Oroszország órákon át tartó dróntámadással vette célba Kijevet
Az ukrán fővárosban több mint öt órán át tartott az éjszakai légiriadó nagyszabású orosz dróntámadás miatt.
Vasárnap választások lesznek Ukrajnában, ami döntően befolyásolhatja a magyar közösség sorsát. Milyen trükkel próbálják ellehetetleníteni a legesélyesebb magyar jelöltet, és mennyire érzékelhető a hétköznapokban az ukrán nacionalizmus? Ezekről, illetve az ominózus ukrán nyelvtörvényről is beszélgettünk Brenzovics László kárpátaljai magyar politikussal, a KMKSZ képviselőjelöltjével.
Feszült? Vasárnap ön és a kárpátaljai magyar közösség is megméretik.
Nyugodt vagyok, a kampánymunkát elvégeztük, nagyon sok munka áll mögöttünk. Bízom a közösségünk erejében.
„Jelöltjeinket bejegyezték, az UMDSZ-szel (Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség) a tárgyalásaink eredményesek voltak, s közösen fogunk támogatni jelölteket mindhárom olyan körzetben, ahol a magyarság jelentős számban él” – nyilatkozta nemrég. Van esélye a kárpátaljai magyarságnak így, három választókörzetre szabdalva?
Sajnálatos módon a Központi Választási Bizottság az ukrán törvényi előírásokkal ellentétben nem hozott létre magyar választási körzetet. Ráadásul huszonnyolc év után először fordult elő olyan, hogy
A kárpátaljai magyarság három különböző körzetre van osztva, és sajnos mindhárom körzetben kisebbséget alkot.
Mit tehet ebben a helyzetben a magyar közösség?
Mindhárom körzetben indítjuk a jelöltjeinket, s ilyen nehezített terepen csak a teljes magyar összefogással lehetett esélyünk. A nézetkülönbségeket félretettük, a nemzeti megmaradás érdekében létrejött az együttműködés az UMDSZ-szel, Ez azt jelenti, hogy a három magyarok által lakott körzetből kettőben a KMKSZ, egyben az UMDSZ indít jelöltet, s kölcsönösen támogatjuk egymást.
Ön indul a nagyszőlősi választókörzetben. Milyen esélyekkel vág neki a megméretésnek?
Igen, ebben, a 73. számú választókörzetben indított a KMKSZ képviselőjelöltnek. E térségben a legnagyobb a magyarok aránya, így talán itt van a legnagyobb esélye egy magyar jelöltnek. A helyben élő választópolgárok aktivizálásán túl fontos, hogy hazahívjuk azokat is, akik külföldön dolgoznak, illetve számítunk a helyi ukránok szavazataira is. A magyarság képviselete elsősorban azon fog múlni, hogy milyen arányban sikerül mozgósítani a kis- és nagytelepülésen élő magyarokat vasárnap. Amennyiben a magyar szavazatokat sikerül koncentrálni, és magas részvételi arányt elérni a magyar településeken, abban az esetben reális esélye van a képviselőségnek. Látni kell, hogy ez most összenemzeti ügy, a kárpátaljai magyarság megmaradása a tét.
A napokban olvastuk, hogy a Központi Választási Bizottság honlapján ebben, a 73-as választási körzetben egy másik Brenzovics László regisztrációja is megjelent megtévesztési szándékkal. Ki áll a manipulatív akció mögött?
Sajnálatos módon ez egy régóta bejáratott, aljas választási trükk, amivel
A Központi Választási Bizottság mégis regisztrált egy velem azonos nevű, nagybereznai járásban, Ljuta faluban született, munkanélküli személyt, akinek egyébként állampolgári joga képviselőként indulni.
Nyilván nem magától találta ki az illető, hogy hirtelen politikai pályára lép…
Na igen, az teljesen más lapra tartozik, hogy vajon kik állhatnak a háttérben, illetve a választáson való induláshoz szükséges összeget honnan tudta előteremteni munkanélküliként, valamint még számos olyan kérdés merülhet fel, amire érdemes lenne választ kapni. Hogy kik állnak emögött, azt nem lehet tudni pontosan. Lehetnek helyi politikai erők, illetve nyilván olyanok, akik konkurens jelöltként tekintenek rám a körzeten belül, vagy olyan politikai erők, akik a magyarságot próbálják meg gyengíteni, a magyarsággal szemben próbálnak meg fellépni, sok esetben sajnos a hatóságok asszisztálásával.
Kárpátalján az utóbbi évben fellángolt újra a kívülről, avagy felülről támogatott ukrán nacionalizmus, magyarokat hurcolnak el katonai szolgálatra, vegzálások történnek a határnál. Hogy lehetne a helyzetet konszolidálni?
Valóban, az elmúlt években nagyon erős magyarellenesség tapasztalható Ukrajnában, ez érvényes az írott és az elektronikus sajtóra is, ahol mondvacsinált vádakkal és kitalációkkal próbálják meg a magyarokat lejáratni, illetve olyan szemszögből mutatják be a többségi társadalom számára őket, mint államellenes, bomlasztó elemeket. De nemcsak a médiában tapasztaljuk ezt a magyarellenességet, hanem számos esetben ez a hétköznapokban, a tettlegesség szintjén is kiütközik. Gondoljunk csak a KMKSZ székházának tavalyi felrobbantására. Sajnos annyira elszaporodtak ezek az atrocitások, hogy nemrég egy film is készülhetett belőlük.
Ezek az akciók a politikai ellenfelektől érkezhetnek, de a hatóságok hogyan állnak a „magyar-kérdéshez”?
Sok esetben azt tapasztaljuk, hogy a hivatalos szervek, a hatóságok is szándékosan vegzálják a magyarokat. Számos kárpátaljai magyar képviselő, tehát közszereplő jelezte, hogy az országhatáron való átlépés során félreállítják és listázzák őt.
A hatósági vegzálások megszüntetése érdekében parlamenti képviselőként az illetékes kijevi szervekhez fordultam, illetve a KMKSZ elnökeként levelet írtam Volodimir Zelenszkij újonnan megválasztott ukrán elnöknek, hogy ezeket a törvénytelen procedúrákat állítsák le. Bízunk benne, hogy az új elnökkel változások is fognak történni az országban.
A helyi atrocitások mellett szembe kell nézni a nemrég elfogadott ukrán nyelvtörvénnyel, amit a leköszönő államfő az utolsó pillanatban szignált. Ez milyen következményekkel járhat a magyarságra nézve?
Az ukrán mint államnyelv használatáról szólótörvényt az ország volt elnöke, Petro Porosenko valóban aláírta annak ellenére, hogy a házszabály megszegésével, valamint egyéb törvénytelenségek közepette fogadtak el. Ez hiába váltott ki nagy társadalmi felháborodást, Porosenko mégis ellátta kézjegyével.
Az új elnök, Zelenszkij azonban békésebb hangot ütött meg a kezdetektől. Ő segíthet?
Igen, biztatónak tűnik, hogy az új elnök azonnal bejelentette, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy elfogadható nyelvhasználati törvénye legyen az országban. Jelenleg mindenki azt várja, hogy az Alkotmánybíróság állást foglaljon. Bízunk benne, hogy ezt a törvényt is eltörlik, és a jövőben egy olyan nyelvhasználati törvény lesz kidolgozva Ukrajnában, amely végre európai, és valamennyi kisebbség, illetve a többségi társadalom számára is komfortos.
Ha vasárnap kedvezően alakulnak az eredmények, újabb ciklusra kaphat megbízatást. Mik a legfontosabb célkitűzések?
Legfontosabb feladat a kisebbségi jogok védelme, azon szerzett jogaink visszaállítása, amelyeket az alkotmány garantál számunkra. Célunk továbbá megszüntetni a magyarellenességet és vegzálásokat, Kárpátaljának megfelelő önkormányzatiságot szeretnénk. Fontos cél, hogy Ukrajna olyan európai jogállammá váljon, ahol a kisebbségi jogokat tiszteletben tartják. Természetesen fontos lenne, ha jogszabályilag is sikerülne elérni, hogy garantálják a kisebbségek parlamenti képviseletét a jövőben, s a magyar körzetet a törvényeknek megfelelően létrehozzák.