A Kárpátaljai Közéleti Vezetőképzőt három éve indította útjára a KMKSZ Ifjúsági Szervezete, Bocskor Andrea és a KMKSZ támogatásával, majd szervezését a Tombor András által 1996-ban létrehozott tehetséggondozó intézmény, a Mathias Corvinus Collegium vette át a közös munkát folytatva. Célja, hogy segítse a Kárpátalján élő, közélet iránt érdeklődő magyar fiatalokat abban, hogy vezetői kompetenciákra tegyenek szert, és szülőföldjükön, saját közösségükben boldogulhassanak. Ez azonban nem egyszerű feladat a nacionalizmustól feltüzelt ukrán közéletben, amit az új oktatási törvény is nehezít.
Az ukrán parlament ugyanis a napokban elfogadta a kisebbségeket is érintő, középfokú oktatást szabályozó törvényjavaslatot. Eszerint az ottani magyarok csak az óvodában és az elemi iskola 1–4. osztályában tanulhatnának minden tantárgyat magyar nyelven, az általános iskola végére a tárgyak 40%-át kötelező lesz az államnyelven oktatni.
E törvény nélkül sem volt eddig nyugodt a kárpátaljai magyar közélet, számos nacionalista demonstráció, illetve a magyar kisebbség megfélemlítését célzó bűncselekmény történt az elmúlt években. Ráadásul tavaly a kárpátaljai magyarság elveszítette a kijevi parlamenti képviseletét is egy számos visszaéléssel szegélyezett választáson. A magyar diplomatákat is érték inzultusok az ukrán hatóságok részéről, illetve a Petőfi Program Magyarországról delegált, közösségszervezéssel foglalkozó ösztöndíjasait is hazatérésre kényszerítették. Ebben a feszült környezetben kifejezetten pozitív várakozások előzték meg az új államfő, Zelenszkij beiktatását, azonban egyelőre úgy tűnik, megválasztása a magyarság számára nem hozott változást.
Mégis akadnak olyan magyar fiatalok, akik szeretnének tenni a szülőföldjükért, a magyar megmaradásért,
és ilyen célokkal is jelentkeztek a Kárpátaljai Közéleti Vezetőképző programra. A négy hétvégés képzés brüsszeli állomásán találkoztunk velük, és kérdeztük őket a kárpátaljai érvényesülési lehetőségekről és nehézségekről.