Spanyolországtól az Egyesült Államokig számos ország szembesül az idősgondozó és szociális ellátórendszereik hiányosságaival: elborzasztó példák és lesújtó adatok kerülnek napvilágra szerte a világban, a koronavírus árnyékában.
Március 23-án az idős családtagok iránt különös törődéssel és szeretettel viseltető spanyolokat sokként érte Margarita Robles spanyol honvédelmi miniszter bejelentése, miszerint a hadsereg, amely az egyre válságosabb koronavírus-helyzet miatt nyugdíjasotthonok fertőtlenítését végzi,
A miniszter beszámolója szerint a katonák rettenetes állapotokat, ágyban fekvő holttesteket találtak ezen helyeken. Országszerte halottak tucatjait regisztrálták az ápolási intézményekben, a kormányzat azt ígérte, szoros felügyelet alá vonják az otthonokat, és szigorúan eljárnak azokkal szemben, akikről bebizonyosodik, hogy nem feleltek meg kötelezettségeiknek.
Mára elzárták a külvilágtól a spanyol idősotthonokat és azok mintegy 400 ezer lakóját. A leterhelt kórházakban nincs férőhely az idősotthonokban élők számára, így a fertőzött ápolási intézményeket kísérlik meg átalakítani kórházzá, orvosi személyzet veszi át a vezetésüket. A szükséges eszközökből viszont nincs elég, és az útmutatások is hiányosak – állítják a kimerült alkalmazottak, hozzátéve: sokan közülük megbetegedtek, egyesek pedig nem mernek bemenni dolgozni a vírustól sújtott otthonokba.
A nyugdíjasotthonokat üzemeltető cégeket tömörítő szervezet vezetője rámutat: a temetkezési vállalatok olyannyira le vannak kötve, hogy nem tudják azonnal elszállítani a holttesteket (Madridban egyébként már egy jégkorcsolya-pályát alakítottak át hullaházzá), a protokoll pedig az, hogy a fertőzés elkerülése végett
A várakozási idő igencsak hosszúra nyúlhat, talán ez állhat a megdöbbentő hírek mögött is.
*
Eközben Franciaországból is ijesztő hírek érkeznek. Egy cornimont-i idősotthonban huszonegyen, egy Saint-Dizier-i intézményben tizenhatan, egy párizsi otthonban ugyancsak tizenhatan haltak meg, Thise-ben tizenöten, Angoulême-ben nyolcan – és a sort lehetne még folytatni. Benoît Vallet, a francia egészségügyi minisztériumban korábban vezető tisztségben dolgozó orvos azt jósolja, hogy az Ehpadnak nevezett idősotthonokban az áldozatok száma meg fogja haladni a kórházakban elhunytakét.
Egy montpellier-i Ehpad dolgozója elárulja: az ő otthonukban 80 bentlakóból már 45 mutatja a koronavírus tüneteit, ám a pontos számot nem tudják megítélni, az eljárás ugyanis az, hogy két pozitív teszt ugyanis már nem vizsgálják az időseket, hanem csoportosítják és elzárják őket. Egy másik Ehpadban dolgozó ápoló a védőfelszerelés hiányát panaszolja: egy alkalmazottra egy darab FFP1-maszk jut, valamint egy hétre egy százas doboz kesztyűből kell gazdálkodniuk az ápolóknak. Dominique Chave szakszervezeti vezető szerint
(Az egészségügyi miniszter szombaton egyébként 250 millió maszk beszerzését jelentette be, a készletek feltöltése négy-nyolc hétig tarthat.)
Gondot jelent a munkaerőhiány is (amit persze súlyosbít azon ápolók kiesése a munkából, akik megfertőződtek a vírussal), illetve az elővigyázatlanság: egy otthonban a látogatások beszüntetése után tableten léphettek kapcsolatba a bentlakók szeretteikkel – pontosabban szólva, egy tableten, ami fertőtlenítés nélkül járt aztán kézről kézre. Egy Ehpad pszichológusa pedig arról számol be, hogy az idősek nagyon nehezen élik meg az elzártságot, az emberi kapcsolatok hiányát,
Fontos hozzátenni: a koronavírus miatti franciaországi elhalálozások hivatalos száma kizárólag a kórházi adatokon alapul. Mint Jérôme Salomon, az egészségügyi minisztérium általános igazgatója is elismerte: a jegyzett halálozások száma (ami a napokban 1000 fölé kúszott) jóval kisebb lehet a valós számnál, ugyanis – Olaszországtól eltérően – a franciák nem végeznek posztmortem tesztelést, és az idősotthonokban elhunytakat egészen nem mostanáig nem számították bele az összadatba (állítólag adminisztrációs nehézségek miatt).
A szociális ellátórendszerben dolgozók az egészségügyi miniszterhez írott levelükben arra figyelmeztetnek, az idősotthonokban már „százas nagyságrendben” pusztíthat a koronavírus, és akár 100 ezerre is rúghat majd a halottak száma. Számos otthonban egyébként már a hivatalos járványellenes intézkedések meghozatala előtt tettek lépéseket a koronavírus terjedése ellen, ám a vírus ezek dacára megjelent az intézményekben.
*
Az idősgondozási szektor koronavírus idején az Egyesült Államokban is nagy problémákkal szembesül. A seattle-i Life Care Center nevű intézményben 35-en haltak meg a betegségben, a hatóságok szerint ebben az is közrejátszhatott, hogy
És minthogy szűk keresetüket kiegészítendő sokuk másodállást is vállalt, egyéb munkahelyeiken még több embernek adhatták tovább a vírust.
David Grabowski, a Harvard orvosi karának tanára szerint az amerikai ápolási otthonok 75 százalékában kevesebb alkalmazott van, mint a szövetségi kormányzat ajánlásában szereplő minimum, a dolgozók nagy részét órabérben fizetik, tapasztalatlanok, és jobb munkalehetőség esetén jellemzően hamar továbbállnak. A vesztegzár-rendeletek tovább ronthatnak az idősotthonok helyzetén, mivel számos dolgozó otthon kényszerül maradni a gyerekeivel.
Eközben az elmúlt négy évben az amerikai idősotthonok közel kétharmadában állapították meg, hogy nem tartják be a fertőzések elleni védekezésre szolgáló valamelyik előírást – az általános színvonal alapján tíz legjobbra értékelt otthon közül négyben találták ilyen hibát. A Trump-kormányzat az idősotthonokat üzemeltető cégek támogatásával egyébként pont tavaly jelentette be azon szándékát, hogy
és mérsékli az ezek megszegése után fizetendő büntetést. Jelezték: módosítanák például azt az előírást, hogy az intézményeknek kötelezően „fertőzési szakembert” kell alkalmazniuk „legalább részmunkaidőben”, mivel szerintük ez „túlzott adminisztratív terheket” ró az idősotthonokra – a terv szerint a szakembernek ezután csak „elegendő időt” kellene töltenie az intézményben. A cégek szerint ez megkönnyítené az ilyen szakemberek szerződtetését, az epidemiológusok viszont úgy látják, a szakemberek állandó jelenléte elengedhetetlen a fertőzések megakadályozásához.
Nagy-Britanniában egyes ápolási otthonok azt jelentik, hogy dolgozóik ötöde betegedett le. Számítások szerint a területről már a járvány előtt is 120 ezer dolgozó hiányzott. Egy walesi nyugdíjasotthon lakói mindenesetre a vészterhes időkben is találnak módot a szórakozásra: a Hungry Hungry Hippos élő változatával múlatják az időt.
Hiába hoztak nyilvánosságra több mint 1500 oldalnyi dokumentumot Peter Mandelson volt washingtoni brit nagykövet kinevezéséről, a legfontosabb kérdésekre továbbra sincs válasz.
Csak az ügyészség közbelépésének köszönhető, hogy a hatóság nem tudott hamis narratívát kreálni, és beavatkozni a bírósági eljárásba.
A hozzászólások alapján a brit közvélemény mélyen megosztott a rendőrség szerepe, a bevándorlók és a rituális vallási fegyverek megítélésében.
A brutális bűncselekmény kapcsán felmerült a kérdés: miért maradhatott korábban több bűncselekmény után is szabadlábon a fő gyanúsított?
Európa elvesztette globális befolyását: a racionális döntéseket felváltotta az érzelmi alapú politizálás.
Nem lehet tudni, mire megy ki a játék.
Lőrincz Viktória vagyonnyilatkozatából csak sejteni lehet a vagyoni helyzetét.
De tényleg. Sem igatlan, sem gépjármű, sem pénz, sem megtakarítás. Még ingósága sincs.
