Tudta, hogy a karantént melyik város találta fel? És hogy mit jelent szó szerint?
A karantént minden jel szerint Raguza (Dubrovnik) városa találta fel Európában a medievalists.net szerint, ahol 1377. július 27-én úgy döntött a városi tanács, hogy azok, akik pestissel fertőzött területekről érkeznek a településre, egy hónapig Mrkan szigetén vagy Catvat városkájában kell karanténban lenniük.
Kicsit később a karanténba zártak látogatását is megtiltották a hatóságok azzal, hogy aki mégis megteszi, annak magának is el kell töltenie egy hónapot a karanténban. Sőt, 1390-ben állandó egészségügyi hivatalt alapított a város. A hivatal első neve ugyanakkor ez volt: A pestis-fertőzte helyekről érkezők elleni hivatal.
Dubrovnik példáját követte Velence és Milánó is.
Maga a karantén (quarantine) szó is azt jelenti, hogy „negyven nap”, habár nem mindenhol ennyi volt az izolációban töltött idő, előfordult a nyolcvan napos periódus is. A karantén intézménye a 15-16. században terjedt el Európában.
Ha érdekli, milyen pestisjárványok voltak a történelemben, mi okozza a pestist, mi a betegség lefolyása,hogy ma mennyi pestises van a világban, és van-e rá gyógyszer, olvassa el a pestisről szóló összeállításunkat!
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Nemzeti ünnep, ukrajnai háború és a mindent letaroló Hunyadi-sorozat mögött rejlő igazság – mutatjuk az idei év márciusának legnépszerűbb írásait a Mandineren! Cikkeinkre egyenként több mint 150 ezer ember volt kíváncsi!
Londonon a világ szeme: eljött a nagy nap.
Mint lapunk is megírta, a szlovák parlament kormánytöbbsége büntethetővé tette „a második világháború utáni viszonyok rendezésének” megkérdőjelezését.
Telt házas kerekasztal-beszélgetés a Magyarságkutató Intézetben Erdély román elrablásának évfordulóján.
Az érdekfeszítő, inspiráló vitával tarkított beszélgetés során az archeogenetika szerepe, a magyar identitás fogalma, és a kettős honfoglalás elmélete is szóba került.
Varga Endre László munkája során azt kutatta, hogy a lengyel–magyar két jó barát miként harcolt együtt az első világégés idején.
Megdöbbentő, hogy erre nem gondoltak az EU vezetői.
Magyarország azonban továbbra is a béke hangja Európában, és nem engedi, hogy a magyar emberek adójából finanszírozzák Ukrajnát.
