A 21. század a magyarság nyertes évszázada lesz – Potápi Árpád nemzetpolitikáról és a diaszpóráról

Potápi Árpád államtitkár sajtótájékoztatójának elején rámutatott, hogy az idei év két nagyszabású, egymáshoz kapcsolódó projektje a Nemzeti Összetartozás Évének programsorozata és az Erős Magyar Közösségek rendezvényei. Ahogy felidézte, Orbán Viktor szerint a 20. század a magyar nemzet számára nem volt nyertes évszázad, épp ezért 21. századnak kell annak lennie. Ahogy fogalmazott, a magyar nemzetpolitika célja, hogy a külhoniság előny és erőforrás legyen, ugyanis 

egy kassai magyar vállalkozó már könnyedén be tud kapcsolódni az összmagyar vérkeringésbe, hozzájuthat az uniós, a pozsonyi és a budapesti gazdaságfejlesztési forrásokhoz.

Potápi szerint fontos, hogy tudjunk példaképeket állítani a fiatalság elé, illetve erősíthessük a magyar-magyar kapcsolatokat. E téren különösen értékesek a testvérvárosi kapcsolatok: az államtitkárság támogatásával 1200 testvértelepülés tudott eddig programokat megvalósítani.

Kitért arra is, hogy az egységesülő Kárpát-medencét segítik a gazdaságfejlesztési programok, illetve az egyre egységesebb magyar médiatér is. Beszámolt több konkrét rendezvénysorozatról is, ami a magyar állam támogatásával jött létre: ilyen a Határtalanul programsorozat, amely magyarországi diákok számára biztosít lehetőséget a határon túli magyar értékek megismerésére. A a sport területén ilyen előrelépés, hogy már a külhoni fiatalok is becsatlakozhatnak a Honvédelmi Sportszövetség által működtetett Bátrak Ligája vetélkedősorozatba.

A kisközösségek megerősítését célozzák a cserkészeknek kiírt pályázatok (a magyar cserkészet helyzetéről itt írtunk), hiszen a cserkészmozgalom a magyar identitás és hagyományok megőrzésének egyik eszköze a határokon túl. Továbbra is működik a Petőfi Program és a Kőrösi Csoma Sándor Program, ezek keretében 225 ösztöndíjas jutott el 70 ezer külhoni magyarhoz a Kárpát-medencétől kezdve egészen Dél-Afrikáig.

Sajtóérdeklődésre elmondta, hogy a koronavírus megjelenése jelentősen befolyásolja a határokon átívelő magyar rendezvények megvalósítását, és 

illetve a Határtalanul programban való részvételt.

Lapunk a Petőfi Program ösztöndíjasainak kárpátaljai kivonásáról kérdezett. Mint ismert, az ukrán kormány nyomására a magyar közösséggel foglalkozó ösztöndíjasok munkája nemkívánatossá vált a régióban. Az államtitkár válaszában elmondta, hogy a program résztvevőit más Kárpát-medencei helyszínekre helyezték el, de nem adták fel Kárpátalját mint célrégiót. Ősszel újabb ösztöndíjasokkal próbálják majd segíteni a helyi magyarság életét, de ez még diplomáciai egyeztetéseket kíván Kijevvel. (A kárpátaljai magyar fiatalok boldogulási lehetőségeiről a múlt héten írtunk.)

Kitért a vajdasági választásokra is, itt az egységes magyar érdekképviselet sikerében bízik, hozzátette, hogy számít a Nyugat-Európában vendégmunkásként dolgozók szavazataira is.

Potápi lapunknak nyilatkozott még az egységes magyar felsőoktatásról is. Elmondta, hogy a magyar nemzetpolitika célja, hogy színvonalas magyar képzőhelyek révén segíthessék

Ez többféle formában történhet, vannak intézmények, amiket százszázalékosan a magyar állam finanszíroz, ilyen a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola vagy Erdélyben a Partiumi Keresztény Egyetem és a Sapientia. Másik opció, hogy a szomszédos ország működteti a felsőoktatási intézményt, amelyhez a magyar kormány támogatást nyújt: ez a modell él az Ungvári Nemzeti Egyetem vagy a Selye János Egyetem esetében. Emellett létrejöttek budapesti támogatással a határon túli magyar szakkollégiumok, például Temesváron, Pozsonyban vagy Újvidéken. A cél mindenütt ugyanaz: a magyar fiatalok támogatása, hogy a helyi közösségük életében aktív szerepet vállalhassanak a jövőben.