Aggodalom Párizsban: terrorcselekmény miatt elítélt francia állampolgárok vettek részt a szíriai hatalomátvételben
Becslések szerint mintegy száz beazonosított személyről van szó.
„A koronavírus könyörtelenül hozza felszínre az igazságokat. Nem létezik európai nép, nem létezik európai nemzet és európai szuverenitás sem.” Éric Zemmour, a francia jobboldali gondolkodás vezető alakja is megszólalt a járvány ügyében: szerinte a járvány kétségbe vonja mindazokat az elveket, amelyek Brüsszelben időtlen idők óta uralkodnak.
Éric Zemmour (1958) algériai berber zsidó származású francia író, újságíró, esszéista, a kortárs francia jobboldal talán legfontosabb véleményvezére. Lapunknak a publicistával készült interjúját ezen a linken olvashatják.
***
Az Európai Unió a koronavírus első áldozata – írja a Figaróban március 20-án megjelent publicisztikájában Éric Zemmour. Szerinte az európai jövőről, az európai szuverenitásról szóló szövegeket, amelyek „uralkodó ideológiává, evangéliumi igazságokká” váltak, megdőltek a koronavírus-helyzet nyomán.
Arra a nemzetállamra, „amelyet évtizedek óta úgy festenek le, mint a múltból itt maradt lomot”. Zemmour ugyanakkor aláhúzza: az európai nemzetállamok meggyengültek, nincsenek meg a kellő erőforrásaik ahhoz, hogy jól felszerelt kórházakkal szálljanak szembe a járvánnyal.
„Amikor a lombardiai olaszokat elevenjükben kapta el a vírus, Róma felé fordultak, nem Brüsszel felé. Közben feltűnhet nekik, hogy Párizs kiröhögi őket, és Berlin nem segíti meg őket orvosi eszközökkel. Ez hát az európai szolidaritás. Az olaszok lezárják a franciákkal közös határukat, miközben Párizsban Emmanuel Macron arról magyaráz, hogy a vírusnak nincs útlevele. A betegeknek viszont nagyon is van útlevelük: először a kínaiak, majd az olaszok kapták el a vírust. A határnélküliség ideológiája azonban erősebb mindennél” – írja Zemmour.
A publicista szerint Macron nem értette meg, hogy Schengen nem létezik többé, amikor emberéletekről van szó. Az viszont megértette, hogy Maastricht halott, szemben a németekkel, akik ragaszkodtak a költségvetési előírásokhoz. „Mindenki a saját uralkodó ideológiájához és érdekeihez ragaszkodik. A gond az, hogy ezek nem azonosak.”
Zemmour úgy véli,
A globalizációt egyszerre úgy látjuk, mint ami veszélybe sodorja az egészségünket és a függetlenségünket, újraiparosításról, önfenntartásról beszélünk. „A jog és a kereskedelem képtelenek fellépni a vírussal szemben; a brüsszeli technokraták apatikusak és tehetetlenek; a nemzetállamok elengedhetetlennek és meghaladhatatlannak bizonyulnak. Nem létezik európai nép, nem létezik európai nemzet és európai szuverenitás sem. A koronavírus könyörtelenül hozza felszínre az igazságokat. Széttépte az európai ideológia varratlan köntését.”
Európa deklasszálódik
Március 27-i, ugyancsak figarós véleménycikkében Éric Zemmour azt fejtegeti, a járvány az ázsiai országok fölényét teszi nyilvánvalóvá. „Törvényszerű, hogy minden nagy háború végén egy megkérdőjelezhetetlen győztest jelölnek ki. (…) A koronavírus-háború – minthogy Emmanuel Macron és más állami vezetők háborúról beszélnek – nem jelent kivételt. Eleinte azt hittük, hogy a járvány meg fogja törni Kína megállíthatatlan fejlődését. Európa képmutatóan, az Egyesült Államok nagyon is egyértelmű módon örömködött a kínai nehézségek miatt. Gúnyolódtunk a szánalmas higiéniai állapotokon, a túlzott környezetszennyezésen, a totalitárius rezsimek zsarnoki elzárkózásán. Végül azonban Kína kikerült a csávából, miközben mi éppen zuhantunk bele” – írja Zemmour.
Szerinte Szingapúr, Tajvan, Dél-Korea is bizonyították, hogy
a járvánnyal szemben.
„És ne felejtsük el a határok lezárását és minden állampolgár geolokalizációs ellenőrzését. Ősi és modern receptek egyvelege volt ez. Bírálhattuk ezeket az autoriter rezsimeket és a konfuciánus kultúra maradványait, de az eredmények látványosak voltak: kevés a halott, a gazdaság nem ment tönkre” – fogalmaz.
Zemmour szerint hiba volt azt gondolni, hogy Olaszország kivétel: valójában „deklasszálódásunk előrehaladott állapotát” jelenti. A publicista bírálja, hogy az európai államok „tesztek, maszkok, lélegeztetőgépek, modern eszközök” helyett az elzárkózás 19. századi eszközével vívnak harcot a járvány ellen,
a szabadságjogok szokásos védelmezői, az értelmiségiek és a progresszívek most mégis tapsolnak neki.
„Emlékszünk még, hogy Marc Bloch történész A furcsa vereség című könyvében katonai kudarcunkat múltbeli önfeladásaink következményének tekintette. Ugyanígy tekinthetünk a koronavírusra. A határok felszámolását követelő ideológiánk megtiltotta, hogy lezárjuk a határokat; európai kötelezettségeink arra vezettek, hogy leépítsük maszkkészleteinket; liberális előfeltevéseink megnehezítették az állam számára az előrelátást. Ami európai szuverenitásunkat illeti: gyorsan elenyészett. Amint Hubert Védrine [a Jospin-kormány idején francia külügyminiszter – a szerk.] a Figaróban nyilatkozta: »Az Európai Unió, az egységes piac és a versenypolitika egy tragédia nélküli világra lettek kitalálva.« Amikor a tragédia a kapuinkon zörget, világnézetünk össszeomlik, míg az ázsiai országok vitathatatlan felsőbbrendűségükről adnak tanúságot” – zárja gondolatait Zemmour.
Fotó: Földházi Árpád
***
A koronavírus, a járvány és az egész életmódunkat átalakító karantén a kortárs gondolkodás nagy alakjait is megszólalásra késztették. A Mandiner ezért elkezdte Korona-gondolatok cikksorozatát, amiben a legkülönbözőbb országok nemzetközi hírű, legkülönbözőbb nézetrendszerű gondolkodóinak friss megszólalásait szemlézzük.
Eddigi szemléinket (többek között Douglas Murray és Yuval Noah Harari gondolataival) itt olvashatják!