Sőt, nemcsak megjelentek ezek a vérszívók, hanem az idei, az átlagnál hidegebb telet is átvészelték, s egyre nagyobb körben terjednek. Szerencsére megbetegedést még nem okoztak, de érdemes előre védekezni ellenük, mert a többi, hazánkban elterjedt szúnyogfajjal ellentétben nappal is támadnak, s kifejezetten az ember közelségét keresik.
Ugyanakkor ami miatt most az ősz elején foglalkozunk ezzel a szúnyogfajjal, de még inkább az általa terjesztett zikaírussal, az az, hogy az MTI tudósítása szerint ez a vírus nemcsak megbetegedést okozhat, hanem kaliforniai tudósok egy különösen veszélyes agydaganattípusnál gyógyító hatása is lehet.
Az emberi tesztek még messze vannak, ám a szakértők úgy vélik, a vírust be lehetne juttatni az emberi agyba akkor, amikor a tumort eltávolító műtétet végzik. A vírus emberi agysejttenyészeteken végzett laboratóriumi kísérletekben jól működött – írták a tudósok a Journal of Experimental Medicine című szaklapban.
Az agydaganatnak több típusa van, a felnőtteknél a leggyakoribb és legnehezebben kezelhető a glioblasztóma. Gyorsan növekszik, vagyis terjed szerte az agyban, ezért nehéz megállapítani, hol végződik a tumor és hol kezdődik az egészséges agyszövet. Az agresszív sejtek eltávolításához ezért néha nem elég a sugár– és a kemoterápia.
A friss kutatás azonban azt mutatja, hogy a zikavírusos kezelés elpusztítja az eddigi terápiáknak ellenálló tumorsejteket.
A tudósok úgy vélik, a glioblasztóma őssejtjei tovább növekednek és osztódnak új és új daganatsejteket termelve még a legerőteljesebb kezelés után is.
Egészséges őssejtek nagy tömegben találhatók a csecsemők agyában, valószínűleg ez magyarázza, miért okoz súlyos károsodást a zikavírus náluk. A felnőtt agyban kevesebb az őssejt, ami azt jelenti, hogy a zikavírusos terápia csak a daganatot okozó őssejteket támadja meg nagyobb mellékhatások nélkül.
Michael Diamond, a Kaliforniai Egyetem San Diegó-i orvosi karának tudósa, a tanulmány egyik készítője azt reméli, az emberi tesztek másfél éven belül elkezdődhetnek.