A magyar népet is csodálni fogja a világ, ha a nép meghallja védőszentje, a csíksomlyói szűzanya szavát – jelentette ki a temesvári megyéspüspök a csíksomlyói búcsún.
A pünkösd előtti várakozás hangulatában gyülekeztek a hagyományos búcsúra érkező zarándokok Csíksomlyón a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben, amely még a múlt szombati pápai mise jegyeit viseli magán.
A zarándoklat szervezői meghagyták a helyszínen az ívelt tetőt, amelyet ideiglenesen szereltek fel a pápai misére a hármashalom oltár elé, a megnagyobbított ledeszkázott tér fölé. A máskor füves, gyepes területen most a múlt heti sártenger megszáradt tájképe emlékeztet a pápai misére. A zarándokoknak ezúttal az erős napsütés okoz inkább nehézséget, bár akadnak, akik az időjárás előrejelzés alapján ezúttal is gumicsizmával érkeztek a búcsú helyszínére. Az oltár mellé ezúttal a csíksomlyói Mária-kegyszobor másolata került ki.
Júniusban már másodszor telik meg zarándokokkal a hegynyereg. A mise helyszínére megérkezett Áder János köztársasági elnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Mindketten részt vettek az egy héttel ezelőtti pápai misén is. Az idei búcsús mise szónoka Pál József Csaba, a tavaly beiktatott temesvári megyés püspök lesz. A zarándoklat mottójául az „Íme az Úr szolgálóleánya” bibliai idézetet választották.
Fogjunk össze
Pál József Csaba szerint amiként Svájcot csodálják, úgy a magyar népet is csodálni fogja a világ, ha a nép meghallja védőszentje, a csíksomlyói szűzanya szavát. A püspök a csíksomlyói pünkösdi búcsún szombaton mondott prédikációjában Svájc sikerét annak tulajdonította, hogy népe meghallgatta védőszentje: Flüei Szent Miklós szavát, és minden háborútól távol maradt.
Úgy vélte: mint minden édesanya, Mária is annak örül legjobban, ha gyermekei békességben élnek, ha összefognak, ha segítik egymást. „Nemcsak Svájcot, hanem minket is meg fog csodálni a világ, ha összefogunk” – jelentette ki a püspök. Az összetartásnak irányultsága is kell, hogy legyen. Ez az irányultságot az adja, hogy közösen hallgatunk a Szűzanyára és a fiára. „Induljunk el újra közösen építeni jövőnket, fedezzük fel a legszebbet, a legjobbat egymásban. Erősítsük egymást, hogy együtt is meg tudjunk ajándékozni másokat, más népeket és más nemzeteket is” – jelentette ki.
A múltból tanulni kell
Szent II. János Pál pápától idézte, hogy a közösség lelkülete az a képesség, hogy a jót lássuk meg a másikban. Úgy vélte: a múlton nem keseregni kell, a múltból tanulni kell. Nem elég, hogy igazunk van, alázattal kell tudnunk elfogadni azt, hogy az igazság egy része a másikban is jelen van. Kell tudjuk megbecsülni, és kell tudnunk segíteni egymásnak, kell tudnunk kiegészíteni egymást. Ha a másik nem úgy gondolkodik, ez még nem jelenti, hogy nem tartozik hozzám, nem jelenti, hogy nem testvérem, hiszen közös mennyei atyánk van – fogalmazott a püspök.
Jó hírként közölte, hogy az istent szeretőknek minden a javukra szolgál. Nem lehetünk pesszimisták, ha nagyon sok okunk is van rá – jelentette ki. Úgy vélte: az isten szeretete nélkül sem egy nép sem egy birodalom nem állhat fel sokáig. Ha az isten iránti szeretet az első helyen van, a múlt szenvedései is javukra fordulnak. Az istent szeretőknek minden a javukra szolgál.
A prédikációban az úzvölgyi katonatemető kapcsán kialakult konfliktusra is kitért. „Itt nem két nép áll egymással szemben. Meggondolatlan vagy rossz szándékú intézkedésre felült egy mindenre fogható csoport. Felkorbácsolták az indulatokat. Fáj, ami történt, de nem engedhetjük, hogy elszabaduljanak az indulataink, és nem általánosíthatunk, mintha mindenki olyan lenne. Az ügy isten segítségével meg fog oldódni, de nekünk meg kell őrizni emberi és keresztényi méltóságunkat” – jelentette ki. Széchenyit idézve mondta: kővel dobálnak, mi a kövekből lépcsőt építünk.
A hívek téglák
A mise elején a zarándokokat köszöntő Urbán Erik, az erdélyi ferences rendtartomány főnöke a „csíksomlyói katedrálisban” köszöntötte a zarándokokat. A párizsi Notre-Dame-székesegyház tragédiájára utalva kijelentette: a csíksomlyói katedrálist nem lehet lerombolni, felégetni, mert tégláit a hívek képezik.
Jakubinyi György, a gyulafehérvári főegyházmegye érseke idézte fel, hogy egy héttel ezelőtt a csíksomlyói hegynyeregben fogadták Ferenc pápát, Szent Péter utódját. Mint fogalmazott: először fordult elő, hogy ideengedték a szentatyát, hogy itt mutathassa be a szentmisét a nemzeti és vallási szempontból is kisebbségben élő híveihez. Elmondta, az egyházfőnek tetszett, hogy a hívek egységesen a saját nyelvükön kapcsolódtak be a misébe.
Az érsek megköszönte a pápai mise résztvevőinek a fegyelmét. Úgy vélte: sikerült megmutatni a világnak, hogy a székely magyar emberek tudnak viselkedni, és a mise azt is példázta, hogy a szűzanya tisztelete összefogja a népet.
A csíksomlyói pünkösdi mise alatt cseperegni kezdett az eső, de a szertartás ragyogó napsütésben fejeződött be.
(Hír és fotók: MTI)
Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora 2026 elején megjelent könyvecskéjében átfogóan mutatja be a tudománypolitika, a kutatás és a keresztény szemlélet viszonyát és helyes útját.
Amikor a Partium fővárosa választhatott: megtört vörös brigantiként, vagy méltóságát megőrizve megy román rabságba. Dr. vitéz Jánossy Gyula és a nemzeti érzelmű polgárság, ha csak rövid időre is, de visszaadta a Körös menti település becsületét, és megmentette a várost a megszállók bosszújától.
Az emberek újra vágynak a valódi kapcsolatokra.
Mégsem tart erdélyi előadássorozatot Balogh Levente. Elmondása szerint nagyot csalódott az erdélyi emberekben, ugyanis úgy gondolja, ő az egyetlen ismert magyar ember, aki teljes szívéből kiállt mellettük és megvédte őket.
Kérdés, hogy a Tisza Párt képes lesz-e megőrizni az elmúlt évtizedek nemzetpolitikai vívmányait, miközben pragmatikusabb viszonyra törekszik Brüsszellel és a szomszédos fővárosokkal.
A hit nem egy politikai ideológia, hanem élő kapcsolat a Teremtővel, az Igazsággal, amely nem kirekeszt, hanem az emberi méltóságot szolgálja.
A szövetségi kapitány sem érti.
