Eretnek az, aki hisz Hugh Grant hazugságainak
Vallásról, hitről és választásról veszélyes a nagyközönségnek nyilatkozni vagy akár szónokolni, mert könnyű belefutni abba a hibába, hogy alaptalanul valótlanságokat állítunk.
A „szegények orvosáról”, a II. János Pál pápa által 2003-ban boldoggá avatott Batthyány-Strattmann Lászlóról elnevezett orvosi díjat alapított a Szombathelyi Egyházmegye.
A Szombathelyi Egyházmegye orvosi díjat alapított, melynek A test és a lélek orvosa – Boldog Batthyány László-díj elnevezést adták. A díjat január 22-én Körmenden adják át először – írja a Magyar Kurír.
Az elismeréssel kapcsolatban Székely János szombathelyi megyéspüspök kiemelte: „A Szombathelyi Egyházmegye mindig büszke volt arra, a szegények orvosára. Személye és munkássága példa arra, hogy az elkötelezett keresztény életből, a mély istenhitből kiemelkedő orvosi szolgálat fakadhat. Külön is fontos az ő életéből, hogy támogatta az elesetteket: a rászorulókat ingyen gyógyította, sőt, lelki és anyagi támaszt is nyújtott számukra. Gyógyított lelket és testet egyaránt. Szeretnénk, ha a jövőben is ez a szellemiség vezetné a magyar orvosokat. Ezért alapítottuk a díjat, amellyel minden évben kitüntetünk egy, a hivatásában kiemelkedő eredményeket elért, példaértékű szolgálatot teljesítő orvost.”
A díjat első ízben január 22-én adják át Körmenden, ahol Batthyány-Strattmann László kórházat működtetett.
Boldog németújvári herceg Batthyány-Strattmann László Antal János Lajos (1915-től herceg) Dunakilitin született 1870-ben és Bécsben halt meg 1931-ben. A „szegények orvosa”, császári és királyi kamarás, az Aranygyapjas rend lovagja, Vasvármegye örökös főispánja volt. Orvosi tanulmányai időszakában ismerkedett meg gróf Maria Theresia Coreth zu Coredo und Starkenberggel, akit 1898-ban feleségül vett. Házasságukból 12 gyermek született.
Az egyetem befejezése után Batthyány magánkórházat nyitott Köpcsényben. Orvosként is folyamatosan továbbképezte magát, először sebész, majd később szemész képesítést szerzett. A mélyen vallásos orvos szegény betegeit ingyen gyógyította, így a „szegények orvosaként” vált ismertté.
Batthyány-Strattmann Lászlót sokan már életében szentként tisztelték. A boldoggá avatási eljárás 1944-ben kezdődött meg a bécsi érsekség és a szombathelyi püspökség közös akaratából, de nemsokára félbeszakadt. László István kismartoni püspök indította meg újra az eljárást 1982-ben. II. János Pál pápa 2003. március 23-án avatta boldoggá Batthyány-Strattmann Lászlót.