Receptért könyörög az osztrák lap: komoly visszhangra talált „Orbán trükkje”
Robert Fico is hasonló megoldást javasolt.
Az erdélyi magyarságnak kell egy Rambo, aki egymaga jóváteszi Trianont. Orbán Viktor az ő ügyes retorikájával tökéletesen eleget tesz a magyar Rambo szerepének. Interjú.
„Önt elsősorban drámaíróként ismerjük. Mi késztette arra, hogy Orbán Viktor tusványosi beszédének »gondolathű átiratát« elkészítse?
Hont András, a HVG szerkesztője megkérdezte, írnék-e valamit a tusványosi beszédről a vélemény rovatukba, én pedig igent mondtam. Elemző szöveget nem igazán tudnék írni, csak ilyen parodisztikus valamit, úgyhogy ez lett belőle. Én így nyilvánítok véleményt.
Orbán Tusványoson meghirdette, hogy újra kell építeni a Kárpát-medencét, sőt Közép-Európát, amelynek természetesen Magyarország lesz a központja. Milyen visszhangja volt ennek Romániában?
A román sajtó és a román politikusok minden évben érzékenyen reagálnak a miniszterelnök beszédére. Ez idén is így volt. Ezúttal többen sértőnek találták, hogy idejön Romániába, és azt mondja: nincs mit ünnepelni Románia létrejöttének százéves évfordulóján. Egyébként ez igazságtalan vád, Orbán nem ezt mondta, hanem azt: tiszteletben tartjuk, hogy Románia számára ez ünnep, a románok pedig tartsák tiszteletben, hogy számunkra nem az. Ami egy okosan elhelyezett mondat, hiszen a tusványosi közönség pontosan ezt akarja hallani. Az erdélyi magyarságnak kell egy Rambo, aki egymaga megnyeri az évtizedekkel korábban elvesztett vietnami háborút – esetünkben: aki jóváteszi Trianont –, és Orbán Viktor az ő ügyes retorikájával tökéletesen eleget tesz a magyar Rambo szerepének. Más kérdés, hogy vajon jó-e az erdélyi magyarságnak, ha valaki ilyen álomban ringatja őket.
És jó ez?
Nem, mivel konzervál egy száz évvel ezelőtti mentális állapotot. A 21. században 21. századi megoldásokat kellene keresni a problémáinkra és fájdalmainkra. A román médiában minden egyes tusványosi beszéd után felerősödnek a magyarellenes hangok. A politikai beszélgetőműsorok meghívottjai megkeresik azokat a mondatokat, amelyekbe beleköthetnek, amelyeken feldühödhetnek, és ki lehet találni, kire zúdítják a dühüket: ránk, erdélyi magyarokra. De a legsúlyosabb üzenet a multikulturalizmus-ellenesség. Mi itt éppen a multikulturalizmusra hivatkozva próbáljuk elérni, hogy a román állam biztosítsa számunkra a minket megillető jogokat. Egy-egy ilyen beszéd után viszont könnyen a fejünkhöz vághatják: lám, éppen a magyar miniszterelnök hangoztatja, hogy a multikulturalizmus rossz, akkor meg mit ugráltok? Szóval arra a kérdésre, hogy van-e bármilyen hasznuk ezeknek a beszédeknek az erdélyi magyarság számára, a véleményem határozott nem.”