Átlépések, pozícióharcok: merre tart a MSZP-DK konfliktus?

Kiss László óbudai és Szaniszló Sándor pestszentlőrinci MSZP-s polgármesterek egy hete jelentették be, hogy átlépnek a DK-ba. Fontos momentum volt, hiszen átigazolásukkal módosult a két párt aránya a Fővárosi Közgyűlésben, és tettük jelzés is volt arra, hogy az EP-választásokon előretört DK lehet a baloldal vezető ereje 2022-re. A folyamat már egy ideje tart, hiszen tavaly három újpesti MSZP-s is így döntött: Trippon Norbert alpolgármester, majd később két önkormányzati képviselő is.

Van-e DK-s szándék az MSZP gyengítésére?

A kérdés az, hogy egyéni döntésekről van-e szó, vagy esetleg a DK sorozatosan bepróbálkozik a szocialista képviselők átcsábításával. Az MSZP pártigazgatója szerint

Molnár Zsolt lapunknak elmondta: vidéki képviselőik, párttagjaik, ismerőseik folyamatosan jelzik ezt a párt központjába, így régóta tudnak erről. „Azt gondolom, hogy lehetnek olyan helyzetek, amelyek nem szándékosan állnak elő, mégis a DK húz hasznot belőlük. És ha ezek a helyzetek sokszor fordulnak elő, és sorozatossá válnak, akkor nehéz nem azt gondolni, hogy emögött egy szervezett akció van” – vélekedett a pártigazgató.

Molnár Zsolt pártigazgató Tóth Bertalannal, az MSZP elnökével

Hiller István a Mandinernek elmondta: két polgármester átlépése nem bagatell ügy, és a jövőben ilyen – a fő céltól, az összefogástól és a kormányváltástól – „elterelő hadműveletekre” akár a DK, akár más ellenzéki párt részéről az MSZP-nek számítania kell, mert az ellenzéki térfélen átrendeződés zajlik. Az MSZP volt elnöke szerint azonban rossz úton jár, aki megosztást szít, ugyanis

Mint Hiller fogalmazott: aki gyengíti a bizalmat, az nem értette meg a választók üzenetét.

Az MSZP veterán politikusa, a szintén volt pártelnök Kovács László úgy véli, hogy a két átigazolt polgármester esete csak egyedi jelenség, nem általános; ő nem hiszi, hogy a DK szándékosan át akar igazolni szocialista politikusokat. „Nem hiszem, hogy a DK részéről ilyen szándékos bomlasztás lenne. Mert ha az ellenzék bármelyik tagja gyengül, az az egész ellenzék gyengülését is magával hozza” – fogalmazta meg a sokak által osztott gyakorlati bölcsességet lapunk kérdésére az MSZP-s politikus. Kovács László cáfolta azt a sajtóértesülést, miszerint a DK neki is tett volna egy ajánlatot – mint mondta, csak Gyurcsány Ferenc évértékelőjére hívták meg, nem a pártba. Szerinte több évtizedes szocialista múlttal a háta mögött furcsa lenne átlépnie a DK-ba.

– tette hozzá a volt pártelnök.

A gondolat, miszerint az ellenzéki összefogás, így az MSZP gyengítése nem érdeke a DK-nak, fő szempontként jelent meg a Demokratikus Koalíció cáfolataiban is. A Mandinernek Rónai Sándor EP-képviselő nyilatkozott, aki elmondta: nincs az MSZP-sek átcsábítására irányuló szándék a DK-ban, de annak örülnek, hogy pártjuk és politikájuk egyre vonzóbb, politikai erejük pedig folyamatosan növekszik. Rónai cáfolta, hogy érdekük lenne az MSZP megroppantása, mint mondta: „abban bízok, hogy minden ellenzéki párt a DK-hoz hasonlóan erősödni tud a jövőben, és akkor egy erős alternatívát tudunk mutatni 2022-ben, és ezzel le tudjuk győzni a Fideszt”.

Rónai Sándor, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője

Molnár Zsolt úgy reagált lapunknak a DK-s képviselő szavaira, hogy „valószínűleg úgy lehet igaz ez a mondás, hogy az MSZP gyengítése önmagában nem stratégiai célja a Demokratikus Koalíciónak, de csodálkoznék, ha az ellenzéki térfélen számukra kedvező átrendeződésnek nem örülnének”.

Az üggyel kapcsolatban a hét elején megkerestük Tóth Bertalant, az MSZP elnökét is, de írásbeli kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.

Miért lépnek át MSZP-sek a DK-ba, miért zajlik az átrendeződés?

A DK-s Rónai Sándor szerint

„Egyszerűen olyan alternatívát tudunk mutatni, olyan programunk van, olyan következetes a politikánk az elmúlt években, hogy az erősödésünk nem véletlen, ez egyszerűen vonzó mások számára” – nyilatkozta lapunknak az EP-képviselő.

Kovács László szerint a DK valóban erősebb lett az MSZP-nél az EP-választási eredmények alapján. Arra a kérdésünkre pedig, hogy a DK jobb egzisztenciális biztonságot, politikai karrierlehetőséget nyújthat egy baloldali politikusnak, azt válaszolta: „Biztosan van ilyen szándék is. (...) A két távozó polgármester valamilyen megfontolásból úgy gondolta, hogy számukra előnyösebb, illetve az ellenzéknek jobb esélye lehet, ha átülnek a DK soraiba”.

Kovács László, az MSZP volt elnöke, a párt egyik alapítója

Molnár Zsolt felhívta a figyelmünket arra, hogy az átlépések morális, etikai kérdéseket is felvetnek: etikátlan döntés átlépni egy másik pártba egy olyan polgármesternek, aki MSZP-támogatással nyerte el mandátumát.

Egy, a szocialista belügyekre rálátással bíró, név nélkül nyilatkozó forrásunk szerint nem véletlenek ezek a friss átigazolások:

Ez a frakció a Hagyó Miklós körül szerveződő fiatal szocialisták csoportja volt a párton belül, tagjai egymás támogatásával komoly tisztségeket szereztek meg a 2000-es évek közepén az MSZP-ben. Mozaikosok a DK-n belül is vannak, így a kapcsolat akkor is megmaradhatott, amikor egy ideig külön pártban politizáltak – most azonban a Mozaik klub „újraszerveződik”. Mivel jelenleg leginkább önkormányzati szintű mozgások látszódnak, az átlépési hullám arról szólhat, hogy elkezdődött az igazodás a következő, 2024-es önkormányzati választások előtt. „A DK háttérüzenete az lehet, hogy aki 2022-ben nincs velünk, az 2024-ben nem lesz újrajelölve” – vélekedik informátorunk.

A közös cél, az összefogással végrehajtott kormányváltás felülírja-e a konfliktust?

Bár a két párt között komoly konfliktust okoznak az átlépések, az ellenzék megosztását egy párt sem kockáztathatja meg. Hiller István szerint az önkormányzati választásokon egyértelmű ellenzéki siker született, a választók küldtek egy „receptet” az ellenzéknek: össze kell fogni.

– mondta az MSZP országgyűlési képviselője lapunknak.

Hiller István MSZP-s képviselő felszólal az Országgyűlésben

Molnár Zsolt hasonlóan vélekedik: a 2022-es kormányváltás érdekében meghatározott célok az ilyen „tendenciózus próbálkozások” ellenére sem gyengülhetnek meg. „Az MSZP-re és a DK-ra is nagy szükség van a 2022-es kormányváltáshoz vezető úton, sőt, az azt követő kormányzáshoz is. Ezért az ilyen személyi kérdések nem méltóak az együttműködéshez” – fogalmazott az MSZP budapesti elnöke.

„A végcél világos, és ezt igyekszünk minél jobban hangsúlyozni: teljes ellenzéki összefogásra van szükség, a 2022-es országgyűlési választásoknak közös jelöltekkel, közös miniszterelnök-jelölttel és közös listával kell nekivágnunk” – nyilatkozta nekünk Rónai Sándor, szinte szóról szóra megegyezve a szocialisták üzenetével. A DK-s politikus szerint az önkormányzati választásokra létrejött szövetségeket erősíteni kell. „Én egyébként azt látom, hogy ezek a szövetségek erősödtek, a korábbi politikai nézetkülönbségek pedig gyengültek azzal, hogy ezek az emberek együtt dolgoznak az önkormányzatokban” – tette hozzá Rónai.

Megerősödhet-e az MSZP a tisztújítás után?

Hiller István néhány nappal ezelőtt arról nyilatkozott, hogy a március 14-i kongresszus, majd a közeljövőben esedékes tisztújítás után

Lapunknak ezt megerősítette, mondván: „koncepciózus, erős vezetésre lesz szükség”. A saját ambícióira vonatkozó kérdésünkre pedig elárulta: ha a párt vezetése megbízza, ő szívesen és ambíciókkal vállalná a párt választmányi elnöki tisztségét.

Kovács László egyetért Hiller víziójával, ő is úgy látja, hogy az MSZP-nek vannak esélyei, és „én is azt szeretném, ha az MSZP visszaszerezné a korábbi népszerűségét”.

Molnár Zsolt szerint Hiller István helyesen értékeli a helyzetet, és jó jövőképet fogalmazott meg az MSZP és az egész ellenzék számára. A szocialista pártigazgató lapunknak elmondta: a párt budapesti szervezetét vezeti – ami nagy kihívás és egyben nagy lehetőség is –, ezen kívül az elnökség megbízásából pártigazgató. „Ennél több ambícióm nincs, ezeket azonban a jövőben is szívesen csinálom” – osztotta meg velünk terveit Molnár Zsolt.

Fotók: MTI