Nagyon fontos előrelépést tettek a szegedi kutatók a rák elleni harcban: tanulmányuk átírhatja, amit hosszú ideig az immunterápiáról gondoltak. A rákellenes terápia kimenetele a mutációk minőségén is múlik.
Az elmúlt két évtized egyik legnagyobb áttörése az onkológiában a rákellenes immunterápia megjelenése volt, amely olyan daganattípusok esetében is új reményt adott a betegeknek, amelyeknél korábban alig volt esély a túlélésre. A módszer azonban korántsem működik mindenkinél: miközben egyes pácienseknél látványos javulást hoz, másoknál szinte hatástalan marad. Ennek okait vizsgálva jutottak most fontos felismerésekre a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Rendszerimmunológiai és a HCEMM Rák Mikrobiom Kutatócsoportjának tudósai. Eredményeiket a rangos Molecular Systems Biology folyóiratban publikálták.
„Az, hogy az immunrendszernek kulcsszerepe van a tumorok elpusztításában, csak az elmúlt évtizedekben vált teljesen világossá” – mondta a Mandinernek Manczinger Máté, a Lendület Rendszerimmunológiai Kutatócsoport csoportvezetője, a tanulmány egyik szerzője. Mint fogalmazott,
harminc évvel ezelőtt még egyáltalán nem volt magától értetődő, hogy az immunrendszer képes érdemben fellépni a daganatok ellen.
E felismeréssel párhuzamosan fejlődött ki a tumorellenes immunterápia, amely alapjaiban változtatta meg az onkológiai kezeléseket. Ma már olyan daganatoknál is esélyt ad a túlélésre, amelyek korábban szinte biztos halálos ítéletet jelentettek. A terápiára adott válasz aránya tumortípustól függően ugyan változó, de átlagosan 40–50 százalék körül mozog – ami a korábbi, szinte nullához közelítő arányhoz képest hatalmas előrelépés – emelte ki Manczinger.
A másik oldalról viszont ez azt is jelenti, hogy
a betegek mintegy 60 százaléka nem reagál a kezelésre.
A kutatók sokáig úgy vélték, ennek oka a tumorokban található mutációk számában rejlik. Azt gondolták ugyanis, hogy minél több mutáció halmozódik fel egy daganatban, annál több olyan fehérje keletkezik, amely eltér az egészséges sejtekétől. Ebből pedig azt a következtetést vonták le, hogy minél több mutáció van a szervezetben, annál nagyobb eséllyel reagál az immunrendszer az immunterápiára.
Ez a megközelítés azonban egyre több kritikát kapott, mert nem bizonyult elég pontosnak annak eldöntésére, hogy kinél lesz hatásos az immunterápia. A magyar kutatók mostani munkája éppen ezen változtat:
eredményeik szerint ugyanis nemcsak a mutációk száma számít, hanem azok minősége is.
Nem mindegy ugyanis, hogy milyen rákkeltő hatás alakítja ki a tumort. Különböző mutagének – például környezeti hatások vagy vegyi anyagok – eltérő módon változtatják meg ugyanis az örökítőanyagot, és így a fehérjéket is. Egyes változások az immunrendszer számára jól „láthatók”, mások viszont kevésbé – mutat rá Manczinger.
Mit tehetek én a rák ellen?
Az Európai rákellenes kódex első hat pontja azokat az ajánlott viselkedésformákat gyűjti össze, amelyek betartásával nemcsak a rák kockázatát csökkenthetjük, hanem a szívbetegségek, a cukorbetegség és a légzőszervi megbetegedések előfordulását is.
Hozzátette, ezt kísérletes eredmények is alátámasztják: Juhász Szilvia kutatócsoportjában például kimutatták, hogy
az ultraibolya sugárzás olyan változásokat hoz létre, amelyeket az immunrendszer könnyen felismer.
Ezzel szemben például a magas hőmérsékleten többször használt olajban keletkező akrilamid – amely akár sült krumpli készítésekor is kialakulhat – kevésbé „feltűnő” elváltozásokat okoz.
A kutatás egy másik fontos megállapítása, hogy nemcsak a tumor jellemzői számítanak, hanem a beteg genetikai háttere is. Kiemelt szerepe van az úgynevezett HLA-molekuláknak, amelyek bemutatják az immunrendszer számára a megváltozott fehérjéket. Mivel ezek a molekulák emberenként eltérnek, az is befolyásolja a kezelés sikerét, hogy egy adott szervezet mennyire hatékonyan „látja” a tumort.
Manczinger Máté szerint eredményeik a gyakorlatban azt jelenthetik, hogy
pontosabban ki lehet majd szűrni azokat a betegeket, akik várhatóan nem reagálnak az immunterápiára.
Ez azért kulcsfontosságú, mert így elkerülhető lenne egy hatástalan és költséges kezelés, miközben az érintettek inkább klinikai vizsgálatokba kerülhetnének, ahol számukra ígéretesebb terápiákat próbálhatnának ki.
A módszer azonban még nem áll készen a klinikai bevezetésre. Az ilyen jellegű kutatási eredmények általában legalább egy évtized alatt jutnak el a mindennapi orvosi gyakorlatba. Ehhez azonban további vizsgálatokra, független betegcsoportokon végzett tesztekre és klinikai kísérletekre van szükség.
A szakemberek ugyanakkor bizakodók: úgy vélik, hogy az új megközelítés jelentősen csökkentheti a jelenlegi, mintegy 60 százalékos „nem reagáló” arányt, még ha ennek pontos mértéke egyelőre nem is ismert.
Ami a rákgyógyítás jövőjét illeti: valószínűleg nem egyetlen csodagyógyszerről fog szólni, a rák ugyanis nem egyetlen betegség, hanem számos különböző kórkép gyűjtőneve, a megoldás kulcsa inkább a személyre szabott orvoslás lehet.
Ezt is ajánljuk a témában
„Nyerésre állunk a rák ellen” – véli Peták István kutatóorvos, aki szerint húsz éven belül minden daganatos beteg meggyógyulhat. Világszerte úttörő, amit csapatával a rákkutatásban véghezvitt.
Ezt is ajánljuk a témában
Egyre több a daganatos beteg, mégsem nő a halálozás: a modern kezelések és a korai felismerés ma már valódi esélyt adnak a rák legyőzésére. A legfontosabb lépést pedig mi magunk tehetjük a megelőzéssel.
Az lenne az ideális, ha egy daganat diagnózisa után azonnal meg tudnánk mondani, melyik kezelés működik a legnagyobb eséllyel az adott betegnél”
– fogalmazott Manczinger Máté.
Ha a fejlődés üteme kitart, a kutató szerint reális, hogy a következő húsz évben a daganatos esetek döntő többsége már kezelhetővé, sőt sok esetben gyógyíthatóvá válik. Ebben pedig az olyan kutatásoknak, amelyek pontosabban jelzik előre a terápiák sikerességét, kulcsszerepük lehet.
Nyitóképünk illusztráció, Forrás:: Saul Loeb/AFP
Kapitány István eltörölné a védett benzinárat, Panyi Szabolcs bebukott, az ukránok belátnak a Tiszába. Itt a Mesterterv legújabb adása.
A vadőrök azt javasolták, hogy a helyi lakosok semmiképp se nyúljanak a beteg állatokhoz.
A rákos sejtek alvó üzemmódba kapcsolnak a kezelések alatt, majd megint aktiválódnak.
Balaicz Zoltán először vallott betegségéről, és arról, hogyan lett egy életveszélyes diagnózisból városi egészségprogram.
„Minden daganatos elváltozás eltűnt a szervezetemből” – mondta a színész.
Az Egyesült Államokban élő 55 éves világklasszis sakkozó, Polgár Zsuzsa már jobban érzi magát, a műtétje sikeres volt.
A több tízmilliárdos pénzszállítmányt egy korábbi ukrán titkosszolgálati vezető felügyelte.
Marco Rubio nem kertelt.
Megizzasztották a magyar válogatott korábbi kapusát. Gulácsi több magyart is beválogatott az álomcsapatába.
