A magyar népességcsökkenés megállíthatatlan, de mérsékelhető – Lennert József geográfus a Mandinernek

A magyar vidék demográfiai jövőképe 2051-ig címet viselő tanulmány (pdf-ben itt elérhető)  egy hipotetikus demográfiai képet mutat be a 2051-es Magyarországról, ennek kialakításához a kutatás készítője – a KSH és más szervezetek adatsorainak felhasználásával – 33 forgatókönyvet vázolt fel, figyelembe véve a klímaváltozás várható hatásait, a tanulmányi, munkavállalási, a jóléti és az agglomerációs népességvándorlás trendjeit, illetve a termékenységi és halálozási statisztikákat.

A magyar össznépesség alakulásának hosszútávú prognózisa ez alapján nem túl fényes: 2051-re Magyarország lakóinak száma

A kormány népességnövelő (gyerekvállalást ösztönző) intézkedéseit is nézhetjük két megközelítésből tehát: a pesszimista szerint ezek reménytelenek, az optimista szempont szerint azonban éppen nélkülözhetetlenek, hiszen a zuhanást mérséklik. „A kormány intézkedései a jelenlegi népességre vonatkozóan tudják javítani a termékenységi mutatókat, de a problémát az jelenti, hogy a jelenlegi népesség már túl van egy korábbi népességcsökkenési folyamaton,  a gyermekvállalási korba lépő népesség már eleve csökkent létszámú” – magyarázza a Mandinernek Lennert József.

A szakértő szerint a gyermekvállalást ösztönző intézkedésekkel egy, akár 2,1-es termékenységi rátát is el lehet érni, ami megállíthatná a népesség hanyatlását; de

nem véletlen, hogy a támogatások növelése is egyelőre 1,49-es rátára tudta eddig feltornázni a mutatót.

Lennert József, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézetének tudományos munkatársa

A számítások emellett

az időskorúak eltartottsági rátája a 2011-es 25%-ról 61–65%-ra is emelkedhet. A nyugdíjkorhatárt elérő korosztályok még népesek, a munkaképes korúak pedig kisebb népességűek. Ha az átlagos átlagos élettartam is növekszik – ami önmagában jó hír –, akkor arányaiban egyre több nyugdíjas lesz. De mi lesz akkor a nyugdíjrendszerrel?

„Legjobb tudomásom szerint és a szakterület kutatói is azt állítják, hogy a nyugdíjrendszer 2035-2040-ig stabil. A jelenlegi szabályozás mellett nem veszélyeztetett a rendszer fenntarthatósága” – mondja Lennert, aki szerint ennek megőrzéséhez a döntéshozóknak a jövőben el kell gondolkodniuk a nyugdíjkorhatár-emelésén, a 65 éven felüli korosztály munkavégzésének támogatásán.

A tanulmány részletesen foglalkozik a belső népvándorlás lehetséges jövőbeli tendenciáival is. A modellezett adatok alapján a folytatódni fog a jóléti vándorlás (egzisztenciális okokból történő lakhely-változtatás) az ország déli részeiből (főleg az Alföldről és a Dél-Dunántúlról) északra (Budapest agglomerációja és a Balaton-felvidék felé), illetve a keleti megyékből nyugatra. A prognózis alapján szintén adódik a kérdés, hogy milyen hatékonysága lehet a kormányzati támogatásoknak, a munkahely-teremtési törekvéseknek, melyek végső célja a fiatalok helyben tartása, a falvak elnéptelenedésének megállítása?  

„A falusi CSOK például azokon a vidéki településeken érheti el a célját, ahonnan még ingázással elérhető egy közeli nagyváros, és amely település nem tartozik az adott nagyváros szűkebb agglomerációjába, mert emiatt itt kedvezőbb az ingatlanok ára” – vélekedik Lennert József. A kutató szerint ugyanilyen logika alapján

Onnan még érdemes hosszabb ingázással bejárni dolgozni a fővárosba, cserébe viszont jó minőségű ingatlanhoz lehet jutni. A tanulmány konkrét adatokat is hoz ennek alátámasztására: a pilisvörösvári járás 74%-kal is bővülhet három évtized alatt, de a gödöllői járás is akár 65 ezer új lakossal gyarapodhat.

„Azok a jómódú lakosok, akik megtehetik, hogy kiköltöznek a nagyvárosból, mert olyan atipikus munkavállalási formában dolgoznak, hogy nem kell napi szinten bejárniuk a munkahelyükre, azok távolabbi lakóhelyet is szabadabban tudnak választani. E réteg számára az érintetlen természeti tájaknak van nagy vonzereje” – teszi hozzá Lennert.

***

A kutatás kiemelten foglalkozik a klímaváltozás várható hatásaival is, de érdekes módon a modellezés szerint

Magyarország belső népességvándorlási trendjeire.

Az Alföldön persze a jövőben magasabb lesz az évi középhőmérséklet és emelkedni fog a hőségnapok száma, ami fokozhatja az elvándorlást; de mégis, a népesség mozgásának fő indítékai továbbra is a munkaerőpiaci változások és egyéb társadalmi okok lesznek Magyarországon.

Ábrák: az idézett tanulmányból