
Orbán: Kultúrharc nem Magyarországon, hanem Európában van
Azt gyanítom, hogy az egyes pozíciók körüli lökdösődés, a kultúrfilozófiák közötti hírlapi vita talán a modern élet megszokott rendjéhez tartozik – mondta a kultúrharc kapcsán Orbán Viktor.
Kultúrharc nem Magyarországon, hanem Európában van, és ez az európai kultúrharc valójában „a saját kultúránkért folytatott harc” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Hagyományok Házának székhelye, a felújított Budai Vigadó átadásán. „Néha azt hallom, hogy Magyarországon kultúrharc zajlik. Azt gyanítom, hogy az egyes pozíciók körüli lökdösődés, a kultúrfilozófiák közötti hírlapi vita talán a modern élet megszokott rendjéhez tartozik” – fejtette ki a kormányfő. Szerinte azonban Magyarországon inkább kultúrbéke van: lassan teljes egyetértés formálódik arról, hogy „a jövőnket családra, a munkára és a nemzet újraegyesítésére kell építeni”. Hangsúlyozta: az európaiak tiszteletben tartják a más kultúrákat és képviselőiket, de „senki sem kötelezhet minket arra, hogy ez a tisztelet saját kultúránk feladását és egy másik kultúrának való behódolást jelentsen”.
„A saját földünkön – s ez igaz Európára és Magyarországra is – a saját kultúránk szabályai és értékei szerint akarunk élni”. Ha ugyanis eltűnnek a történelmi, kulturális alapok, „ha hagyjuk, hogy kicseréljék a kulturális altalajt”, akkor Európa kártyavárként dől össze – jelentette ki a miniszterelnök. Hozzátette: a magyarok érzik ezt a veszélyt, ezért „kiállunk és elmondjuk, kik vagyunk, mit gondolunk Istenről, hazáról, családról” és hogy a magyarok szerint mi következik ebből az európai életre nézve. Szerinte „ha nem ezt tesszük, áldozatai leszünk egy lopakodó összeurópai kulturális önfeladásnak”.
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Vereség után: megszólal a Fidesz kampányfőnöke | REAKCIÓ Orbán Balázzsal (VIDEÓ)

Orbán Viktor hozzátette, hogy egy ország jövőjét nemcsak gazdasága, katonai ütőereje és politikai befolyása alapozza meg, hanem kulturális teljesítménye is. Ezért minden kultúrára elköltött forint befektetés a jövőbe, egy magyar és keresztény, vagyis egy európai jövőbe – hangsúlyozta. A miniszterelnök úgy fogalmazott: a magyar nép mélyreható és erős gyökerekkel kapaszkodik a kulturális örökségébe. „Mi, magyarok azért állhatunk ma itt, ezerszáz évvel a honfoglalásunk után, mert tudjuk, honnan jöttünk és azt is tudjuk, mivel tartozunk az előttünk járó nemzedékeknek, sőt azt is tudjuk, mivel tartozunk az utánunk jövőknek” – mondta.
„Kultúránk megmutatja, kik voltunk, és kik vagyunk. (...) Erő, amely az országlakosokat nemzetté, a nemzet tagjait közösséggé teszi” – fogalmazott a miniszterelnök, jelezve, hogy a most készülő nemzeti alaptantervnek és vele az egész magyar iskolarendszernek is ezen az alapon kell majd állnia. Azt is mondta, hogy a magyarok büszkék civilizációs teljesítményükre, kultúrájukra, így büszkék dalaikra és táncaikra is, „a magyar népi kultúra nekünk nem muzeális dolgok gyűjteménye, hanem megtartó erő”. Ezért építették a Nemzeti Színházat és a Művészetek Palotáját, újították fel a Zeneakadémiát, a Pesti Vigadót, az Erkel Színházat, a Nemzeti Lovardát, a Kossuth teret. Emellett megújítják a Szépművészeti Múzeumot, az Operaházat, új Közlekedési Múzeum épül, zajlik a Liget Budapest projekt és újjászületik a budai Vár is – sorolta a beruházásokat Orbán Viktor.
A Hagyományok Házáról szólva közölte: 7,5 milliárd forintból újították fel az épületet, hogy a Budai Vigadó újra a magyar kultúra egyik főhadiszállása lehessen. Zárásul Orbán Viktor azt mondta: sokat vitatkoztak magyarhonban arról, ki a magyar. Szavai szerint „az a magyar, akinek az unokája is magyar lesz”. A Hagyományok Házának ezért szerinte küldetése hozzásegíteni minket, hogy „az unokáink is magyarok lehessenek”.
Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója ünnepi beszédében azt mondta, hogy az elmúlt hetven évben folyamatosan szorult vissza az élő néphagyomány. Pedig a néphagyomány megtart, ápol minket, a világról alkotott képünket dúsítja, egybekovácsol – fogalmazott a főigazgató, hangsúlyozva: az értékeket, eredményeket intézményesíteni kell, ennek köszönhető a Hagyományok Házának 2001-es megalapítása is. A Budai Vigadó rekonstrukciójával a Hagyományok Háza méltó körülmények között tudja ellátni feladatait – közölte Kelemen László. A Hagyományok Háza a Budai Vigadó felújított tereiben október 4. és 7. között táncelőadásokkal, gyermekprogramokkal és kiállításokkal is várja a nagyközönséget.
(MTI)






