Európa lett a vallástalanul vallásos kontinens
Mit is jelent manapság az, hogy keresztény Európa? És miért tiltakoznak ez ellen annyian?
Formálisan engedélyezte John Henry Newman bíboros, a 19. századi brit teológus és konzervatív gondolkodó szentté avatását Ferenc pápa.
Október 23-án fogják szentté avatni John Henry Newman bíborost Ferenc pápa hétfői döntése szerint.
Newmant az indiai Mariam Thresia nővérrel, a Szent Család Nővérei Kongregáció alapítójával és másik három szentéletű személyiséggel együtt fogják szentté avatni.
Ferenc pápa februárban írta alá azt a dektérumot, ami elismerte a második csodát, amiben Newman volt a közbenjáró: egy hölgy életveszélyes terhességgel küzdött, s gyógyulása az orvosok szerint megmagyarázhatatlan.
John Henry Newman (1801-1890) már elismert anglikán teológus volt, egyben az anglokatolikusok és az úgynevezett Oxford-mozgalom vezető személyisége. Hosszú vívódás után az egyházatyákat és az egyház folytonosságát tanulmányozva, 1845-ben katolizált. XIII. Leó pápa 1879-ben bíborossá nevezte ki. Egyik leghíresebb műve az 1845-ös An Essay on the Development of Christian Doctrine, de híres az egyetem eszméjéről írt The Idea of a University (1873) is, valamint a Norfolk hercegének írt levele is.
Newmant számon tartják a brit konzervatív mozgalom meghatározó alakjai közt. Egyben a 16. század óta működő Néri Szent Fülöp Oratóriuma angliai alapítója is.
John Henry Newman XVI. Benedek pápa egyik kedvenc teológusa és az egyik legfontosabb kortárs filozófus, Alasdair MacIntyre egyik kedvenc szerzője. Magyarországon Barsi Balázs ferences szerzetes foglalkozott vele nagyon sokat.