Sokkoló: az egyik legnépszerűbb ropogtatni való is szerepel a legártalmasabb ételeink listáján
Rákkeltő anyagok – kiderült, melyik három összetevő a legveszélyesebb az élelmiszerekben.
A daganatos megbetegedést ma is gyakran a halálos ítélettel tekintik egyenrangúnak, pedig korai felismeréssel a legtöbb típusa már gyógyítható. A probléma éppen a kezdeti stádium diagnoszizálása, hiszen jónéhány tumor ebben az időszakban még semmilyen tünettel nem jár. Ebben segíthet az az eljárás, amelyet az MTI híradása szerint amerikai tudósok fejlesztettek ki, tesztelése most zajlik.
Az amerikai Johns Hopkins Orvostudományi Egyetem tudósainak CancerSEEK nevű eljárása 16 olyan génmutáció után kutat, amelyek rendszeresen megjelennek a rákkal, valamint nyolc fehérje után, amelyeket ezek állítanak elő.
Az eljárás tesztjeit 1005 petefészek–, máj–, gyomor–, hasnyálmirigy–, nyelőcső, bél–, tüdő– vagy mellrákos beteg részvételével végezték olyan stádiumban, amikor a daganat még nem terjedt át más szervekre. A vérvizsgálat a páciensek 70 százalékánál mutatta ki a rákot.
„A korai diagnózisnak ez a területe kulcsfontosságú, az eredmények igen izgalmasak" – értékelte Cristian Tomasetti, az egyetem kutatója. Minél korábban sikerül kimutatni a rákot, annál nagyobb az esély a gyógyításra.
A tumor nyolc vizsgált típusa közül ötnek nincs korai szűrése. A hasnyálmirigyráknak olyan kevés a korai tünete és annyira későn fedezik fel, hogy öt beteg közül négy még a diagnózis évében belehal. Döntő változást hoz, ha a daganatot akkor diagnosztizálják, amikor még műtéttel eltávolítható – vélte Tomasetti.
A CancerSEEK-et most olyan résztvevőkkel tesztelik, akiknél nem diagnosztizáltak rákot, a tudósok szerint ez lesz az eljárás hasznosságának „valódi próbája". Tomasetti a BBC-nek elmondta, olyan vérvizsgálatot szeretnének, amit évente egyszer kellene elvégezni. A teszt kiegészítheti a jelenleg használatos módszereket, a mellrákot szűrő mammográfiát vagy a vastag– és végbélrákot szűrő kolonoszkópiát.
A Science című tudományos lap friss számában közölt tanulmány módszere azért számít újnak, mert egyszerre kutat a génmutációk és az általuk létrehozott fehérjék után.