Tudta, hogy a karantént melyik város találta fel? És hogy mit jelent szó szerint?
A karantént minden jel szerint Raguza (Dubrovnik) városa találta fel Európában a medievalists.net szerint, ahol 1377. július 27-én úgy döntött a városi tanács, hogy azok, akik pestissel fertőzött területekről érkeznek a településre, egy hónapig Mrkan szigetén vagy Catvat városkájában kell karanténban lenniük.
Kicsit később a karanténba zártak látogatását is megtiltották a hatóságok azzal, hogy aki mégis megteszi, annak magának is el kell töltenie egy hónapot a karanténban. Sőt, 1390-ben állandó egészségügyi hivatalt alapított a város. A hivatal első neve ugyanakkor ez volt: A pestis-fertőzte helyekről érkezők elleni hivatal.
Dubrovnik példáját követte Velence és Milánó is.
Maga a karantén (quarantine) szó is azt jelenti, hogy „negyven nap”, habár nem mindenhol ennyi volt az izolációban töltött idő, előfordult a nyolcvan napos periódus is. A karantén intézménye a 15-16. században terjedt el Európában.
Ha érdekli, milyen pestisjárványok voltak a történelemben, mi okozza a pestist, mi a betegség lefolyása,hogy ma mennyi pestises van a világban, és van-e rá gyógyszer, olvassa el a pestisről szóló összeállításunkat!
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Nincs miért kárörvendeni az egyre mélyebb és szerteágazóbb német válságjelenségek kapcsán. Rajcsányi Gellért írása.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
