A labanc propaganda miatt jelent meg 315 éve az első magyar újság

A Mercurius Hungaricus ötlete gróf Esterházy Antal tábornok nevéhez fűződik az újság ötlete, hiszen addig tétlenül nézte maga II. Rákóczi Ferenc is, hogy a labancok a Bécsben megjelenő kormánylapban, a Wienerisches Diariumban torzítva közölték a hadi eseményeket, és „elfelejtették” megírni a kuruc sereg sikereit a harcok során.

Mindez bosszantotta Rákóczit, így kapóra jött Esterházy gróf ötlete. Azt is hamar eldöntötték, hogy nem magyar nyelven jelentetik meg a lapot, hiszen a szabadságharc külföldi megítélésén szerettek volna javítani, így a latinul megírt újságot juttatták el az európai udvarokba.

amelyben négy tudósítás kapott helyet. Rögtön kiderült belőle, hogy II. Rákóczi Ferenc akkoriban Eger váránál állomásozott a csapataival, hiszen a lap is megírta: „Az erdélyi fejedelem a szabadabb levegő kedvéért, kimenvén a városból, nyílt mezőn üté föl táborát.”

Az első magyar újság arról is tudósított, hogy Bóné és Nyíri ezredeseket a rácok megverték. Nyíri el is esett, mellette pedig 45 kuruc halt meg az összecsapásban és két ágyú is odalett. Azonban Károlyi Sándor a csapataival a rácok után eredt, az ágyúkat visszaszerezte, sőt még három ágyú került be a hadizsákmányba.  

Gyanítható, hogy az újságot heti vagy inkább havilapnak tervezték, ehhez képest a következő száma csak augusztusban jelent meg, de már Mercurius Veridicus néven.

ezzel is arra utalva, hogy a bécsi udvar propagandalapját akarják ellensúlyozni.

Nem volt könnyű dolga a szerkesztő Rádaynak, hiszen ebben a számban kellett tudósítania a vöröskői csatavesztésről, amely nagyon komoly károkat okozott a kurucoknak. De ha már ott állt, hogy Igazmondó, részletesen beszámolt a kudarcról is, egyáltalán nem tompította a vereség tényét.

Ugyanígy tett a lap az 1708 augusztusában megjelent számában, amely a súlyos trencséni vereségről számolt be. Azt sem hallgatta el, hogy

„lovával oly sebesen elbukék, hogy a paripa a hirtelen lett esésben nyakát szegé, Ő Felsége pedig orcával a földre vetődvén sok vére kiomlék”.

Az első magyar újságból egyébként hallatlanul kevés példány maradt fent: a sajtótörténészek hat különböző lapszámot ismernek, főleg azért, mert

Egy bizonyos, hogy utoljára 1895-ben bukkantak addig nem ismert lapszámra, azóta egyetlen új Mercurius sem került elő. Magángyűjteményben is volt belőle, báró Prónay Sándor tóalmási könyvtárában három különböző példány is akadt, amelyeket később báró Podmaniczky Gézáné őrzött tovább.  

Érdekesség, hogy a legrégebbi angol újság sokáig magyar tulajdonban volt: egy Amerikában élő magyar gyűjtő, Feleky Károly vette meg még a századelőn. Egy londoni antikvárium vezetője kereste meg, hogy van nála egy régi angol újság, amelyben a magyar Bethlen Gáborról írnak a címlapján. Feleky megvette az újságot, s csak miután megérkezett, akkor szembesült vele, hogy a valaha volt legrégebbi angol lapot tartja a kezében.

Az 1621 szeptemberében megjelent Corante nyolc hónappal korábban jelent meg, mint a British Múzeumban legrégebbi lapként őrzött újság. A brit múzeum természetesen jó pénzért meg akarta venni tőle a páratlan példányt, de Feleky nem adta, mivel magyar vonatkozású hír volt benne. Feleky gyűjteménye később szétszóródott: nem tudni azt sem, mi lett a sorsa az újságkülönlegességének.

Visszatérve a legrégibb magyar laphoz: a Mercurius Veridicusra keresztelt újság végül 1710-ben szűnt meg. A történelem fintora, hogy a labancok ellenlapjából, a Wienerisches Diariumból később megszületett a Wiener Zeitung, amely még ma is létezik. A Mercurius viszont 310 éve eltűnt a köztudatból.