„A koronavírus könyörtelenül hozza felszínre az igazságokat. Nem létezik európai nép, nem létezik európai nemzet és európai szuverenitás sem.” Éric Zemmour, a francia jobboldali gondolkodás vezető alakja is megszólalt a járvány ügyében: szerinte a járvány kétségbe vonja mindazokat az elveket, amelyek Brüsszelben időtlen idők óta uralkodnak.
Éric Zemmour (1958) algériai berber zsidó származású francia író, újságíró, esszéista, a kortárs francia jobboldal talán legfontosabb véleményvezére. Lapunknak a publicistával készült interjúját ezen a linken olvashatják.
***
Az Európai Unió a koronavírus első áldozata – írja a Figaróban március 20-án megjelent publicisztikájában Éric Zemmour. Szerinte az európai jövőről, az európai szuverenitásról szóló szövegeket, amelyek „uralkodó ideológiává, evangéliumi igazságokká” váltak, megdőltek a koronavírus-helyzet nyomán.
Arra a nemzetállamra, „amelyet évtizedek óta úgy festenek le, mint a múltból itt maradt lomot”. Zemmour ugyanakkor aláhúzza: az európai nemzetállamok meggyengültek, nincsenek meg a kellő erőforrásaik ahhoz, hogy jól felszerelt kórházakkal szálljanak szembe a járvánnyal.
„Amikor a lombardiai olaszokat elevenjükben kapta el a vírus, Róma felé fordultak, nem Brüsszel felé. Közben feltűnhet nekik, hogy Párizs kiröhögi őket, és Berlin nem segíti meg őket orvosi eszközökkel. Ez hát az európai szolidaritás. Az olaszok lezárják a franciákkal közös határukat, miközben Párizsban Emmanuel Macron arról magyaráz, hogy a vírusnak nincs útlevele. A betegeknek viszont nagyon is van útlevelük: először a kínaiak, majd az olaszok kapták el a vírust. A határnélküliség ideológiája azonban erősebb mindennél” – írja Zemmour.
A publicista szerint Macron nem értette meg, hogy Schengen nem létezik többé, amikor emberéletekről van szó. Az viszont megértette, hogy Maastricht halott, szemben a németekkel, akik ragaszkodtak a költségvetési előírásokhoz. „Mindenki a saját uralkodó ideológiájához és érdekeihez ragaszkodik. A gond az, hogy ezek nem azonosak.”
Zemmour úgy véli,
A globalizációt egyszerre úgy látjuk, mint ami veszélybe sodorja az egészségünket és a függetlenségünket, újraiparosításról, önfenntartásról beszélünk. „A jog és a kereskedelem képtelenek fellépni a vírussal szemben; a brüsszeli technokraták apatikusak és tehetetlenek; a nemzetállamok elengedhetetlennek és meghaladhatatlannak bizonyulnak. Nem létezik európai nép, nem létezik európai nemzet és európai szuverenitás sem. A koronavírus könyörtelenül hozza felszínre az igazságokat. Széttépte az európai ideológia varratlan köntését.”
Európa deklasszálódik
Március 27-i, ugyancsak figarós véleménycikkében Éric Zemmour azt fejtegeti, a járvány az ázsiai országok fölényét teszi nyilvánvalóvá. „Törvényszerű, hogy minden nagy háború végén egy megkérdőjelezhetetlen győztest jelölnek ki. (…) A koronavírus-háború – minthogy Emmanuel Macron és más állami vezetők háborúról beszélnek – nem jelent kivételt. Eleinte azt hittük, hogy a járvány meg fogja törni Kína megállíthatatlan fejlődését. Európa képmutatóan, az Egyesült Államok nagyon is egyértelmű módon örömködött a kínai nehézségek miatt. Gúnyolódtunk a szánalmas higiéniai állapotokon, a túlzott környezetszennyezésen, a totalitárius rezsimek zsarnoki elzárkózásán. Végül azonban Kína kikerült a csávából, miközben mi éppen zuhantunk bele” – írja Zemmour.
Szerinte Szingapúr, Tajvan, Dél-Korea is bizonyították, hogy
a járvánnyal szemben.
„És ne felejtsük el a határok lezárását és minden állampolgár geolokalizációs ellenőrzését. Ősi és modern receptek egyvelege volt ez. Bírálhattuk ezeket az autoriter rezsimeket és a konfuciánus kultúra maradványait, de az eredmények látványosak voltak: kevés a halott, a gazdaság nem ment tönkre” – fogalmaz.
Zemmour szerint hiba volt azt gondolni, hogy Olaszország kivétel: valójában „deklasszálódásunk előrehaladott állapotát” jelenti. A publicista bírálja, hogy az európai államok „tesztek, maszkok, lélegeztetőgépek, modern eszközök” helyett az elzárkózás 19. századi eszközével vívnak harcot a járvány ellen,
a szabadságjogok szokásos védelmezői, az értelmiségiek és a progresszívek most mégis tapsolnak neki.
„Emlékszünk még, hogy Marc Bloch történész A furcsa vereség című könyvében katonai kudarcunkat múltbeli önfeladásaink következményének tekintette. Ugyanígy tekinthetünk a koronavírusra. A határok felszámolását követelő ideológiánk megtiltotta, hogy lezárjuk a határokat; európai kötelezettségeink arra vezettek, hogy leépítsük maszkkészleteinket; liberális előfeltevéseink megnehezítették az állam számára az előrelátást. Ami európai szuverenitásunkat illeti: gyorsan elenyészett. Amint Hubert Védrine [a Jospin-kormány idején francia külügyminiszter – a szerk.] a Figaróban nyilatkozta: »Az Európai Unió, az egységes piac és a versenypolitika egy tragédia nélküli világra lettek kitalálva.« Amikor a tragédia a kapuinkon zörget, világnézetünk össszeomlik, míg az ázsiai országok vitathatatlan felsőbbrendűségükről adnak tanúságot” – zárja gondolatait Zemmour.
Fotó: Földházi Árpád
***
A koronavírus, a járvány és az egész életmódunkat átalakító karantén a kortárs gondolkodás nagy alakjait is megszólalásra késztették. A Mandiner ezért elkezdte Korona-gondolatok cikksorozatát, amiben a legkülönbözőbb országok nemzetközi hírű, legkülönbözőbb nézetrendszerű gondolkodóinak friss megszólalásait szemlézzük.
Eddigi szemléinket (többek között Douglas Murray és Yuval Noah Harari gondolataival) itt olvashatják!
Chema Rodríguez elsősorban a hozzáállást hiányolta a franciáktól elszenvedett hétgólos vereség alkalmával, bár sem a védekezésünk, sem a támadásunk nem működött, és a játék többi eleme sem volt rendben. Bánhidi Bence pedig arról beszélt, hogy az ellenfél helyett végül saját magunkat leptük meg.
Nem sikerült megszorongatnia a magyar válogatottnak Franciaországot Varasdon a dán–horvát–norvég közös rendezésű férfi kézilabda-világbajnokság első középdöntős mérkőzésén.
A Veszprémben légióskodó Nedim Remili pokoli hangulatra és rengeteg magyar szurkolóra számít a varasdi arénában. A franciák világklasszis kézilabdázója többek között arról is beszélt a kedd esti középdöntős mérkőzést megelőzően, hogy mennyire utál Sipos Adrián ellen játszani.
A kommunista titkosszolgálatok által megszervezett szélsőjobboldal, a kádári konformizmus társadalma és a szervezett bűnözés hármas szövetsége legyőzhetetlen erőt képvisel.
Négy nemzet képviselőjét mutattuk be az évad újabb epizódjában, Lotfi Begitől Marcelo Cake-Baly-ig.
A jelenlegi járványos időszakban a háziorvosi rendelőkben is ajánlott maszkot venni.
Hoppon maradnak az (egykori) demokrata mélyállam magyarországi kitartottjai is.
Majka üzenete egyértelmű, de akkor nem illik „a független szórakoztatóművész” komfortos köpenyébe visszabújni.
