Amíg nacionalista vágyálmot épít Kijev, nem boldogulhat a kisebbség – kárpátaljai magyar fiatalok lapunknak

A Kárpátaljai Közéleti Vezetőképzőt három éve indította útjára a KMKSZ Ifjúsági Szervezete, Bocskor Andrea és a KMKSZ támogatásával, majd szervezését a Tombor András által 1996-ban létrehozott tehetséggondozó intézmény, a Mathias Corvinus Collegium vette át a közös munkát folytatva. Célja, hogy segítse a Kárpátalján élő, közélet iránt érdeklődő magyar fiatalokat abban, hogy vezetői kompetenciákra tegyenek szert, és szülőföldjükön, saját közösségükben boldogulhassanak. Ez azonban nem egyszerű feladat a nacionalizmustól feltüzelt ukrán közéletben, amit az új oktatási törvény is nehezít.

Az ukrán parlament ugyanis a napokban elfogadta a kisebbségeket is érintő, középfokú oktatást szabályozó törvényjavaslatot. Eszerint az ottani magyarok csak az óvodában és az elemi iskola 1–4. osztályában tanulhatnának minden tantárgyat magyar nyelven, az általános iskola végére a tárgyak 40%-át kötelező lesz az államnyelven oktatni. 

E törvény nélkül sem volt eddig nyugodt a kárpátaljai magyar közélet, számos nacionalista demonstráció, illetve a magyar kisebbség megfélemlítését célzó bűncselekmény történt az elmúlt években. Ráadásul tavaly a kárpátaljai magyarság elveszítette a kijevi parlamenti képviseletét is egy számos visszaéléssel szegélyezett választáson. A magyar diplomatákat is érték inzultusok az ukrán hatóságok részéről, illetve a Petőfi Program Magyarországról delegált, közösségszervezéssel foglalkozó ösztöndíjasait is hazatérésre kényszerítették. Ebben a feszült környezetben kifejezetten pozitív várakozások előzték meg az új államfő, Zelenszkij beiktatását, azonban egyelőre úgy tűnik, megválasztása a magyarság számára nem hozott változást.

és ilyen célokkal is jelentkeztek a Kárpátaljai Közéleti Vezetőképző programra. A négy hétvégés képzés brüsszeli állomásán találkoztunk velük, és kérdeztük őket a kárpátaljai érvényesülési lehetőségekről és nehézségekről.

Pujó István elmondta, hogy Csapon, orosz közegben felnőve megtapasztalta azt, hogy milyen érzés, amikor kifelé más identitást, viselkedést és nyelvhasználatot kell mutatnia, mint a családja körében. Ahogy elmesélte, ekkor megélhette a kisebbséggel szembeni kirekesztő attitűdöt, de ezek helyi szintű atrocitások voltak, az általánosan érzékelhető ukrán nacionalizmussal csak a narancsos forradalom után találkozott. A tizenhat évvel ezelőtti kijevi események ugyanis együtt jártak az ukrán nemzeti identitás szélsőséges, államilag gerjesztett felerősítésével. István jelenleg operatőrként dolgozik, és ahogy fogalmazott, a vezetőképzővel kinyílt számára a világ, olyan ismeretekre tett szert, amikre Ukrajnában eddig nem nyílt lehetősége.

Szimcsera Szilviára emlékezhetnek olvasóink, ő volt az a fiatal lány, aki az Európai Néppárt(!) ifjúsági szervezetének, a YEPP-nek a kongresszusán Kijveben szót emelt a magyar kisebbséget hátrányosan érintő intézkedések ellen. Mint emlékezetes, előadásában kifejtette, hogy bár Ukrajna jó úton jár az uniós csatlakozás felé, azonban ezek a diszkriminatív rendelkezések nincsenek összhangban sem a Velencei Bizottság állásfoglalásával, sem pedig az ukrán alkotmánnyal. Felszólalását azonban nem tudta befejezni, mert a YEPP elnöke, a portugál Lídia Pereira félbeszakította azt, arra hivatkozva, hogy a magyar küldött „tiszteletlen volt az ukrán néppel”.

A durva diplomáciai incidens után ukrán és portugál részről is elmaradt a bocsánatkérés. Szimcsera Szilvia úgy nyilatkozott lapunknak, hogy bár a Fidelitas és a kárpátaljai magyarság ifjúsági szervezete, a KMKSZ ISZ, amelynek küldöttjeként részt vett a konferencián, szintén kiadott közleményt, nem volt nem volt hivatalos vizsgálat vagy visszajelzés az ügyben.

Elmondása alapján ő azért jelentkezett a Mathias Corvinus Collegium képzésére, mert szerinte ezzel is

Meglátása szerint Ukrajnában jelenleg a magyarság érvényesülésének legnagyobb gátja a folyamatos elvándorlás, ahogy kifejtette, ő maga is Magyarországra költözött, de a képzés révén lehetősége nyílik tudását és tapasztalatait visszaforgatni szülőföldjére.

A képzés résztvevői Brüsszelben Bocskor Andrea EP-képviselővel és Dobsa István kárpátaljai magyar politikussal

A munkája és tanulmányai révén nemzetközi tapasztalatokkal is rendelkező lány az ukrán-magyar együttélés lehetőségeiről úgy vélekedett, hogy jelenleg a közhangulat ezt nehézkessé teszi, noha a háborús állapotok előtt a mindennapokat nem terhelte az ukrán oldalról szított ellenségeskedés. Zelenszkij Ukrajnája szerinte akkor indulhatna el a modernizálódás útján, ha a köztudatban a többnemzetiségű állam értékként jelenne meg, és

A képzés elvégzését követően egyébként tervei között szerepel, hogy a kárpátaljai ügy egyfajta nagyköveteként a sajtóban és a lehetséges fórumokon lép fel a magyar érdekek érvényesítéséért.

Parászka László jelenleg egy családi vállalkozást vezet Kárpátalján. Borászként és borkereskedőként azt tapasztalja, hogy a magyar közösségnek a gazdasági és vállalkozói életben a magyar kormány támogatása révén nyíltak meg a lehetőségek, az Egán Ede program például főleg (de nem kizárólagosan) az agrárszektor támogatására indult, ám ezt is számos támadás érte az ukrán politikum részéről.

Dávid Alexandra kisebbségi magyar iskolában oktat matematikát. Ahogy lapunknak kifejtette, hogy az új oktatási törvény nehézzé teszi a magyar nyelven történő továbbtanulást, ugyanakkor használható ukrán nyelvtudást sem eredményez az újragondolt tanterv miatt. Ő a vezetőképző programtól olyan kapcsolatrendszer kiépülését várja, amely segítheti a magyar közösség összefogását, illetve a közéleti jártasság megszerzésével a magyar érdekképviseletben is részt kíván venni.

Fényképek: Takács Petra