A kibervédelem a közeljövő egyik legégetőbb feladványa lesz. Mivel a világ vezető nagyhatalmainak többsége már lépett, most a NATO-tagokon a sor, hogy felzárkózzanak. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény módosítása nem újabb támadás a jogállamiság ellen, hanem a kötelező minimum.
Dobozi Gergely írása a Mandiner hetilapban.
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény múlt heti módosítása finoman szólva is megosztó volt, s a jogállamiságot féltő hangok különösen hangosnak tűnnek a különleges jogrend árnyékában. Fontos azonban rögzíteni: a júliustól hatályos rendelkezések célja, hogy nemzetbiztonsági szabályozásunk lépést tartson a 21. századi folyamatokkal, nem pedig az, hogy szöget verjen a jogállamiság koporsójába.
Hazánk kiberbiztonsága, annak jelentősége az ország politikai, gazdasági, pénzügyi, technológiai és egészségügyi biztonságával egy sorban említendő. A mostani jogalkotás célja nem a polgárok korlátlan megfigyelése, sokkal inkább jele annak, hogy a megváltozott viszonyok indokolttá teszik egy 1995-ben alkotott jogszabály aktualizálását – a katonai kibertér védelméről a honvédelmi törvény már rendelkezik. Ahhoz, hogy érthetővé váljon, mi vezetett ide, mindenekelőtt a közelmúlt tendenciáit érdemes elemezni.
A világgazdaság évről évre egyre nagyobb hányada helyeződik át a kibertérbe, s a tendencia az államigazgatási funkciókra is igaz: 2020-ban a legtöbb fejlett országban azonosítható az a néhány stratégiai terület – például a telekommunikáció, a közlekedés, bizonyos államkincstári funkciók, energetika stb. –, amely az állam biztonságos működtetéséhez szükséges, mégis valamilyen formában kötődik a kibertérhez. Megjegyzendő, hogy a hazánkban is egyre elterjedtebb e-közigazgatás is a felhőbe tereli a mindennapi ügyintézést.
Ez nem csak a jóhiszeműek számára lehetőség. Ami a privát szektort illeti, az egyik piacvezető kibervédelmi cég 2019-es jelentése közel egymilliárd támadásról számolt be az előző évre vonatkozóan. Az államközi kapcsolatok viszonyában pedig egy amerikai agytröszt, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) közölt terjedelmes listát a regisztrált államellenes kibertámadásokról – a népszerű túlterheléses támadásokon és dezinformációs kampányokon túl ezek közül nem egy irányult az említett stratégiai jelentőségű állami infrastruktúrák ellen.
Felismerve a realitásokat először Kína, majd Oroszország lépett, s minden jel arra utal, hogy a sort a NATO folytatja majd. Az Állami Duma 2019 februárjában megszavazta a nyugati sajtóban internet sovereignty bill néven ismert törvényjavaslatot, megteremtve a lehetőségét annak, hogy a világháló elérhetősége az orosz nemzeti érdekeknek megfelelően alakuljon. Az orosz lakosság a továbbiakban a Runet elnevezésű hálózatra is kapcsolódhat, létrehozták az általunk ismert világhálótól teljesen elkülönült tartománynévrendszert (DNS – Domain Name System). Utóbbi 2019 decemberében átesett az éles tesztelésen is. Az orosz intézkedés illeszkedik abba a folyamatba, amelyet a kínaiak indítottak Aranypajzs terv – a köznyelvben: kínai nagy tűzfal – néven. Az ázsiai nagyhatalom szintén kreatív informatikai megoldások útján tette egyértelművé a nemzetközi közösség számára, hogy a kibervédelem nemzeti érdek.
„A NATO is felfedezte, hogy a kibertér ugyanolyan értelmezési tartomány a biztonságpolitika területén, mint a szárazföld, a tenger vagy a légtér”
2016-ban a NATO is felfedezte, hogy a kibertér ugyanolyan értelmezési tartomány a biztonságpolitika területén, mint a szárazföld, a tenger vagy a légtér. A katonai együttműködés a Tallinn 2.0 című dokumentumában rögzítette, hogy a szövetségen belül osztatlan az egyetértés: a szuverenitás is értelmezhető itt. A tendenciákból következően hazánknak is újra kellett gondolnia a kibertérhez való viszonyát. Létrejött az új nemzeti biztonsági stratégia, amely alapján a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény módosítása nem több, mint a 21. század egyik legnagyobb kérdésére adott helyes válasz.
A világ még csak most kezd ráébredni, hogy az intézményesült kibervédelem lényegében az egész problémakör Achillesz-sarka. A kategóriák tisztázatlansága miatt ma nem világos, hogy mely kibertámadás minősül katonai agressziónak, és mely marad mondjuk egy bűncselekmény szintjén. Katonai agresszió ugyanis az, ha egy állam fegyveres ereje súlyos következményekkel elsőként alkalmaz erőszakot más állam integritása ellen. A helyzet a hibrid hadviselést leszámítva tisztázottnak tűnik a fizikai valóságban, azonban a kibertérben akár egy hálószobából is el lehet követni állam elleni agressziót. Ha pedig egy kibertámadás agresszióként minősül – az észak-atlanti szerződés erre immár lehetőséget nyújt –, arra adott esetben a háborúzás hagyományos eszközeivel is reagálni lehet, ami a nemzetközi béke szempontjából korántsem érdektelen.
Az a tény, hogy a magyar szabályozás e körben mérlegelési jogot biztosít a döntéshozók számára, mindenképpen jó helyzetértékelésre vall. Amíg nincs a kiberszuverenitásnak egyezményesült formája, az államok feladata marad, hogy az ilyen és ehhez hasonló intézkedéseket megtegyék.
A törvénymódosítás a polgári kibervédelmet intézményesíti
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Magyarország egyik polgári titkosszolgálata, legfontosabb feladatai közé tartozik a szolgáltatásnyújtás a bűncselekmények felderítése során. A szolgáltatások köre a büntetőeljárás két legérzékenyebb mozzanatához, a titkos információgyűjtéshez és az úgynevezett leplezett eszközökhöz – vagyis jellemzően a privát szférához és a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat korlátozó cselekményekhez – kapcsolódik. A szakszolgálat immár ellenőrizheti az elektronikus hírközlési hálózatokat, és hozzáférhetetlenné teheti a biztonsági eseménykezelés során feltárt, fenyegetést jelentő adatokat, szolgáltatásokat.
A módosítás tehát a jogosultságok körét bővíti a polgári kibervédelem eszközeivel, egyúttal kizárja azokat a párhuzamosságokat, amelyek az eddig össze nem hangolt, de közös hatáskörgyakorlásból adódtak. Az új jogosítványokkal kapcsolatban is érvényesül a célhoz kötöttség elve, a hírközlési hálózatok ellenőrzése nem terjedhet ki kommunikáció elemzésére – tudniillik a megvalósítás nem jelent teljes körű megfigyelést –, továbbá az ellenőrzéskor megszerzett adatokat a lehető legrövidebb megőrzési idő után törölni kell. További garanciális szempont, hogy a szakszolgálat nem a közvádlóként eljáró ügyészségnek nyújt szolgáltatást, hanem azokban az esetekben, amikor utóbbi mint nyomozást folytató szerv lép fel, és akkor is csak külső engedély birtokában.
***
Gigantikus malacpersely
Néhány adattal szemléltetve a tendenciákat: az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája 2019-es jelentésében rámutatott: az internetes adatforgalom 2002-ben mindössze 100 GB/s volt, ez a mutató 2022-re minden valószínűség szerint 150 700 GB/s-re emelkedhet. Ehhez számítva azt, hogy már a 2010-es évek közepén is a nagyjából 60 ezer milliárd dollárra tehető globális M2 pénzállomány kilencven százaléka elektronikus formában létezett, belátható, hogy rég túl vagyunk azon a ponton, amikor még a pénzügyi tranzakciók hagyományos formái uralkodtak.
A NATO-szintű védelem magyar érdek
Magyarország nemzeti biztonsági stratégiája hangsúlyozza, hogy hazánk katonai és stratégiai szempontból az euroatlanti érdekszféra része. Ez azért fontos, mert a módosítást opponáló – inkább politikai, mintsem szakmai – jellegű kritikák arról szóltak, hogy a jogalkotó a magyar kiberteret egyes, a NATO-val szemben ellenérdekelt erők irányába nyitva hagyja. A módosítás alapján a kibertámadás megszakítása során biztosítani kell az összhangot a nemzetbiztonsági, honvédelmi, bűnüldözési és külpolitikai érdekekkel és törekvésekkel.
Címlapképen: Az új NATO-székház Brüsszelben. Fotó: Shutterstock
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
„A politikában nagyon ritkán bukkan fel olyan tehetség, született tehetség, tehát nem tanult, mint amilyen Varga Judit” – fogalmazott Orbán Viktor a Hotel Lentulai című műsorban, ahol eddig talán sosem hallott közvetlenséggel beszélt a magyar közélet szereplőiről, saját politikusi fejlődéséről, és a nemzeti karaktert meghatározó sorskérdésekről.
A kormány a brüsszeli tervekkel szemben is megvédi a magyar mezőgazdaságot és így az ország élelmiszer-biztonságát.
Két pontban foglalta össze, mik lennének az Ukrán EU-csatlakozás legsúlyosabb következményei.
Több száz drónt vetettek be.
Persze ideje volt már ennek, de arra talán senki nem számított, hogy a brit–francia–német tandem egyszerre veszíti el a kezdeményezést Ukrajnában és a Közel-Keleten. Ugrósdy Márton írása.
Amerika egyre hangosabban kérdőjelezi meg saját szövetségi kötelezettségeit – Mike Lee republikánus szenátor friss törvényjavaslata egyenesen a NATO-ból való kilépésre szólít fel. A „Not A Trusted Organization Act” nem csupán politikai provokáció, hanem világos jele annak, hogy az amerikai külpolitikai gondolkodásban mély törésvonalak húzódnak.
A folyamat azonban már a kezdeteknél akadályokba ütközik: Benjámin Netanjáhú izraeli miniszterelnök hivatala közölte, hogy a Hamasz által javasolt módosítások „elfogadhatatlanok Izrael számára”.
Olyan ember még nem született, aki az eksztázis pillanatában azt találta volna mondani, hogy a 27%-os forgalmi adónál jobb a 25%-os, és a világ minden gondja meg van oldva adócsökkentéssel.
