A tudás és a hülyeség autonómiája
A magyar tudományos kutatói hálózat ökoszisztémáját a HUN-REN fogja össze, amely az Országgyűlésnek benyújtott tervezet szerint sajátos jogállású intézményé válik.
A klímavédelem néha nem hétköznapi megoldásokat szül.
Egy kísérleti farmon az 58 tehén közül már 7 magától „vécére megy”, ha ürítenie kell. A tehénvizeldét az agrárinnovációval foglalkozó Henk Hanskamp vállalkozó cége találta fel, a találmány már el is nyert egy helyi innovációs fődíjat, kereskedelmi forgalomba azonban várhatóan csak 2020-ban, további finomhangolások után kerül.
A CowToilet begyűjti a szarvasmarhák vizeletét, vagyis nem engedi, hogy a nagy mennyiségű vizelet összekeveredjen a padlón a trágyával, és ennek hatására ammónia, majd abból egy üvegházhatású gáz, dinitrogén-oxid keletkezzen. A tehénvécét egy marhaboxban szerelik fel, az állatok hátsójának magasságában. A tehenet takarmánnyal csalogatják a boxba, ahol a granulátum elfogyasztása után egy robot az állat tőgyénél egy idegszálat ingerelve vizelésre készteti a marhát.
Ez a megoldás a forrásnál ragadja meg a problémát – dicsérte találmányát a vállalkozó. A tét elég nagy, mert egy szarvasmarha napi 15-20 liter vizeletet termel. A marhavizelde bevezetésével tisztábbak, szárazabbak lesznek az istállók, ennek köszönhetően egészségesebbek maradnak a marhák patái – nevezte meg az újítás járulékos hasznát a De Volkskrant című lapnak Jan Velema állatorvos, aki részt vesz a tesztelésben.
A fejlesztők szerint az állatok idővel megszokják a WC-használatot, a doetinchemi szarvasmarhatelepen, ahol a kísérlet folyik, az 58 tehénből hét már magától, minden ösztökélés nélkül a vizeldében végzi el a dolgát. Az innovációban élen járó Hollandiában, amely az Egyesült Államok után a világ második legnagyobb agrár- és agráripari exportőre, környezetvédelmi okokból szigorú előírásokkal szabályozzák az állattartást: korlátozzák a tenyészthető állatok számát és a trágyaszórás idejét, és drákói tisztasági szabályokat érvényesítenek az istállókban.
(MTI)