte rengeteg energiája megy el a szivárványkoalíciós kerületvezetésnek arra, hogy ezek a konfliktusok kifelé ne látszódjanak. Mint mondja, van is mit palástolni, folyamatosak a belső viszályok, konfliktusok „alpolgármester és alpolgármester között, polgármester és a különböző párt által delegált alpolgármesterek között”.
Szerinte nem is csoda, hogy állandóak a belső harcok, mint mondja, a kerület összes vezetője szinte két-három pártban volt már. Szaniszló polgármester a Fideszben kezdte, majd átigazolt először az MSZP-be, aztán az önkormányzati választást követően, egészen váratlanul DK-ba. Somody László alpolgármester az LMP-ben indult, majd átment a Párbeszédbe, jelenleg a Momentum színeiben alpolgármester. Ferencz István alpolgármester még az SZDSZ-ben indított, 2010-ben civil jelöltként működött, jelenleg a DK-ban van. Petrovai László alpolgármester is az LMP-ből igazolt a Párbeszédhez. „Egyedül Kőrös Péter alpolgármester maradt hű eredeti pártjához, az MSZP-hez” – mondja Lévai.
„Hogy és meddig tud egy százezres kerület állandó belső vitákkal működni?”
– teszi fel a kérdést Lévai.
A képviselő sérelmezi, hogy a Fidesz-KDNP képviselőit eközben teljesen kiszorították az önkormányzat döntéshozatali, valamint ellenőrzési testületeiből, mint mondja, csak a törvényi minimum szerint lehetnek jelen egy-egy bizottságokban. „Nyolc képviselőnk van, mindenki egyetlen bizottságban, és ennyi” – nyomatékosít. A Fidesz-KDNP nem delegálhatott szakértőket az önkormányzati bizottságokba és az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok felügyelő bizottságaiba, valamint a Városgazda XVIII. Nonprofit Zrt. igazgatóságába sem, ez 1990. óta példa nélküli a XVIII. kerületben.
Mint mondja, nonszensz, hogy a törvény megengedi, hogy egy település másik településrészén részönkormányzatot hozzanak létre, az pedig felháborító, hogy ebben a hét fős Pestszentimrei Városrészi Önkormányzatban a lőrinciek vannak többségben az imreiek ellenében. Szerinte ez a józan ész mellett valójában szembemegy a jogalkotói szándékkal is.
Nem valósul meg a dél-pesti bicikliút
Nemcsak kicsi, de – miután Karácsony elkaszálta – nulla az esély arra, hogy a kerületből ingázók a dél-pesti kerékpárúton közelítsék meg a belvárost vagy a Duna partot. A projekt egyébként nyolcvan százalékban európai uniós forrásból valósult volna meg, ezt az összeget a 2021-ig tartó uniós költségvetési időszakban vehette volna igénybe a főváros. A Magyar Hírlap információi szerint a kerékpárút megvalósításhoz szükséges fennmaradó részhez pedig még a kormányzat, az érintett kerületek is biztosítottak volna forrást.
Ám „hiába költött az előkészítésre több mint százmillió forintot a csepeli, a soroksári és a pestszentlőrinc–pestszentimrei önkormányzat, hiába készültek el az útvonaltervek, a hatástanulmányok, az elgondolás anyagai az archívumba kerültek” – írja a Magyar Hírlap. Karácsony azzal indokolja a kerékpárút napirendről levételét, hogy a megdráguló projekt nem fért volna bele a költségkeretbe, és az előző vezetés nem is haladt érdemben a beruházással.
Szaniszló Sándor egyébként nem nagy barátja a biciklisávoknak: október 18-án közösségi oldalán még Karácsony Gergely főpolgármesterbe is beleszállt, amikor is a Publicus Intézet kutatására hivatkozva közölte, a külső kerületekben élők vesztesei az „Üllői úton és Nagykörúton kialakított, gépjármű forgalmat jelentősen akadályozó” sávszűkítési döntésnek. Egyúttal rögzítette, tárgyalást kezdeményez a fővárossal „az aránytalan hátrány megszüntetése, vagy egy elfogadható mértékű, közlekedési kompenzációs csomag kidolgozása érdekében”, ehhez pedig kérte a kerületiek javaslatait. Lapunk szerette volna Szaniszlót erről és egyéb kerületi ügyekről is kérdezni, ám hivatala részéről
Elkaszált Béke téri második ütem
Várat magára a Béke téri csomópont fejlesztésének második üteme is. Elég nagy az esély rá, hogy nem valósul meg az sem, miután a főváros egy tollvonással lehúzta a támogatandó projektek listájáról. A projekt kapcsán Lévai István Zoltán lapunknak elmondja, több közbeszerzés eredménytelenül zárult, és hiába fővárosi projekt, „a baloldal hibalistájára is fel lehet írni, hogy ígéretei ellenére elengedte a Béke téri fejlesztést”.
Botrány az óvodaátszervezés körül
Lapunk számolt be először a kerület óvodaátalakítási botrányáról. Szaniszlóék a járvány első hullámának idején, a különleges jogrend örve alatt, érdemi társadalmi párbeszéd nélkül, pár hét alatt keresztülnyomták a kerület óvodahálózatának teljes átszervezését. Megfosztották az intézményeket szakmai és gazdasági önállóságuktól, ezeket egy vízfejként létrehozott igazgatóság alá vonva, amelynek csúcsvezetője egyébként a polgármester élettársának barátnője. Ennek kapcsán Lévai azt mondja, véleménye szerint sem volt jogszerű a folyamat, ám
Lévai attól tart, az idő múlása miatt nem járnának sikerrel, a bíróság szerinte arra hivatkozna, hogy az átszervezett rendszer visszaállítása nem szolgálná a szülők és gyerekek érdekét. A helyzetet nehezíti, hogy a szülők – tartva attól, hogy gyerekük inná meg a levét – nem mernek nyilatkozni, ahogy a munkájuk elvesztésétől félő óvónők sem.
Különös fordulat a Flór Ferenc utcában
A kerület másik szimbolikus ügye – amiről szintén a Mandiner számolt be elsőként – a Flór Ferenc utca körüli cirkusz. Mint ismert, a lakók akaratának ellenére szerette volna a XVIII. kerület DK-s vezetése keresztülnyomni a Flór Ferenc utca szilárd burkolattal ellátását. Miközben május végén még javában zajlott az utca lakóinak írásos nyilatkoztatása a beruházásról, a kormányhivatalban megindult az eljárás az építkezés előkészítésére. A lakók diktatórikus fenyegetésre panaszkodtak, sokan a magántulajdonukat féltették. Az ügy azonban nem várt fordulatot vett: az önkormányzat és a lakók között fél éve húzódó állóháború október 7-én lezárult, azt követően, hogy Szaniszló polgármester az utcába szervezett lakossági fórumon közölte, hogy meggyőződése, hogy „minden körülmények között első a lakótársaink véleménye”, ezért úgy döntött, eláll a fejlesztéstől.
Ez a nem várt zárás külön érdekes, főleg annak fényében, hogy a kijelentés előtt három nappal az önkormányzat – hogy meggyőzze a lakókat, hogy a térköves útra igenis szükségük van – fákat is megrongálva 29 óriásplakátot betonoztatott le. Lévai szerint nem egyértelmű, hogy miért hátrált meg a városvezetés, hiszen aligha azért, mert fél év után végre eljutott hozzájuk a lakók tiltakozása, amire a polgármester az utcafórumon hivatkozott. A nyomósabb ok szerinte más volt.
Időközben kiderült ugyanis az, hogy a pályázat nem felelt meg a kiírási feltételeknek. Egyrészt a földhivatali nyilvántartásokban a Flór Ferenc utca egy része nem földút, márpedig a támogatás csak földútra vehető igénybe. Másrészt pedig az utcában van olyan szakasz, ami a közforgalom számára nem nyitott. Márpedig csak olyan utcaszakasz szilárd burkolattal ellátására jár a támogatás, ami a közforgalom számára nyitott.