Török és kanadai helyszínek is felkerültek a világörökségi listára

Hat újabb helyszínt, köztük a törökországi Göbekli Tepét, a világ legrégebbi ismert, mintegy 12 ezer éves templomát és a kanadai Pimacsiowin Aki nagy kiterjedésű boreális erdőt (tajga) is felvette a világörökségi listára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) a bahreini Manámában ülésező illetékes bizottsága.

A Törökország délkeleti részén, Sanliurfa tartományban 1994-ben felfedezett Göbekli Tepe monumentális körtemploma „a világ legrégebbi ismert megalitikus szerkezete Felső-Mezopotámiában" az UNESCO indoklása szerint. A helyszínen 1995 óta folynak ásatások, amelyek során rengeteg különböző méretű kőfaragvány került elő: találtak mészkő állatfigurákat, ahogy olyan díszes kovakőnyílhegyeket, amelyeket stilizált róka- és madárábrázolások ékesítettek. Előkerültek apró Vénusz-szobrok, amelyek az időszámítás előtti 20 000-10 000 közötti időszakból származnak, de találtak nagyméretű domborműveket is, valamint T-alakú mészkőtömböket, amelyeket stilizált emberábrázolásnak tartanak a szakértők. A leletek tanúsága szerint Göbekli Tepe nemcsak egy templom, hanem itt működött a világ legrégebbi szobrászműhelye is, ez volt a „képzőművészet bölcsője".

A Pimachiowin Aki – jelentése: „életet adó föld" – Kanada első olyan kulturális és természeti öröksége, amely felkerült az UNESCO listájára. Ez a nagy kiterjedésű erdő és bioszféra-rezervátum a halászatból, vadászatból és gyűjtögetésből élő anisinaabe bennszülöttek ősi otthona.

A természeti helyszínek közé került a dél-kínai Kujcsou tartománybeli Fancsingsan-hegyvidék, amelynek állat- és növényvilága a földtörténeti harmadkorra vezethető vissza. Kínában ezzel már 53 világörökségi helyszín van.

Dél-Afrikából a Barberton Makhonjwa-hegységet vették fel világörökségi a listára, amelynek sziklái a Föld legrégebben keletkezett kőzetei közé tartoznak. 

Franciaországból szintén természeti helyszín, egy vulkanikus térség gazdagította a listát: a Közép-Franciaországban fekvő Chaine des Puys-Limagne, azaz a Puy-k lánca, ahol a vulkáni tevékenység révén létrejött számos felszíni forma figyelhető meg. 

A mexikói Tehuacan-Cuicatlan völgy Puebla állam és Oaxaca állam területén húzódik több mint 145 ezer hektárnyi területen. A völgyben 1998-ban hozták létre a Tehuacan-Cuicatlan Bioszféra Rezervátumot, egy természetvédelmi területet. A völgy kulturális és természeti értékeinek köszönhetően szerepel ezentúl az UNESCO-listáján.

A bizottság a hétfői napon elfogadta egy orosz világörökségi helyszín kibővítését is. A távol-keleti régióban fekvő hegylánc Középső Szihote-Aliny része 2001-ben lett világörökségi helyszín, most ezt kiegészítették a Birkin folyó völgyével. 

Az UNESCO konferenciája július 4-ig ülésezik Manámában.

(MTI)