A járvány sem állíthatja meg az energiaellátás fenntarthatóbbá válását

„A pandémia második fázisában enyhe optimizmusra utalnak az energiafogyasztási adatok, az iparág az első hullám után már nem számít olyan hatalmas sokkra, mint amilyet az év első felében lehetett tapasztalni. Az energetikai innovációt ugyanakkor nem veszélyeztetik a jelenlegi folyamatok” – mondta lapunknak Czinege Kornél, az MVM Csoport villamosenergia-nagykereskedő vállalata, az MVM Partner Zrt. vezérigazgatója.

Milyen változásokat hozott a piacon a pandémiás helyzet, illetve ez mennyiben befolyásolta az önök működését?

A pandémiás időszak első fázisában a fontosabb európai piacokon 3-8%-os fogyasztáscsökkentés volt tapasztalható, hiszen sok üzem, kereskedelmi egység bezárt vagy csökkentett intenzitással működött. A kereslet azonban a nyár közepétől fokozatosan újra növekedni kezdett a gazdaság újraindulásával, bár a korábbi csúcsokat egyelőre nem éri el a fogyasztás. A kialakult helyzet az energiaigény mellett leginkább a széndioxid-kvóta árfolyamára volt hatással, ami jelentős csökkenés után ismét növekedésnek indult, illetve a földgázárak is soha nem látott mélységben voltak a kezdeti időszakban, amit szintén korrekció követett.

A járvány természetesen a cég napi működésében is változásokat hozott, pandémiás üzemmódra váltottunk, de a nagykereskedelmi ügymenet emiatt nem változott lényegesen. Elsősorban a kollégák védelme hozott új feladatokat: otthoni munkavégzés feltételeinek a megteremtése, a csak a központból végezhető feladatoknál a dolgozók kiemelt védelmének, a több műszakos, elkülönített munkavégzés megszervezése jelentett kihívást, de ezeket mind sikerrel vettük.

A járványhoz köthetően számítanak még drasztikus árváltozásokra az energiapiacokon?

Az energiapiaci árak jellemzően leképezik az általános gazdasági folyamatokat, illetve az azokkal kapcsolatos várakozásokat. Ebből következik, hogy a hazai, európai és globális járványhelyzet, illetve az azzal összefüggő intézkedések hatással vannak az energiaárakra is.

Egyelőre azt tapasztalhatjuk, hogy a tavaszi sokkot követően az energiapiaci árak növekednek, ami enyhe optimizmust jelez a gazdasági szereplők részéről.

Ezzel párhuzamosan az is érzékelhető, hogy az európai államok az elmúlt hónapok tapasztalatai alapjain igyekeznek elkerülni az újabb drasztikus lépéséket. Habár nem szeretnék becslésekbe bocsátkozni, de a mostani tudásunk alapján a korábbihoz hasonló méretű sokk kevésbé valószínű. Viszont az általános bizonytalanság miatt a piacok volatilitása nőhet.

A járvány egy másik hatása lehet a fenntarthatóság előtérbe kerülése. Az energetikában hozhat változást ez a gondolkodás?

A fenntarthatóság az európai energiapolitikában már régóta középpontban van, és ez alapvetően meghatározza az iparág jövőbeni fejlődési irányát. Láttuk az elmúlt időszakban Magyarországon is, hogy a megújuló energiaforrások – élükön a naperőművekkel – több alkalommal is rekord termelést értek el. Hazánk energiastratégiája egyébként is a nukleáris és a megújuló energia alapú termelést preferálja, mint kibocsátásmentes termelési módokat, ennek megfelelően itthon is jelentősen nő a megújulós kapacitás, főleg szolár fronton, és e tendencia várhatóan a jövőben is folytatódik. Belátható időtávon belül ugyancsak felértékelődnek a magas hatásfokú és rugalmasan üzemeltethető földgázos egységek, amelyek képesek a megújulók időjárásfüggő termeléséből eredő bizonytalanságok kezelésére. Így, a megújulók további terjedése mellett várhatóan hazánkban is újabb földgázos erőművek üzembe állítására lesz szükség.

A másik oldalról az innovatív megoldások szerepének fokozódó erősödésére is számítok. Fontos kérdés például az energia tárolása, már csak az időjárásfüggő megújulók termelése miatt is. A nagyméretű akkumulátorok a várakozások szerint önálló elemként jelennek majd meg a villamosenergia-rendszerekben, hozzájárulva ezzel az ellátásbiztonság növeléséhez. Hosszú út vezet még idáig, de egyre több pilotprojekt vizsgálja az ebben rejlő lehetőségeket, és mi magunk is tervezünk ilyen projekttel. 

Az innováció másik fontos területe az ún. „demand-side management”, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jelenleg termelésközpontú rendszerszabályozásba belép a fogyasztó oldali szabályozás is, amire példa a lakossági szolgáltatásban elérhető C-tarifás, vagy köznapibb nevén „éjszakai áram” alapú vételezés. A fejlesztések abba az irányba mutatnak, hogy a jövőben még nagyobb számban és még dinamikusabban legyenek bevonhatók a fogyasztók a rendszer kiegyensúlyozásába. Előfordulhat például, hogy egy adott pillanatban egy bevásárlóközpont vagy egy raktár a fogyasztásának átmeneti módosításával járul hozzá a rendszer egyensúlyban tartásához, ezzel kiváltva az esetleges drágább többlettermelői kapacitások igénybevételét.  

A visszaeső energiaárak ugyan többnyire nem kedveznek az energetikai innovációnak, de a járványhelyzettel az élet sok területén felértékelődő tudatosság, a korábbi status quo átgondolásának igénye akár segítheti is a fenntarthatóbb energiaellátásra irányuló törekvéseket. Mindezek mellett, ahogy már említettem, az energiaárak visszaemelkedése is megindult, míg az Európai Unió és hazai energiapolitika hosszú évek óta elkötelezett a tisztább energiaforrásokra történő átállás mellett.

(X)