Rámutattak, az OLAF-ajánlások, -jelzések és -zárójelentés nyomán indult büntetőeljárások eredménye – a vádak és megszüntetések 53,3 százalékos aránya – meghaladja az uniós átlagot. Tudatták, a legfőbb ügyész ismertette a 4-es metróval kapcsolatban folyó két nyomozás eddigi eredményeit: az Alstom metrókocsik beszerzésével kapcsolatos eljárásban eddig két gyanúsítottat hallgatott ki a Központi Nyomozó Főügyészség. A nyomozásban a közeljövőben – a brit hatóságokkal való közvetlen együttműködésnek is köszönhetően – további érdemi eredmények várhatók. A 4-es metró szerződéseivel kapcsolatos rendőrségi nyomozás ezzel párhuzamosan ugyancsak nagy erőkkel folyik.
Az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról is szó volt
Polt Péter ismertette a delegáció tagjaival, hogy Magyarország kifejezetten aktív szereplője az Eurojuston belüli munkának, illetve a szervezet által koordinált és finanszírozott közös nemzetközi nyomozócsoportoknak.
Az Európai Ügyészség kapcsán a legfőbb ügyész tájékoztatta tárgyalópartnereit arról, hogy a magyar ügyészség aktívan részt vett a szakmai előkészítő munkában. Polt Péter ezzel kapcsolatban emlékeztetett a nemzetközi szinten is nagy figyelmet keltett úgynevezett hálózati modellre vonatkozó javaslatára. Jelezte, hogy az Európai Ügyészséghez csatlakozás nem jogalkalmazói kérdés. Szakmai szempontból az Eurojust erősítése, illetve a közös nyomozócsoportok mind szélesebb körű alkalmazása hatékony és kívánatos megoldást jelenthet a kérdésre – olvasható az ügyészségi közleményben.
Polt Péter a találkozó végén – reagálva Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője azon felvetésére, hogy egy internetes hírportál 2015-ös elemzése szerint 2010 előtt aktívabb volt az ügyészi fellépés – emlékeztetett a Legfőbb Ügyészség ezen kérdéssel kapcsolatos célvizsgálata eredményére, amely konkrét adatokkal cáfolta az állítást.