A várkapitány, akire Liszt Ferenc sem haragudott, amiért felébresztette

1855-ben született Pesten, idősebb Ybl Lajos gyermekeként. Az idősebb Ybl megbecsült ember volt, váltótörvényszéki elnökként is dolgozott s megtehette, hogy a fiát előbb Bécsben majd Stuttgartban taníttassa. Ifjabb Ybl Lajos tervezőként végzett és 24 éves volt, amikor az 1879-es nagy szegedi árvíz után a város újjáépítésén dolgozott. Itt ismerkedett meg Mayer Ilonával, a jó nevű szegedi vaskereskedő leányával.

A kapcsolatból szerelem lett, majd eljegyzés, 1881-ben pedig oltár elé vezette a fiatal hölgyet. A Szegedi Hírmondó a következőképpen írt a jeles novemberi eseményről:

„Kedden délután 4 órakor Ybl Lajos oltár elé vezeti Szeged szép hölgykoszorújának egyik legszebb üde virágát.”

Az esküvőn még ott volt Ybl Lajos édesapja is, ám ő a következő évben meghalt. A szépreményű tervező később az udvar szolgálatába állt és a budai Vár építészeti ellenőre lett, mellette pedig lelkesen tervezett. Így 1890-ben megnyerte azt a pályázatot, amelyet az új hódmezővásárhelyi városháza épületére írtak ki. Egy magas tornyú épületet álmodott, amely még ma is a város egyik ékessége.
Ybl Lajos a híres tervező, Ybl Miklós unokaöccse volt, és mikor 1891-ben a neves építész elhunyt, természetesen Lajos is ott volt a temetésen.

Később Temesvárról kapott megbízást a helyi katolikus templom megtervezésére, majd 1895-ben Ferenc József budai várkapitánnyá nevezte ki az akkor 40 éves Ybl Lajost. A Fővárosi Lapok „rokonszenves, előzékeny fiatalemberként” jellemezte az új várkapitányt, akinek kinevezésekor a Budapesti Hírlap nem felejtette el megjegyezni, hogy

„így nyugalomba vonul Supp Ferencz, az előző várkapitány, aki most sem tud magyarul, pedig ki tudja hány éve szolgál már itt.”

Ybl Lajos elegáns úriember volt és igazi diplomata alkat, nem véletlen, hogy Ferenc József és Erzsébet királyné is hamar a bizalmába fogadta. A protokolláris feladatok mellett tervezőként is jeleskedett a budai Várban, ő álmodta meg az új tróntermet és ő tervezte az új királyi trónt is, amelyet 1896-ban a millenniumi ünnepség során ki is állítottak a Városligetben.

A Budavári Palota felújításán dolgozó Hauszmann Alajossal is kiváló kapcsolatot ápolt, 1896 nyarán például együtt járták be Európa jelentős városait (Londont, Párizst és többek között Berlint is), hogy műkincseket vásároljanak a palotába, mellette pedig híres kastélyok berendezéseit tanulmányozzák.

Már idős korában a 8 Órai Újságnak mesélt arról, mennyire összetett munkája volt várkapitányként. Elmondta azt is, hogy Erzsébet királyné annyira imádta a magyar cigányzenét, hogy 1896 októberében meglepte vele a királynét. Történt, hogy Sisi kikocsikázott a budai hegyekbe, éppen a Svábhegyen időzött, amikor megjelent a híres prímás, Radics Béla és 16 tagú zenekara és csak a királynénak játszottak, aki igencsak meghatódott a kedvességtől.

A protokoll fontosságával kapcsolatban mesélte azt is, hogy egy alkalommal Vilma, holland királynő a budai Várba látogatott. Miközben bejárta a palotát, megemlítette Ybl Lajosnak, hogy szívesen megnézné a koronázási ékszereket, amelyeket egy páncélteremben tartottak a palotában. „Sokat hallottam arról a legendás tiszteletről, amellyel a magyar nemzet Szent István koronáját körülveszi. Nem volna lehetséges meglátni a koronázási jelvényeket?” – kérdezte a várkapitánytól, aki udvariasan közölte, szigorú szabályok rendelkeznek arról, hogy ki láthatja a koronát, így nincs rá lehetőség. Azt is elmesélte, volt olyan esztendő, amikor csupán kétszer nyitották ki a páncéltermet, akkor is csak azért, hogy átszellőztessék.

Arról is Ybl Lajos emlékezett meg, hogy egy alkalommal Valéria főhercegnő és Amália hercegnő Gödöllőn időzve eldöntötte, másnap bekocsikáznak Pestre és Liszt Ferenccel akarnak beszélgetni. Ybl Lajosé volt a feladat, hogy megszervezze a találkát. Azonnal a Zeneakadémiára sietett, mert abban az időben Liszt ott lakott. A világhírű zeneszerző éppen aludt, a portásnak pedig meghagyta, hogy senki kedvéért nem ébreszthetik fel. Ybl végül rábeszélte a portást, így bejutott Liszthez.

„Hálószobájában, hatalmas, széles ágyban feküdt Liszt Ferenc. Csodaszép, óriási fehér hajával, mint egy hófehér oroszlán emelkedett fel a párnáiról

és a legnagyobb örömmel jelentette ki, hogy a fenségek rendelkezésére áll.” – mesélte Ybl.

A várkapitánysága alatt történt az is, hogy a Budavári Palotában időző Erzsébet királyné azzal fordul Ybl várkapitányhoz, hogy szeretné megismerni az éppen Gödöllőn vendégeskedő Sándor szerb királyt. A szerb uralkodó el is indult a budai Várba, igen ám, de már Budán vette észre, hogy hiányzik az oldaláról a kardja. Az etikett szerint pedig katonai egyenruhában kard nélkül nem léphetett a királyné elé. Egy lovas futár végül elvágtatott Gödöllőre a kardért és Sándor király két óra késéssel beléphetett a trónterembe.

Ybl Lajos és felesége olyannyira baráti viszonyt ápolt Ferenc Józseffel, hogy amikor Erzsébet királynét egy olasz anarchista meggyilkolta 1898-ban, a császár egy fotót ajándékozott az Ybl családnak. Egy felbecsülhetetlen értékű fényképet, hiszen ez volt az utolsó felvétel, amely a királynéról készült. A fotón Sztáray grófnő, Sisi egyik udvarhölgye nyújt át egy esernyőt a királynénak a Genfi-tó partján. A többit tudjuk, percekkel később Luigi Lucheni egy reszelővel szíven döfte Ferenc József feleségét…

Ybl Lajos 1900-ban, ötévnyi várkapitányi szolgálat után megbetegedett, hosszú időt töltött Abbáziában, majd a következő esztendőben hat hónap betegszabadságra ment, amely alatt bejelentette, hogy lemond a várkapitányi tisztségről. Az ekkor is még csak 46 éves tervező felgyógyult és minden erejével az építészet felé fordult.

mellette pedig villákat és bérházakat is megálmodott. Elismerték a munkáját, a Keresztény Építészek Szövetségének elnökének is megválasztották.

A kiváló diplomatának és építésznek egy fia született, Ybl Ervin, aki miniszteri tanácsos lett és a Budapesti Hírlap újságírójaként is dolgozott. Természetesen ő is ott volt 1934 januárjában a Kerepesi temetőben Ybl Lajos búcsúztatásánál, aki 78 éves korában aludt el örökre.