A szakszervezetek még kételkednek, de már elismerik: a vártnál nagyobb lesz a pedagógusbér-emelés
Átlagosan 21,2 százalékkal tervez a kormány.
Húsz évre visszamenőleg összegyűjtik a helyi iskolai sérelmeket, atrocitásokat a gyöngyöspatai lokálpatrióta szervezetek, válaszként az oktatási szegregációs per igazságtalannak tartott ítéletére. Új fejlemények a jogvédők által felvonulási terepnek használt dél-hevesi kisvárosban.
Felhívásban kezdeményezte az Együtt Gyöngyöspatáért Baráti Kör Egyesület és a Patai Gyermekekért Alapítvány az elmúlt két évtizedben megélt azon iskolai sérelmek, atrocitások összegyűjtését, amik miatt szerintük már csaknem minden magyar szülő máshová járatja iskolába a gyermekét, illetve amik miatt pedagógusok sokasága távozott. A 2500-as lélekszámú Heves megyei kisvárosban mintegy 400 fős a roma kisebbség, és az általános iskolás korú magyar gyermekek mindeddig többségben vannak.
A lokálpatrióták azért léptek akcióba, mert amíg a múlt évtizedben még 170 gyermek járt a helyi Nekcsei Demeter Általános Iskolába, addig jelenleg már csak 78, akik közül mindössze 8-an magyar nemzetiségűek. Szerintük nem járja, hogy az egyetlen helyi, kitűnően felszerelt iskola így
Az új nemzedék így el fog idegenedni saját településétől, arról nem is beszélve, mekkora terhet ró a szülőkre a gyerekek napi utaztatása. A lokálpatrióták helybéli önkéntes adatközlőket és véleménynyilvánítókat keresnek szülők, volt pedagógusok, egyéb iskolai dolgozók, egykori tanulók köréből, mondván, mindenki előtt ismert, hogy milyen körülmények és történések vezettek a Nekcsei ilyenfajta kiürüléséhez, csak éppen nem beszélhették ki ezt. A lokálpatrióta szervezetek petíciót is be kívánnak nyújtani az önkormányzathoz, hogy tekintse át a lehetetlenné vált iskolaügyi helyzetet.
A felhívás figyelemre méltó mozzanata, hogy abban a kezdeményező helyiek azt is állítják: jelenleg általánossá vált gyakorlat a speciális oktatás az iskolában; az intézményt látogató gyermekek többségének 20 perces koncentrációs képességéhez és viselkedési szokásaikhoz igazodás címén. Vagyis lényegében olyan pedagógiai módszer vált általános gyakorlattá a Nekcseiben, amelyet szegregációsnak és nem megfelelő színvonalúnak bélyegezett meg a bíróság a felzárkóztató „B” osztályok tekintetében. Ez tovább gerjeszti azt a folyamatot, hogy aki erős oktatást akar, az menekíti csemetéjét a helyi iskolából.
Közben Horváth László (Fidesz), a Heves megyei 2. számú egyéni választókerület országgyűlési képviselője, aki tüzetesen átvizsgálta a kártérítési peranyagot, új Facebook-bejegyzésében fölvetette: „260, 350, 399 vagy akár 550 tanórai hiányzással is igazságos-e a kártérítés, jár-e a pénz az egész tanévre? Sőt, a hiányzások miatt megismételt tanévre is? A bíróság szerint ezzel semmi gond nincs (…) A bíróság kizárólag az iskola felelősségévé tette azt, hogy egy gyerek jár-e iskolába vagy sem. (…) Igazságos-e, hogy most azoknak járnak milliós kártérítések, akik nem járatták rendesen iskolába gyermekeiket?”
A botrány előzménye: két héttel az októberi választások előtt az Egri Törvényszék első fokú döntését a Debreceni Ítélőtábla jogerőre emelte. Ennek értelmében Gyöngyöspata önkormányzatának és a hatvani tankerületnek összesen 100 millió forintot kell kifizetnie olyan roma fiatalok részére, illetve azon kiskorú romák családjainak, akik úgymond oktatási szegregációt szenvedtek el a helyi iskolában 2004-2012 között.
s ez a civilszervezet toborozta és készítette föl a felpereseket, akiket aztán képviselt is.
Országos felzúdulás január elején lett az ügyből, miután kiderült, hogy a Kúria nem hajlandó a patai önkormányzat beadványának megfelelően felfüggeszteni a végrehajtást, ami miatt csak a helyhatóságnak 82 millió forintot kellene kifizetnie az érintett 60 romának. Ez a pénz azonban nem áll rendelkezésére a városkának. Még a béreket sem tudnának rendesen fizetni, fejlesztéseknek is le kellene állni, ha a felperesek folyamatosan inkasszóznák a menet közben befolyó települési bevételeket. A gyöngyöspatai helyzetről, egy kérdésre válaszolva maga Orbán Viktor miniszterelnök is sarkos véleményt formált egy nemzetközi kormányszóvivői tájékoztatón. Álláspontja szerint az ítélet okkal sérti a gyöngyöspataiak és a társadalom igazságérzetét. Úgy vélte a kormányfő, tisztázni kell, mi a szegregáció, és mi a felzárkózás.
Gyöngyöspata egyébként a Kúriától a végrehajtás felfüggesztésén túl a kártérítés felülvizsgálatát is kérte. Azt akarja a dél-hevesi település elérni: ne készpénzt kelljen az egykori nekcseis romáknak fizetni, hanem az alperesek természetben, vagyis az élethátrányok megszüntetéséhez vezető oktatási-képzési szolgáltatással tudhassák le a rájuk kirótt kártérítési kötelezettséget. A Kúria e tekintetben elnapolta a döntést. Név nélkül nyilatkozva egy az ügyet jól ismerő közéleti személyiség nem zárta ki egészen, hogy a Kúria, utánajárva az alperes indoklásának, visszautalhatja az ügyet első fokra. Az alperes ugyanis részletesen előtárta, hogy a bíróság olyan eljárásjogi hibákat ejtett és olyan egyoldalúságot tanúsított, hogy ezek döntően befolyásolták az ítélet tartalmát. Ha megismételnék az eljárást, azzal romba dőlhetne a jogvédők bevallott célja, miszerint a patai perrel elsősorban azt szeretnék elérni, hogy „beárazzák” a szegregációt.
amelyek nyomán milliókat kellene fizetni fejenként az úgynevezett szegregációs áldozatoknak. A Kúria persze dönthet úgy is, hogy elutasítja az alperes beadványát. Ez Gyöngyöspata csődközeli állapotához vezetne, miközben kétséges, hogy a legjobban hasznosulnának-e a fejenkénti milliók a nem egyszer életmódjukban is problémás családoknál. De informátorunk szerint születhet akár olyan döntés is, hogy elfogadja a Kúria a természetbeni fizetést, illetve hogy kettébontja a kártérítést természetbeni és készpénzbeni részre.
Fölmerül a kérdés, kire hallgatnak a halmozottan hátrányos roma rétegek és a hozzájuk tartozó győztes felperesek Gyöngyöspatán. Az egyik fő igazodási pont a pert kavaró, már említett CFCF budapesti jogvédő alapítvány, amely fél évtizede felvillanyozta a cigánysoron élők egy részét azzal, hogy milliókat tudnak szerezni, ha perre viszik a helyi közoktatást. Kioktatták az érintetteket arról, hogyan tanúskodjanak, mit valljanak a per során. Úgy tudni, szerződéseket is kötöttek velük. Farkas Lilla, a Soros-alapítvány állandó jogi szakértője egy általa létrehozott titkos Messenger-csoportban instruálja védenceit, utóbb például megállapodás-felbontással fenyegetve meg azokat, akik rendbontó módon viselkednek, majd egy Patán összehívandó belső fórumon is így tett. Információink szerint ez a fórum pont így valósult meg a napokban.
Úgy tűnik tehát, a pernyertes romák a várt pénz kétségessé válása miatt elveszítették bizalmukat a jogvédő szervezetben.
Vizsgálódásunk szerint a másik igazodási pont a romák körében a Soros-hálózathoz is köthető Migration Aid aktivistája, Léderer Tamás, aki a Foncsorozó Egyesület kötelékében a NapSukár Tanodát működteti öt éve 35 cigány gyermeknek. A magántanodát egyes médiumok rendszeresen égbe menesztik, leszólva a helyi állami iskolát. Léderer befolyása, véleményvezéri szerepe a romák között óriási, hiszen Gyöngyöspatán nem az önkormányzatnak van élelmiszeradomány-osztási szerződése a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel, hanem Léderer civil tanodájának! Ugyanő ruhákat is gyakran oszt. Léderer szintén útmutatásokat ad a szegregációs ügy érintettjeinek per- és kártérítésügyben, és messzemenően hallgat a tanácsaira Csemer Géza – harmadik igazodási pont –, a helyi roma nemzetiségi önkormányzat újdonsült vezetője is, aki szerint a miniszterelnök nyilatkozatával szabad utat adott a nem roma társadalomnak a támadásokra. Csemer Géza 2011 után Kanadát is megjárta menekültstátuszt kérve, majd visszatért.
Ilyen körülmények és viszonyok között indul meg napokon belül az önkormányzat, a hatvani tankerület közös, egyeztetési találkozója a felperes 60 romával, ahol előbbiek meg szeretnék győzni az érintetteket arról, hogy fogadják el a természetbeni, oktatási-képzési kártérítés megoldását, amely által ezek a fiatalok szakmához juthatnak, illetve be tudják fejezni a nyolc általánost.
Idevágó hír még, hogy a HírTV február 2-án, vasárnap este mutatja be Bayer Zsolt, a HírTV műsorvezetője, a Magyar Nemzet publicistája elmúlt hetekben forgatott gyöngyöspatai dokumentumfilmjét. A Mandinernek Bayer Zsolt elmondta, filmjében helyi illetőségű magyarokat szólaltat meg arról, hogyan élték meg az etnikumok közötti együttélés nehézségeit a településen, illetve a helyi iskola működése kapcsán. „Lesznek felkavaró pillanatok a filmben” – ígérte.