Buchanan: McCain halála véget vethet az amerikai beavatkozási politika korszakának

John McCain arizonai szenátor halálával véget érhet az amerikai beavatkozási politika korszaka – vélekedett legújabb, kedden nyilvánosságra került írásában  Pat Buchanan konzervatív politikai elemző, Richard Nixon, Gerald Ford és Ronald Reagan elnökök volt tanácsadója. 

„John McCain háborús héja volt és erre büszke is volt. De 2006-ban a kongresszus mindkét házában a Republikánus Párt vereségét eredményezték  azok a háborúk, amelyeket támogatott. 2008-ban pedig , amikor elnökjelöltként az ő neve szerepelt a szavazócédulán, ezek a háborúk elnökségébe kerültek” – állapította meg  elemzésében Buchanan. 

A tekintélyes konzervatív szerző  állítása szerint  az amerikai intervenciós politika hívei most vezető nélkül maradtak. Felidézte, hogy McCain támogatta George W. Bush politikáját Irak lerohanására, majd – már Barack Obama elnöksége idején – Észak-Szíriába utazott, hogy  támogassa a Bassár el-Aszad szíriai elnök megdöntését célul kitűző lázadókat és azt a felkelést, amely hét esztendeig tartó polgárháborúhoz és – mint Buchanan fogalmazott – „korunk egyik legnagyobb humanitárius katasztrófájához” vezettek.  

Az elemzés felidézte azt is, hogy amikor Georgia 2008-ban megtámadta Dél-Oszétiát, de az orosz hadsereg kiűzte onnan, McCain szenátor kijelentette: most mindannyian georgiaiak vagyunk, sőt, katonai beavatkozást sürgetett. „Bushnak akkorra elege lett a demokráciáért folytatott neokonzervatív keresztes hadjáratból” – fogalmazott Buchanan.

A néhai szenátor – mint emlékeztetett – támogatta a NATO kelet-európai és baltikumi kiterjesztését, ott volt Kijevben a Majdan-téren Viktor Janukovics oroszbarát ukrán elnök rendszerének megdöntésekor, támogatta az oroszbarát lázadók ellen harcoló ukrán hadsereg felfegyverzését, és a szintén humanitárius katasztrófával járó szaúdi beavatkozást Jemenben. 

„2016-ban azonban  a republikánus többség hátat fordított McCain szenátornak – és barátjának, a dél-karolinai Lindsey Graham republikánus szenátornak –, és Donald Trumpot választotta elnökjelöltjéül, aki azt  hangoztatta, hogy boldogulni  szeretne Oroszországgal és kiszabadítaná Amerikát a háborúkból” – írta Buchanan. 

A szerző ugyanakkor megjegyezte: az amerikai beavatkozási politika mégsem teljesen a múlté. Példaként Afganisztánt, Szíriát, Líbiát és Jement hozta fel, s azt, hogy Mike Pompeo külügyminiszter ultimátumot küldött Iránnak, Észak-Koreával  pedig Washington azt közölte, hogy vagy végrehajtja az atomfegyver-mentesítést, vagy akár katonai akcióval is számolnia kell, és az amerikai kormányzat konfrontálódik Pekinggel is. 

Buchanan elemzésében nem tett említést arról, hogy John McCain, akit a vietnami háborúban vetettek be és több mint öt évet töltött fogságban, az 1990-es években támogatta a Vietnamban eltűnt katonák felkutatását és az ázsiai országgal való kapcsolatok normalizálását.

(MTI)