A legoptimistább forgatókönyv szerint is exponenciálisan csökkenni fog a népesség Magyarországon a következő három évtizedben, a társadalom elöregedése szintén biztosan modellezhető, a belső népvándorlás pedig folytatódni fog az ország északi és nyugati részei felé – ezek a Területi Statisztika kiadványban minap publikált, „A magyar vidék demográfiai jövőképe 2051-ig” című tanulmány megállapításai. A kutatás és az összegzés szerzőjével, Lennert Józseffel beszélgettünk.
A magyar vidék demográfiai jövőképe 2051-ig címet viselő tanulmány (pdf-ben itt elérhető) egy hipotetikus demográfiai képet mutat be a 2051-es Magyarországról, ennek kialakításához a kutatás készítője – a KSH és más szervezetek adatsorainak felhasználásával – 33 forgatókönyvet vázolt fel, figyelembe véve a klímaváltozás várható hatásait, a tanulmányi, munkavállalási, a jóléti és az agglomerációs népességvándorlás trendjeit, illetve a termékenységi és halálozási statisztikákat.
A magyar össznépesség alakulásának hosszútávú prognózisa ez alapján nem túl fényes: 2051-re Magyarország lakóinak száma
A kormány népességnövelő (gyerekvállalást ösztönző) intézkedéseit is nézhetjük két megközelítésből tehát: a pesszimista szerint ezek reménytelenek, az optimista szempont szerint azonban éppen nélkülözhetetlenek, hiszen a zuhanást mérséklik. „A kormány intézkedései a jelenlegi népességre vonatkozóan tudják javítani a termékenységi mutatókat, de a problémát az jelenti, hogy a jelenlegi népesség már túl van egy korábbi népességcsökkenési folyamaton, a gyermekvállalási korba lépő népesség már eleve csökkent létszámú” – magyarázza a Mandinernek Lennert József.
A szakértő szerint a gyermekvállalást ösztönző intézkedésekkel egy, akár 2,1-es termékenységi rátát is el lehet érni, ami megállíthatná a népesség hanyatlását; de
nem véletlen, hogy a támogatások növelése is egyelőre 1,49-es rátára tudta eddig feltornázni a mutatót.
Lennert József, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézetének tudományos munkatársa
A számítások emellett
az időskorúak eltartottsági rátája a 2011-es 25%-ról 61–65%-ra is emelkedhet. A nyugdíjkorhatárt elérő korosztályok még népesek, a munkaképes korúak pedig kisebb népességűek. Ha az átlagos átlagos élettartam is növekszik – ami önmagában jó hír –, akkor arányaiban egyre több nyugdíjas lesz. De mi lesz akkor a nyugdíjrendszerrel?
„Legjobb tudomásom szerint és a szakterület kutatói is azt állítják, hogy a nyugdíjrendszer 2035-2040-ig stabil. A jelenlegi szabályozás mellett nem veszélyeztetett a rendszer fenntarthatósága” – mondja Lennert, aki szerint ennek megőrzéséhez a döntéshozóknak a jövőben el kell gondolkodniuk a nyugdíjkorhatár-emelésén, a 65 éven felüli korosztály munkavégzésének támogatásán.
A tanulmány részletesen foglalkozik a belső népvándorlás lehetséges jövőbeli tendenciáival is. A modellezett adatok alapján a folytatódni fog a jóléti vándorlás (egzisztenciális okokból történő lakhely-változtatás) az ország déli részeiből (főleg az Alföldről és a Dél-Dunántúlról) északra (Budapest agglomerációja és a Balaton-felvidék felé), illetve a keleti megyékből nyugatra. A prognózis alapján szintén adódik a kérdés, hogy milyen hatékonysága lehet a kormányzati támogatásoknak, a munkahely-teremtési törekvéseknek, melyek végső célja a fiatalok helyben tartása, a falvak elnéptelenedésének megállítása?
„A falusi CSOK például azokon a vidéki településeken érheti el a célját, ahonnan még ingázással elérhető egy közeli nagyváros, és amely település nem tartozik az adott nagyváros szűkebb agglomerációjába, mert emiatt itt kedvezőbb az ingatlanok ára” – vélekedik Lennert József. A kutató szerint ugyanilyen logika alapján
Onnan még érdemes hosszabb ingázással bejárni dolgozni a fővárosba, cserébe viszont jó minőségű ingatlanhoz lehet jutni. A tanulmány konkrét adatokat is hoz ennek alátámasztására: a pilisvörösvári járás 74%-kal is bővülhet három évtized alatt, de a gödöllői járás is akár 65 ezer új lakossal gyarapodhat.
„Azok a jómódú lakosok, akik megtehetik, hogy kiköltöznek a nagyvárosból, mert olyan atipikus munkavállalási formában dolgoznak, hogy nem kell napi szinten bejárniuk a munkahelyükre, azok távolabbi lakóhelyet is szabadabban tudnak választani. E réteg számára az érintetlen természeti tájaknak van nagy vonzereje” – teszi hozzá Lennert.
***
A kutatás kiemelten foglalkozik a klímaváltozás várható hatásaival is, de érdekes módon a modellezés szerint
Magyarország belső népességvándorlási trendjeire.
Az Alföldön persze a jövőben magasabb lesz az évi középhőmérséklet és emelkedni fog a hőségnapok száma, ami fokozhatja az elvándorlást; de mégis, a népesség mozgásának fő indítékai továbbra is a munkaerőpiaci változások és egyéb társadalmi okok lesznek Magyarországon.
Ábrák: az idézett tanulmányból
Az Iron Lady becenévre hallgató világklasszis úszó a visszavonulása óta először szólalt meg. Az interjúban többek között arról is beszélt, hogy ha a meglévő tudásával visszamehetne tizenöt éves korába, mindent teljesen másként csinálna, és akkor most valószínűleg sokkal sikeresebb pályafutást tudhatna maga mögött.
Súlyos betegsége idején hazugsággal vádolták meg őt Donald Tuskék, és most lengyel szenvedélyességgel beszél hazája helyzetéről Zbigniew Ziobro, a korábbi lengyel igazságügyi miniszter. Interjúnk!
Szerintem Magyar Péternek is jót tenne két hét pihenés.
Egyre több sajtóorgánum számol be arról, hogy 2025-ben a Szentatya látogatást tehet a háború sújtotta országban.
Az ukrán elnök különleges meghívásban részesült.
Az ukrán elnök megerősítette, hogy Ukrajna elkötelezett a NATO-tagság felé.
Peking határozottan ellenzi a döntést.
Olyan megszorításokkal indul az év az agyonsztárolt mintaállamokban, melyekről „lemaradó” kis hazánkban Bokros Lajos óta ember nem álmodott.
