Ybl Miklós, a német származású építész élete egyik fő műveként tekintett a budai Várban tervezett építkezésre. Munkáját tanítványa és követője, Hauszmann Alajos fejezhette be.
Nyitókép: a budai várpalota Ybl-féle terveinek ábrázolása (Forrás: Forrás:Vasárnapi Újság 1888 / Egykor)
A Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldala ismét egy izgalmas történelmi cikkel jelentkezett, amelyből megtudhatjuk például azt is, mit szólt az elkészült Operaházhoz Ferenc József. Az írás Hauszmann Alajos és a nagy elődje, Ybl Miklós kapcsolatára is kitér.
A Budavári Palota építése a 19. és a 20. század fordulóján Hauszmann Alajos nevéhez fűződik, aki Ybl Miklós halála után kapta meg a megbízást Ferenc Józseftől. Pedig a lapok szerint Ybl „athleta termetű, erős férfiú volt, s nemigen látszott meg rajta a 77 év terhe”, mégis meghalt 1891 januárjában.
Ybl Miklós, a német származású építész
pedig már korábban is pazar épületeket alkotott. Még 1832-ben, a mentorának tekintett Pollack Mihály építészirodájában bontogatta szárnyait és soha nem felejtette el megemlíteni, mennyi mindent tanult a Nemzeti Múzeum tervezőjétől:
„Kitűnő építész volt, alapos ismerője a régi formáknak. Amit nála láttam és tőle tanultam, megmaradt nekem egész életemre” – mondta már idős korában. Pollackra példaként tekintett és a fiával, Pollack Ágostonnal kezdett közös vállalkozásba.
Ybl Miklós
Ybl számtalan, ma is megcsodálható épületet tervezett, de ezek közül is kiemelkedik az Operaház épülete. 1884. május 19-én, az átadás előtt nem sokkal, maga Ferenc József is megtekintette a monumentális épületet. Kora délután, Mondel főhadsegéd kíséretében, egy kétfogatú nyitott kocsin érkezett az Operaházhoz, ahol a nagyszámú nézelődők éljenzéssel fogadták.
Ferenc József csodálattal nézte a freskókat, majd megkérdezte: mikor adják át? Podmaniczky Frigyes intendáns válaszolt: „Felséged engedelmével szeptember végére terveztetik”. Majd jött a királyi válasz: „Szívesen megengedem, ha nem jár nehézséggel.”
Így is történt, szeptember 27-én rendezték az első előadást az Operaházban.
Senkit sem lepett meg, hogy a Budavári Palota megálmodásával is Ybl Miklóst bízták meg, aki ekkor már a Várkert Bazár megvalósításán dolgozott. Miután megbízást kapott a munkálatokra, még a tragikus sorsú II. Lajos bajor király egykori kastélyainak berendezéseit is személyesen tanulmányozta.
Nem volt jó előjel, hogy 1890-ben a Budavári Palota építése kapcsán a Logodi utcában végzett várfal-felújításnál történt egy komoly baleset.
mivel a munkások két méter mélyen leástak a tövében. Hajnalban Ybl Miklós is a helyszínre sietett és gyorsan intézkedett.
Ybl jó erőben volt, betegség nem gyötörte, ehhez képest napok alatt meghalt 1891 elején. A halála előtt tíz nappal kapott orbáncot, nagyfokú láz, „agybántalom és tüdőlob” kíséretében. Elvesztette az eszméletét és három nap múlva, január 22-én, reggel 4 órakor „kiadta végleheletét”.
Hauszmann Alajos
A Múzeum körút 18. szám alatt található lakásában ravatalozták fel a holttestet, majd a temetés napján a takarékpénztári palota előcsarnokában. Itt Hauszmann Alajos és családja is elhelyezte a koszorúját. Innen hatfogatú gyászkocsi vitte a koporsót a Kerepesi úti temetőbe, az utcán nagy sokaság figyelte a néma gyászmenetet. Az Ybl család amúgy kettős gyászt ült, hiszen a nagy építész halála előtt két nappal halt meg Frölich Gusztáv, akinek lánya Ybl Miklós fiának, Félixnek volt a felesége.
Ybl halála után sok építész pályázott és lobbizott a megüresedett helyre.
aki azonnal munkához látott. Természetesen nem feledkezett el a nagy elődjéről, akiről a következőképpen emlékezett az építészek egyik budapesti fórumán:
„Ybl mesterünk egy nagy alkotásának folytatásával bíztak meg, érzem gyöngeségemet és csak a munka iránti lelkesedés ád erőt, hogy a folytatást megkisértsem. Az a kimagasló művészi pozíció, melyen ő állott, egyhamar egyikünk sem érheti el (…). Voltak Ybl-nek, mint embernek is oly kiváló tulajdonságai, melyek szintén példaként állnak előttünk, s melyeket nemcsak követnünk, de elérnünk is lehet és elérnünk is kell.”
Hauszmann Alajos aztán megalkotta élete fő művét, a Budavári Palotát. Ybl Miklós bizonyosan elégedett lett volna a látvánnyal, hiszen a hitvallásuk azonos volt az építészettel kapcsolatban.
A stafétabot átadatott.
Teleki Pál a konszolidáció egyik konstrukőre volt, bár alkata miatt nem tudta végig vinni az elképzeléseit, hálózatszervezői, tudósi szerepe pedig rendszereken átívelő – mondja a történész.
Horváth Richárd történész szerint Ulászló trónra kerülésével alapjaiban változtak meg a királyság lehetőségei. Hunyadival jól kijöttek, komoly támadó hadjáratra is képes lett az ország.
E fordulat mögött felsejlik Karácsony Gergely leszámolása is a nagypolitikai ábrándokkal.
Gerő András halála után jelent meg egyik fő műve, a magyarországi holokauszt lexikonja. Recenziónk!
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Miért mentett zsidókat a nyilas külügyminiszter és hogyan gondolta meg magát az első zsidótörvény előadója? Erről is szól Ujváry Gábor történész új könyve.
Ha megtelne a Szent István-bazilika, akkor a székesegyház előtt kivetítőn lehet majd követni a szertartást – közölte a Magyar Máltai Szeretetszolgálat.
Nem feltétlen jó hír ez, pláne azoknak az embereknek, akik a part közelében tartózkodnak.
