Ma már nem végítélet a rák

Évente közel 20 millió daganatos esetet diagnosztizálnak világszerte, és Magyarország lakosságának megfelelő számú, vagyis 9,7 millió embertársunkat veszítjük el a betegség következtében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2022-es adatai szerint. 54 millióra tehető azok száma, akik a rákdiagnózist követően még legalább öt évig életben maradtak. Megdöbbentő, de 

és körülbelül minden kilencedik férfi, illetve minden tizenkettedik nő meghal a betegség következtében. 

Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint évente körülbelül hatvanötezer új beteget diagnosztizálnak, ebben nincsenek benne a nem melanomás rosszindulatú bőrdaganattal regisztráltak, akik még húszezerrel növelik az évi esetszámot – mondja lapunknak Nagy Péter, az Országos Onkológiai Intézet tudományos igazgatója. Hozzáteszi: az utóbbiaknál fontos hangsúlyozni, hogy a gyógyulási esélyek kifejezetten jók, a betegek szinte kivétel nélkül felépülnek. 

Valóban „ráknagyhatalom” vagyunk? 

Gyakran halljuk, hogy Magyarország „ráknagy­hatalom”, vagyis hogy kivételesen sok ember szenved daganatos megbetegedésekben. Ez ilyen formában nem igaz, hiszen a magyarországi előfordulási adatok illeszkednek a közép-európai régió statisztikai adataihoz – világít rá Nagy Péter, megjegyezve azonban: sajnálatos tény, hogy a kontinensen ez a leginkább sújtott régió. 

Bőven van tehát teendőnk. Például a tüdőrák esetszámait nézve Nagy hangsúlyozza: a betegség jelentős magyarországi előfordulása a dohányzási szokásokra vezethető vissza, de már itt is látszanak a dohányzásellenes intézkedések kedvező hatásai. Növekvést mutat a tüdődaganatos esetek előfordulása a nőknél, akiknél a dohányzás valamilyen – akár hagyományos, akár újabb, trendibb – verziója egyre népszerűbb nemcsak Magyar­országon, hanem világszinten. Jó hír viszont, hogy a férfiak körében csökken az esetszám. 

Világjelenség, hogy a daganatos megbetegedések száma nő. Ennek egyik prózai oka, hogy egyre tovább élünk, így a népességen belül egyre több az idősebb ember, és minél idősebb valaki, statisztikailag annál nagyobb az esélye annak, hogy daganatos betegség alakul ki nála. A WHO becslései ijesztő képet festenek: eszerint 2050-re várhatóan több mint 35 millió új rákos megbetegedés lesz világszerte, ami 77 százalékkal magasabb az említett 2022-es számoknál. 

A halálozás stagnál 

Fontos, hogy bár a daganatos elváltozások előfordulása világszerte nő, a halálozási adatok nem növekedtek az utóbbi években. „Ha az emelkedő esetszám mellett nem nő az elhalálozások száma, az azt jelenti, hogy a jelenlegi terápiás eljárások sokkal jobban működnek a korábbiaknál” – emeli ki a kutatóorvos. Negyven évvel ezelőtt a rákdiagnózis majdhogynem halálos ítéletnek számított, ma viszont már azt mondhatjuk, hogy az időben felfedezett betegség jól gyógyítható. A korai stádiumbeli felfedezéshez a szűrővizsgálatok erősítése és a minél korszerűbb diagnosztikai eszközök bevezetése járul hozzá. 

Az eltelt negyven évben rengeteget fejlődött a rákgyógyítás: akkoriban a gyógyszeres onkológia kizárólag a kemoterápiával dolgozott, 

Ezek az új módszerek nemcsak hatékonyabbak, de kevésbé megterhelők a mellékhatásaik is. Nagy Péter megjegyzi: mindazonáltal nem szabad félni a kemoterápiától, hiszen sok daganattípus esetében teljes gyógyulást tud hozni. Ilyenek például a rettegett hematológiai (vagyis csontvelőt, lépet, nyirokcsomót érintő) daganatok, amelyek egyes típusainál akár 90 százalék feletti teljes gyógyulás érhető el, köszönhetően a kemoterápiák modern kombinálásának. 

A gyógyszeres onkológia mellett nagyot fejlődött a sebészet is: megjelent a robotsebészet, amelynek segítségével mikroprecíziós pontossággal végezhetők el a műtétek. Előnye, hogy így minimalizálni tudják az egészséges szövetek sérülését, csökkentve a vérzést, a fájdalmat, a fertőzéseket és gyorsítva a felépülést. Óriási fejlődési ugrás következett be a sugárterápiában is, rengeteg új precíziós berendezést állítottak a gyógyítás szolgálatába. 

A megbetegedések akár 40 százalékát is megelőzhetnénk 

A statisztikákat látva könnyen azt gondolhatjuk, hogy előbb-utóbb legtöbbünket utolér a betegség, ám mielőtt – akár saját felelősségünk terhét lerakva – beletörődnénk ebbe, Nagy Péter kijózanít: „a rák életmódbetegség”. 

Tehát mi magunk tehetünk a legtöbbet azért, hogy elkerüljük a rettegett kórt. 

Ebben segíti most a társadalmat az Európai rákellenes kódex, amely a rák kockázatát minimalizáló közegészségügyi ajánlásokat fogalmaz meg. A legfrissebb, immáron ötödik kiadás a betegség világnapján, február 4-én jelenik meg magyar nyelven. „Iránymutatást szeretnénk adni a társadalomnak, hogy mit tegyünk és mit ne azért, hogy távol tartsuk magunktól a betegséget” – hangsúlyozza Nagy Péter. Az Országos Onkológiai Intézet tudományos igazgatója egyike annak a hatvan európai szakértőnek, aki részt vett a kódex kidolgozásában. 

Amennyiben sikerülne hatékonyan megvalósítani a kódexben megfogalmazott ajánlásokat, úgy az új daganatos megbetegedések akár 40 százalékát is megelőzhetnénk. Ezek nem bombasztikus újdonságok, olyan banális dolgokra kell gondolni, mint hogy kerüljük a dohányzást – még az olyan új típusú termékeket is, mint a vape –, menjünk el a népegészségügyi szűrésekre, ne fogyasszunk alkoholt, és hasonlók. Nem csupán sejtések és közhelyek ezek ma már, hanem kőkemény számokkal igazolt tények. „Fontos hangsúlyozni, hogy minden egyes iránymutatás, vagy ahogy mi nevezzük, kód mögött komoly tudományos, bizonyítékokon alapuló eredmények vannak” – mutat rá Nagy Péter. Olyannyira, hogy a Molecular Oncology című rangos folyóirat különkiadást szentel mindegyik meg­fogalmazott ajánlásnak. 

Az ajánlások közül Nagy Péter kiemeli a szűrések és az oltások fontosságát. Mint mondja, utóbbi kapcsán jól áll Magyarország: magas az átoltottság a méhnyakrákot okozó humán papillomavírus (hpv) ellen. Mint ismeretes, idehaza a hetedik osztályos lányok és fiúk ingyen juthatnak az egyébként drága vakcinához, ami nagymértékben hozzájárul az oltási program sikeréhez. A kutató szerint lehet arra számítani, hogy a hpv okozta daganatok száma az oltásnak köszönhetően csökkenni fog a magyar populációban. 

A rák ma már nem egyenlő az elkerülhetetlen végzettel. Bár a daganatos megbetegedések száma világszerte emelkedik, a korszerű terápiák, a korai felismerés egyre több esélyt ad a gyógyulásra. Mindezek mellett a szakértők szerint a legnagyobb előrelépést mi magunk tehetjük a megelőzéssel, a tudatos életmóddal. Ennek fényében a rák elleni küzdelem nem kizárólag az egészségügy feladata, hanem olyan közös felelősség, amelyben az egyéni döntéseknek legalább akkora súlyuk van, mint az orvostudomány fejlődésének.

Nyitókép: Agydaganatot keres a ct-felvételen az orvos
Fotó: Shutterstock