Csaknem száz éve, 1918-tól söpört végig a legsúlyosabb következményekkel járó influenzajárvány a világon. A Mandiner az elsárgult újságlapok segítségével nézte meg, hogyan élték meg a magyar emberek a spanyolnátha terjedését.
A spanyolnáthában többen haltak meg, mint az I. világháborúban összesen, mindamellett itthon sokáig nem vették komolyan a fertőzést. Ami aztán ideért hozzánk...
Szegény dr. Szabó Sándor tiszti főorvos 1918 szeptemberében a Pesti Hírlapban magabiztosan jelentette ki, hogy az: „úgynevezett spanyolnátha Budapesten megszűntnek tekinthető.” Pedig csak ezt követően szabadult el igazán.
A lapok rémes esetekről is beszámoltak. Mint például a Budapesten, a Pozsonyi úton élő család esetéről, ahol egy este mind a négy gyerek megbetegedett. A 21 éves Katalin lett rosszul először, majd a 16 éves Ernesztin is ágynak dőlt, aztán a 8 éves István és a 3 esztendős Ferencen is eluralkodott a járvány. Reggelre a két lány a korabeli megfogalmazás szerint „kiszenvedett”.
A járvány kitörése után országszerte bezártak az óvodák, iskolák, színházak és kávézók, a Királyi József Műegyetem ugyanakkor nem. A diákok éppen ezért tüntetést szerveztek, hiszen a spanyolnátha az egyetemistákat sem kímélte.
„A műegyetem diákjainak ötven százaléka betegedett meg, a haláleset arányszáma pedig hat százalék.
A diákok a rektori tanácstól ki akarják erőszakolni a műegyetem bezárását” – írta az egyik lap október 22-én.
Senkit sem kímélt a fertőzés. a 8 Órai Újság azt is megírta, hogy „Temesvárott a színi társulat nem tudta előadni Bíró Lajosnak, Az utolsó csók című újdonságát, mert az összes főszereplők megbetegedtek spanyolnáthában.”
Híres emberek is áldozatul estek. 1918. október 1-én jött a hír, hogy Knapp Miksa, az MTK focistáinak kapuját hosszú évekig védő kiváló hálóőr is a spanyolnátha áldozata lett, de tudjuk jól azt is, hogy a híres írónő,
Az író Karinthy Frigyes felesége, Judik Etel is a spanyolnátha miatt halt meg, és Ady Endre is elkapta a betegséget.
A 8 Órai Újság így írt erről: „Ady Endrét néhány hete egy spanyolnátha szerű influenza lepte meg, amely tüdőgyulladással komplikálódott.”
Sőt, IV. Károly, az utolsó magyar király is a spanyolnátha következtében halt meg, 1919 januárjában kapta el először a fertőzést, de akkor még felépült. Végül a járvány egyik „utórengése” során, 1922-ben érte a halál.
Még 1918 októberében jelent meg az is, hogy „figyelmezteti a polgármester az orvosokat, hogy szigorúan ügyeljenek arra, hogy a ragályos betegséget feltüntető vörös cédula a megbetegedés után a beteg lakásának ajtajára azonnal kifüggesztessék”.
A fertőzés a mindennapi éltere is kihatott, így például 1918 októberére a megbetegedések miatt
A járvány télre sem csitult, december 4-én a Köztársaság újságban egy napi összesítő is megjelent: „Ötszázharminchat új megbetegedés, 54 halott. Ez a spanyoljárvány tegnapi statisztikája Budapesten a ma kiadott hivatalos jelentés szerint.”
Volt aki a súlyos helyzet ellenére próbálta viccesre venni a figurát, így például a Színházi Életben megjelent, hogy a nagy nevettető, Latabár Kálmán kijelentette, a spanyolnátha egyetlen hatékony ellenszere a jégbe hűtött finom bor. Nem sokan nevettek…
Sok cég üzletet is látott a betegségben, Az Est nevű bulvár napilapban például hónapokig szerepelt egy hirdetés, amely szerint a Marty-Medicinal Cognac orvosilag ajánlott a spanyolnátha ellen.
A betegség 1919-ben is sok áldozatot szedett, aztán a következő év elejére elcsitult. A Kecskeméti Közlöny 1920. április 20-án megjelent száma például örömmel írta le:„A spanyolnátha március első felében még erőteljesen terjedt, a hónap második felében azonban megszűnt.”
Több tízezren viszont ezt a hírt már nem olvashatták…
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
A szőlőtőkéken maradt vastag, piros vagy megsárgult levelek a fotókon jól mutatnak, de a hegy borászainak nagyon rosszat jeleznek.
A fertőzés lappangási ideje átlagosan egy hónap.
A vírusok sokkal régebb óta léteznek, mint az emberiség és túl is fognak élni bennünket – véli Rusvai Miklós virológus. De mi az oka, hogy kis túlzással halhatatlanok? Utánajártunk.
Régóta tudjuk, hogy a „sötét középkor” kifejezés sok szempontból komoly általánosítás, ami abból is látszik, hogy a modern orvostudomány mennyi mindent fedez fel újra a régi módszerekből.
Újra felütötte a fejét az afrikai sertéspestis.
A majomhimlő egyik típusánál a halálozási arány hét százalék körül mozog.
Vitályos Eszter arról is beszélt, hogy az ünnepek után újabb kormányzati támogatások érkeznek.
A Tisza Párt körül pedig a baloldali holdudvar képviselői bukkannak fel rendszeresen, noha tagadják, hogy együttműködnének Magyar Péterrel.